Európa a leggyorsabban melegedő kontinens: sürgető a kibocsátáscsökkentés és az éghajlatállóság erősítése.
Észak- és Kelet-Európa fővárosai ellenállóbbak a klímaváltozás szélsőségeivel szemben, mint a kontinens többi fővárosa, derül ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legnagyobb adatbázisából.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense, ami egyre szélsőségesebb időjárási jelenségeknek, például halálos hőhullámoknak, erdőtüzeknek és árvizeknek ágyaz meg.
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) jelentése szerint tavaly a kontinens legalább 95 százalékán tapasztaltak tartósan meleg, az átlagnál magasabb hőmérsékletű időjárást.
Az Európai Unió szerint a jelentés „aláhúzza annak sürgősségét”, hogy a blokk nettó nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és „megerősítse ellenálló képességét az éghajlati hatásokkal szemben”.
Európa leginkább klímaálló fővárosai rangsorban
A lengyel vezetésű COOLCITY (forrás: angol) kezdeményezés új indexe több mint 11 000 európai városi területet elemzett, hogy felmérje, fizikailag melyek tudnak a legjobban megbirkózni a klímaválság kihívásaival.
A légi felmérésekre és távérzékelésre szakosodott MGGP Aero vállalat által vezetett COOLCITY Index (CCI) műholdas adatokat, légi lézerszkennelést és mesterséges intelligenciát kombinál a városi környezet elemzésére.
A CCI a városokat a hőhullámokkal, árvizekkel és aszállyal szemben védő természeti és beépített adottságokat vizsgálja. Minden települést 0-tól 10-ig terjedő skálán értékel öt kulcsfontosságú alkalmazkodási kihívás alapján: a talaj vízáteresztő képessége, a növényzet állapota, a biodiverzitás, a vízviszonyok és a hőviszonyok.
Európa fővárosai közül a svédországi Stockholm végzett az élen, 6,7-es CCI-pontszámmal. Ez 0,3 pontos javulás az előző évhez képest, amellyel a litvániai Vilniust szorította le az első helyről.
Itt a tíz leginkább klímaálló főváros és pontszámuk:
- Stockholm, Svédország: 6,7
- Vilnius, Litvánia: 6,4
- Riga, Lettország: 6,3
- Tallinn, Észtország: 5,9
- Helsinki, Finnország: 5,8
- Zágráb, Horvátország: 5,8
- Pozsony, Szlovákia: 5,7
- Varsó, Lengyelország: 5,7
- Berlin, Németország: 5,6
- Prága, Csehország: 5,5
Miért Stockholm Európa leginkább klímaálló fővárosa
Stockholm különösen jól teljesített a talaj vízáteresztő képessége szempontjából (10-ből 8,4 pontot kapott), ami azt jelenti, hogy a sok eső inkább a földbe szivárog, mintsem árvizeket okozna.
A földrajzi adottságok nagy szerepet játszanak, hiszen Stockholmot erdők és természetvédelmi területek veszik körül, de a város abba is befektetett, hogy megőrizze ezt az előnyt. Miután 2001-ben kinevezte első „faügyi felelősét”, a városi fák a „stockholmi faültetőgödrök” bevezetésének köszönhetően virágzásnak indultak; ezek az útburkolat alatt erdőszerű talajviszonyokat hoznak létre, táplálják a gyökereket és elnyelik az esővizet.
Nem meglepő módon a város a növényzet állapotára is jó minősítést kapott (6,2 pont), ami a fák és zöldfelületek egészségét és kiterjedését méri, amelyek hűtik a városokat és elnyelik a vizet.
Mindez, a város sajátos, 14 szigetből álló szerkezetével együtt, ahol a Mälaren-tó édesvize a Balti-tengerbe ömlik, azt eredményezte, hogy Stockholm a hőviszonyok terén is jó pontszámot ért el (6,7), mivel a városi felületeknek bőven van hűtő mechanizmusa.
A város kiterjedt vízhálózata is jó, 6,4-es értékelést kapott a vízviszonyok mutatóján, ami a vizek állapotát és kiterjedését tükrözi. A biodiverzitás tekintetében Stockholm 5,6 pontot ért el.