Az amerikai elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral tárgyalt Wahingtonban.
Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek napokon belül megoldást kell találniuk arra, hogy miként nyitják újra a Hormuzi-szorost, noha ez a művelet hadihajók és a katonai személyzet bevetésével járna, amitől eddig a katonai szövetség európai tagjai vonakodtak – bár Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi kormányinfón azt mondta, hogy amennyiben Trump katonai támogatást kérne Magyarországtól, megfontolnák a segítséget.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökkel bezárólag három napon keresztül tárgyalt Washingtonban, ezt követően pedig tájékoztatta a NATO tagállamait a megbeszélésekről, illetve Trump követeléseiről. Rutte nemcsak Trumppal találkozott, hanem Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, és Pete Hegseth védelmi miniszterrel is.
A látogatást megelőzően Trump ismételten azzal fenyegetőzött, hogy átgondolja, hogy kiléptesse-e az Egyesült Államokat a NATO-ból, egyben bírálta európai szövetségeseit, amiért elutasították felhívását, hogy eszközökkel járuljanak hozzá a Hormuzi-szoros újranyitásához és későbbi biztosításához. A megbeszéléseket követően Rutte azt mondta, hogy Trump "csalódott", de hozzátette, hogy egyszerre folytattak "őszinte és nyílt tárgyalást", egyben "baráti megbeszélést" is.
Lapértesülések szerint csütörtökön Rutte Washingtonból felhívta európai NATO-partnereit, és elmondta, hogy Trump ragaszkodik ahhoz, hogy szövetségesei készítsenek tervet a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására. A NATO szóvivője az Euronewsnak megerősítette, hogy "a főtitkár kapcsolatban áll a NATO-tagokkal a Washingtonban folytatott megbeszélések miatt. Egyértelmű, hogy az Egyesült Államok konkrét kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket vár a Hormuzi-szorosban lévő hajózás szabadságának biztosítása érdekében."
Trump a közösségi médiában bírálta NATO-partnereit, hogy senki "nem ért semmit, hacsak nem gyakorolnak rájuk nyomást." A múlt héten több mint 40 ország csatlakozott ahhoz a koalícióhoz, melynek célja, hogy biztosítsa a szabad áthaladást a Hormuzi-szoroson, mely a globális energiaellátás szempontjából egy kritikus fontosságú hajózási útvonal része. Az Egyesült Királyság, Németország, Finnország, Norvégia, Franciaország és Spanyolország kezdetben azt mondták, hogy nem fognak csapatokat vagy haditengerészeti erőket telepíteni a régióba, és azzal érveltek, hogy nem ők indították az iráni háborút. Trump azonban ragaszkodott ahhoz, hogy napokon belül tervet akar, függetlenül a fennálló helyzettől. Egy, a megbeszélésekre rálátó forrása az Euronewsnak azt mondta, hogy a NATO-országoknak érdeke lenne pozitív választ adni, különben a kollektív biztonságot veszélyeztetik. "Hogy mindez mit jelent a NATO számára, az gyakorlatilag a NATO-országokon múlik" - mondta a forrás, feltéve a kérdést, hogy vajon "cselekedni fognak-e, és ha igen, akkor konstruktívan fognak-e cselekedni a saját és a szövetség biztonsága érdekében, illetve hogy teljesítik-e kötelezettségeiket?"
A NATO-szövetségesek jelenleg megbeszéléseket folytatnak arról, hogyan lehetne a legpraktikusabb és leghatékonyabb módon újra megnyitni a tengerszorost. Források szerint Trump azt mondta Rutténak, a hogy terv kidolgozására csak napok vannak, hetekről szó sem lehet. "Elő kell állniuk valamilyen fizikai jelenléttel a térségben" - mondta a forrás, megjegyezve, hogy hadihajókról, és az azokat működtető személyzetről lehet szó. "Hírszerzési támogatás és aknamentesítési műveletek is szerepelhetnek a feladatok között" – mondták forrásai az Euronewsnak.