Az irániak iraki SIM-kártyákkal neteznek, sokan a külföldön élő rokonaikkal tartják így a kapcsolatot. Az Euronews tudósítói a helyszínen jártak.
Az iraki kurdisztáni régióval közös határ közelében élő irániak közül többen is átmennek Irakba, vagy egyszerűen csak összegyűlnek a határon, hogy internetezhessenek. A teheráni rezsim 2025 december közepe óta blokkolja az internetet Iránban, több tízmillió embert elvágva a külvilágtól.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Iszlám Köztársaság tisztviselői az internetet egyrészt biztonsági okokra, másrészt a "kiberhadviselés elleni küzdelem szükségességére" hivatkozva korlátozták. Az "internetzárral" az irániakat elvágták a független hírforrásoktól, és lehetetlenné tették a külföldön élő családtagjaik elérését, sőt sok esetben tönkretették a megélhetésüket is.
A hatóságok kriminalizáltak számos olyan eszközt is, melyekhez az irániak az internethez való hozzáférés érdekében nyúltak, beleértve a VPN-eket és a Starlink állomásokat. "A háború kitörése után gyakorlatilag megszűnt a polgári kommunikáció az országon kívül és belül is" – mondta az Euronewsnak a határ menti Baneh város egyik lakója.
Iránnak és Iraknak 1600 kilométer hosszú közös határa van, a Törökországgal való hármashatártól az Arvand folyóig, illetve délen az Arab-öbölig. Baneh egy közel 100 ezer fős lakosú város, és mindössze 30 kilométerre van a legközelebbi határátkelőtől. "Banehben a gazdaság nagy része a kereskedelemtől függ, sok kereskedőnek és boltosnak pedig szüksége volt internet-hozzáférésre ahhoz, hogy folytathassa munkáját, ezért a szomszédos országokból származó SIM-kártyákat használják" - mondta a helyi lakos.
A kereskedők mellett a külföldön élő irániakat is aggasztja a netzár, ugyanis sokan nem tudják, hogy a több mint két hónapja tartó iráni háborús során érte-e csapás az otthonukat, vagy hogy a szeretteik biztonságban vannak-e.
Kelendő portéka az iraki SIM-kártya
A határ menti és a határhoz közeli településeken elterjedt megoldás a Korek és Asiacell iraki mobilszolgáltatók SIM-kártyáinak használata, melyek részleges lefedettséget biztosítanak a régióban. "Minél közelebb kerülsz a határhoz, annál jobb a kapcsolat, ezért a kereskedők, és azok az emberek, akik külföldön élő családtagjaikat akarták elérni, általában vettek is kártyát" - mondta a fentebb is idézett banehi lakos.
"Sokan elmennek Banehtől 3-4 kilométerre, az iraki határhoz közeli területre, ahol jobb a térerő és lehet internetezni - magyarázta a banehi lakos, hozzátéve, hogy – látványosan megnőtt az oda járó emberek száma. Az egyik csoport egy kisebb kunyhót épített, és pénzért cserébe kezdtek internet-hozzáférést kínálni, megosztva másokkal a mobilinternetet."
Több mint 50 letartóztatás
Az iráni hatóságok végül razziát tartottak a helyszínen. "Több mint ötven embert letartóztattak, és elkobozták a mobiltelefonjaikat" - mondta egy helyi lakos az Euronewsnak, hozzátéve, hogy az ügynökök átnézték a letartóztatottak mobiltelefonjain tárolt összes adatot, majd figyelmeztettek, hogy bárki, aki megközelíti a határt, vagy iraki SIM-kártyát tart magánál, kemény büntetésre számíthat. "Az őrizetbe vett személyekre nyomást gyakoroltak, hogy magyarázatot adjanak arra, miért akartak internetezni" – tette hozzá az illető, hangsúlyozva, hogy a legtöbbjüket papírra vetett személyes vállalások aláírása után engedték szabadon. Az Euronews által megszólaltatott szemtanúk szerint mintegy tíz ember továbbra is őrizetben van.
A rendőri fellépés miatt az emberek óvatosabbak lettek a határátkelőkön is. "A biztonsági helyzet miatt elkerülnek egyes határátkelőket, az Irán és a kurdisztáni régió között utazók közül pedig sokan letörlik a mobiltelefonjaikon és laptopjaikon tárolt adatokat, hogy elkerüljék a letartóztatást vagy azt, hogy Izraellel és az Egyesült Államokkal való együttműködéssel vádolják őket" - mondta egy másik helyi az Euronewsnak.
Kiválasztott csoportok
Az elmúlt hónapokban csak az irániak kis részének sikerült költséges vagy hivatalosan tiltott eszközökkel hozzáférnie a világhálóhoz. A kereskedelmi tevékenységet űzök egy korlátozott csoportja regisztrálhat a hatóságok által "pro internet"-nek nevezett szolgáltatásra, de egy 50 gigabájtos csomag körülbelül 2,8 millió tománba - a jelenlegi szabadpiaci árfolyamon számolva körülbelül 15 euróba - kerül, a regisztrációs díjért pedig külön kell fizetni.
Sok olyan munkavállaló számára, akinek a havi fizetése nem éri el a 20 millió tománt (110 euró), ez a költség elérhetetlen. Néhány kiválasztottnak speciális SIM-kártyák vagy kiváltságos újságírói hozzáférés révén is van nethozzáférése, de egyesek ezt félnek használni, ugyanis attól tartanak, hogy online tevékenységüket megfigyelik.
A VPN-árak az internetblokkolás kezdetén meredeken megugrottak Iránban, a többnyire csempészett Starlink-eszközök pedig korlátozott mértékben forgalomban vannak, noha ezek használata büntetőjogi felelősségre vonás kockázatával jár, sőt: egy embernek már az életébe került.
Egy szardashti lakos az Euronewsnak elmondta, hogy a határ menti területeken a hozzáférési feltételek most a korábbinál "valamivel jobbak", de a legtöbben így is azt várják, hogy a nemzeti korlátozások megszűnjenek.
Afshin Kalahi, az Iráni Kereskedelmi Kamara gazdasági bizottságának vezetője a hazai médiának elmondta, hogy a leállás napi 30-40 millió dollár (25,5-34 millió euró) közvetlen veszteséget okoz az iráni gazdaságnak. Az iráni kommunikációs minisztérium külön említette, hogy a vállalkozások napi 600 milliárd toman (30,3 millió euró) veszteséget szenvedtek el. A minisztérium azt is közölte, hogy mintegy 10 millió ember - főként a közép- és alsó rétegekből - függ a stabil digitális kommunikációtól.