Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Trump után külügyminisztere, Rubio is „jó hírekre” utalt az iráni megállapodással kacsolatban

Archív felvétel: Donald Trump elnök beszél a Fehér Ház Ovális Irodájában 2025. szeptember 2-án, miközben JD Vance alelnök és Pete Hegseth védelmi miniszter hallgatja
Archív: Donald Trump elnök beszél a Fehér Ház Ovális Irodájában 2025. szeptember 2-án, miközben JD Vance alelnök és Pete Hegseth védelmi miniszter hallgatják. Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Peter Barabas & Aleksandar Brezar & Euronews
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Az USA és Irán közötti megállapodás a konfliktus lezárásáról és a Hormuzi-szoros megnyitásáról véglegesítésre vár - jelentette be az amerikai elnök szombaton, és "hasonló jó híreket" ígért Marco Rubio is vasárnap.

Az amerikai külügyminiszter indiai újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, a nap folyamán „jó hírek” várhatók a megegyezésről.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Donald Trump amerikai elnök szombaton jelentette be azt, hogy az Iránnal kötendő megállapodás tervezett keretét, amely magában foglalná a Hormuzi-szoros újranyitását is, „nagyrészt már letárgyalták”, és az „véglegesítésre vár”.

A Truth Socialon közzétett bejegyzésében Trump közölte, hogy a megállapodás utolsó elemeiről és részleteiről még egyeztetnek, és azokat „hamarosan” nyilvánosságra hozzák.

„A megállapodás számos más elemén felül a Hormuzi-szorost is megnyitjuk” – jelentette be az amerikai elnök.

Trump elmondása szerint „nagyon jó” telefonbeszélgetést folytatott Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Pakisztán, Törökország, Egyiptom, Jordánia és Bahrein vezetőivel – ez újabb jele annak, milyen erős befolyást gyakorolnak az öböl menti országok és más regionális szereplők abban, hogy rávegyék Trumpot a további csapások leállítására és a háború teljes befejezésére. Külön is beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és ez a hívás is „nagyon jól sikerült” – mondta.

Szombaton korábban az Associated Press egy, a Pakisztán vezette közvetítési erőfeszítéseket közvetlenül ismerő regionális tisztségviselőt idézett, aki szerint az Egyesült Államok és Irán közel áll egy megállapodáshoz, amely magában foglalná a háború végét kimondó hivatalos nyilatkozatot, valamint Irán nukleáris programjáról szóló, két hónapon át tartó tárgyalásokat.

A tisztségviselő szerint a Hormuzi-szorost újra megnyitnák, az Egyesült Államok pedig megszüntetné Irán kikötőinek blokádját.

Trump bejelentése előtt Irán arról számolt be, hogy a tárgyalásokon „szűkülnek a nézetkülönbségek”, mivel az álláspontok az elmúlt napokban közeledtek egymáshoz, különösen azután, hogy Pakisztán hadseregének parancsnoka pénteken és szombaton újabb megbeszéléseket folytatott Teheránban.

Az iráni állami televízió tudósítása alapján a külügyi szóvivő, Esmail Baghaei „keretmegállapodásként” írta le a tervezetet.

„Azt szeretnénk, ha tartalmazná azokat a fő kérdéseket, amelyek szükségesek a ránk kényszerített háború befejezéséhez, valamint más, számunkra alapvető fontosságú ügyeket. Ezt követően ésszerű időn belül, 30–60 napon belül megvitatnánk a részleteket, és végül megszületne a végleges megállapodás” – idézte Baghaeit az IRNA hírügynökség.

Baghaei szerint „az elmúlt egy hétben az volt a tendencia, hogy szűkültek a nézetkülönbségek”.

Közölte azt is, hogy a nukleáris kérdések nem képezik a jelenlegi tárgyalások részét, mivel Teherán először a háború befejezését akarja elérni, és csak utána tárgyalna nukleáris programjáról.

„Ebben a szakaszban arra összpontosítunk, hogy minden fronton, így Libanonban is véget vessünk a háborúnak” – mondta Baghaei, hozzátéve, hogy Teheránnal szembeni szankciók feloldása „kifejezetten szerepel a szövegben, és továbbra is szilárd álláspontunk”.

Trump korábban azt mondta, azért halasztja el az Irán elleni katonai csapást, mert „komoly tárgyalások” folynak, és mert ezt kérték közel-keleti szövetségesei. Az elnök többször is határidőket szabott Teheránnak, majd visszakozott.

A háború február 28-án kezdődött az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásaival, amelyek félbeszakították a Teheránnal folytatott nukleáris tárgyalásokat. Teherán válaszul gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amely kulcsfontosságú útvonal a térség olaj-, földgáz- és műtrágyaexportja számára, ami világszerte gazdasági károkat okozott.

Az USA ezután blokád alá vette az iráni kikötőket. Az amerikai Középső Parancsnokság szombaton közölte, hogy az április 13-án kezdődött blokád óta az amerikai erők több mint száz kereskedelmi hajót fordítottak vissza, és négyet hatástalanítottak.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

"Iránnak nem lehet atomfegyvere" – reagált Ursula von der Leyen az iráni béketárgyalásokra

Az USA szabotálja a béketárgyalásokat az iráni külügyminiszter szerint

Elhalasztották az iráni háborút korlátozó szavazást