IEA-vezető Fatih Birol az Euronewsnak: EU-nak fel kell karolnia az „elektromosság korát” ipari versenyképessége növelésére
A közlekedés és a nehézipar villamosításába való beruházás jelenti a helyes energiastratégiát, ha az Európai Unió meg akarja őrizni gazdasági szuverenitását és talpra akarja állítani a bajban lévő iparágakat – mondta az Euronewsnak Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Villamos energiát állíthatunk elő megújuló forrásokból, atomenergiából, és esetleg földgázból is, és gazdaságainkat a lehető legnagyobb mértékben villamosítanunk kell” – mondta Birol, aki a fosszilis tüzelőanyagoktól az áramra épülő gazdaság felé való elmozdulás mellett érvelt.
Szavai egyre mélyülő energiaválság közepette hangzottak el az EU-ban, amelyet súlyosbít az Egyesült Államok vezette Irán-ellenes konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása; ez a kulcsfontosságú hajózási útvonal bonyolítja a világ olaj- és gázszállításainak mintegy 20 százalékát.
A fennakadások megemelték a háztartások energiaszámláit, és tovább fokozták a nyomást a nehéziparon, amely már eddig is küszködött a magas áramárakkal és romló versenyképességgel. A gyártók arra figyelmeztetnek, hogy a megugró termelési költségek tömeges leállásokhoz vezethetnek.
Az IEA ajánlásainak megfelelően az uniós vezetők egyre határozottabban támogatják az elektromos járművekbe (EV-kbe), hőszivattyúkba, valamint a fosszilis tüzelőanyaggal működő nagyolvasztók elektromos ívkemencékkel való kiváltásába irányuló beruházásokat a nehéiparban. A cél a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése; ezek még mindig az uniós energiaimport csaknem 60 százalékát teszik ki.
A tagállamok és az ipar számára célokat is tartalmazó, régóta várt bizottsági villamosítási stratégia azonban már kétszer csúszott, és jelen állás szerint július 22-én jelenik meg.
A kritikusok szerint az uniós energiatranzíció gyorsabban halad, mint ahogy az infrastruktúra és a fogyasztók képesek lennének lépést tartani vele. Aggályokat vet fel többek között az elégtelen elektromosautó-töltőhálózat, a tárolókapacitás hiánya, a magas áramárak és a villamosenergia-hálózatok túlterheltsége.
Franciaország gyorsítja villamosítást
A technikai nehézségeken túl az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni nemrég arra figyelmeztetett, hogy a magas energiaárak egyre nagyobb terhet rónak a háztartásokra és a vállalkozásokra, és arra szólította fel Brüsszelt, hogy lazítsa a költségvetési szabályokat az árak leszorítása érdekében.
Franciaország, amelyet nukleáris alapú energiarendszere részben megvédett az áremelkedési sokkoktól, a múlt hónapban egy 22 pontos ütemtervet mutatott be, amelynek célja, hogy 2035-re az importált fosszilis energiahordozók aránya a jelenlegi közel 60 százalékról 30 százalékra csökkenjen az energiafelhasználásában.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön országos mozgósítást sürgetett a villamosítás felgyorsítására, mondván, ez növelné a vásárlóerőt, erősítené a versenyképességet és megszilárdítaná Franciaország energiászuverenitását.
Az autógyártó Stellantis több mint 1 milliárd eurót tervez befektetni mulhouse-i üzemébe, hogy 2029-től új generációs elektromos járműveket állítson elő. A francia kormány emellett 240 ezer új töltőpont telepítését tervezi, és támogatott hőszivattyú-bérleti programot indít az olaj- és gázfűtésüket lecserélő, alacsony jövedelmű háztartások számára.
„Franciaország joggal lehet büszke arra, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben nagy villamosenergia-hatalom” – mondta Macron kedden. „Ez az oka annak is, hogy az áramár-emelkedés Franciaországban mérsékeltebb volt, mint máshol.”
Hozzátette: Németországban az áramárak csaknem kétszer akkorák, mint Franciaországban.
Villamosítás mint európai stratégia
A kihívások ellenére a csütörtökön közzétett, legfrissebb globális befektetési jelentésében az IEA arra jutott, hogy az áramhoz kapcsolódó kiadások ma már a világ energia-beruházásainak csaknem 60 százalékát teszik ki – ez a trend szorosan összhangban áll Európa iparpolitikai és szabályozási törekvéseivel.
A jelentés szerint az „elektromosság kora” immár európai projektté is válik, miközben a villamosításba irányuló beruházások terén továbbra is Kína a világelső.
„Az elmúlt évtizedben a megújulókba, az atomenergiába, a villamosításba és az energiahatékonyságba irányuló beruházások kézzelfoghatóan javították az energiabiztonságot a nagy importőr régiókban, és csökkentették a kibocsátásokat” – áll a jelentésben, amely az EU-t Kínával, Japánnal és Dél-Koreával együtt emeli ki.
Az IEA adatai szerint 2026 első negyedévében Európában az elektromos autók eladásai 30, a hőszivattyúké pedig 17 százalékkal nőttek, jóllehet egyes országokban megvágták a támogatásokat.
Németországban a hőszivattyúk az egyik legkeresettebb fűtéstechnológiává váltak – közölte a német energiaügynökség, a dena. A tavaly eladott új fűtési rendszerek csaknem fele hőszivattyú volt, és 2025 volt az első év, amikor az értékesítésük meghaladta a gázkazánokét.
A jelentés a villamosenergia-hálózatokba és az energiatárolásba irányuló európai beruházások növekedésére is rámutatott, kiemelve egy olyan problémát, amelyet Brüsszel sokáig alábecsült: ha a termelési kapacitásokat bővítik, de a szállítóhálózatokat nem fejlesztik, az új sebezhetőségeket teremt.