Az iráni parlament elnöke vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan diplomáciai erőfeszítéseket tesz, miközben "titokban szárazföldi támadást tervez". Kommentárja röviddel azután hangzott el, hogy az amerikai sajtó egy iráni szárazföldi offenzíva előkészületeiről írt.
Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke vasárnap azt mondta, hogy miközben az Egyesült Államok nyilvánosan kijelenti, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tesz a háború befejezésére, ezzel egyidejűleg "titokban szárazföldi támadást tervez".
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Az ellenség nyilvánosan a tárgyalásokról és a párbeszédről küld üzeneteket, miközben titokban szárazföldi támadást tervez" - mondta az IRNA hivatalos hírügynökség által közvetített nyilatkozatában. "Embereink várják az amerikai katonák megérkezését a szárazföldön, hogy felgyújtsák őket, és egyszer s mindenkorra megbüntessék regionális szövetségeseiket" - tette hozzá.
Ghalibaf megjegyzései nem sokkal azután hangzottak el, hogy a Washington Post arról számolt be, hogy a Pentagon több hétig tartó szárazföldi hadműveletekre készül Iránban.
A hírre reagálva Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta: "a Pentagon feladata, hogy előkészületeket tegyen annak érdekében, hogy a főparancsnoknak maximális választási lehetőséget biztosítson. Ez nem jelenti azt, hogy az elnök meghozta a döntést".
Korábban arról számoltak be, hogy a USS Tripoli kétéltű támadóhajó, amely mintegy 2500 tengerészgyalogost és ugyanennyi matrózt szállít, megérkezett a Közel-Keletre.
Pakisztán lehetséges közvetítőnek tűnik
Az amerikai szárazföldi hadműveletek előkészületeinek híre épp akkor érkezett, amikor a pakisztáni kormány összeült a regionális hatalmakkal, hogy megvitassák, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak.
Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom vezető diplomatákat küldött Iszlámábádba a háború befejezését célzó kétnapos tárgyalásra vasárnap.
Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök elmondta, hogy ő és Maszúd Peszeskján iráni elnök "kiterjedt megbeszéléseket" folytatott a regionális ellenségeskedésekről.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azonban telefonon közölte török kollégájával, hogy Teherán szkeptikus a legutóbbi diplomáciai erőfeszítésekkel kapcsolatban. Az iráni állami média szerint Aragchi azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy "ésszerűtlen követeléseket" támaszt és "ellentmondásosan cselekszik".
Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja korábban azt mondta, hogy Washington egy 15 pontos "akciólistát" adott át Iránnak egy esetleges tűzszünetre vonatkozóan, amelyben szerepel egy javaslat a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására és Irán nukleáris programjának korlátozására, ami az Egyesült Államokkal és Izraellel fennálló feszültségek középpontjában álló kérdés.
Teherán elutasította a listát, és egy ötpontos javaslatot terjesztett elő, amely jóvátételt és a vízi út feletti szuverenitásának elismerését tartalmazza.
A pakisztáni vezetés, amely az Egyesült Államokkal és Iránnal fenntartott jó kapcsolatai miatt lehetséges közvetítőként lépett fel, azt állítja, hogy a két fél közötti szakadékok áthidalására és a térségben zajló ellenséges hadműveletek mielőbbi megszüntetésére összpontosítanak.
Az Iránnal szövetséges jemeni húszik is beszálltak a harcokba
Az Irán által támogatott jemeni síita terrorszervezet, a húszik rakétákkal támadtak izraeli katonai létesítményeket szombaton, ezzel újabb frontot nyitottak a már egy hónapja tartó, és az egész térséget érintő katonai konfliktusban.
A szervezet bejelentette szombaton, hogy az iráni a libanoni, iraki és palesztin ellenállás támogatására kilőtték első ballisztikus rakétáikat "érzékeny izraeli katonai helyszínek" ellen. Az izraeli légvédelem azt közölte, hogy még a levegőben megsemmisítette a rakétákat, senki sem sérült meg.
Az Egyesült Államok és Izrael továbbra is támadja Iránt, amelynek megtorló csapásai Izrael és a szomszédos Öböl menti államok ellen irányulnak. A civil infrastruktúrát sem kímélő harcokban eddig összesen több mint háromezren vesztették életüket Iránban, Libanonban, Izraelben, Irakban és az Öböl menti országokban. Iránból 1900, Libanonból 100, az Öböl menti államokból 22, Izraelből 20 halálos áldozatot jelentettek, és az amerikai hadsereg 13 katonája is meghalt a harcokban. A sebesültek számát több ezerre teszik a hatóságok.
Az immár második hónapja tartó háború veszélyezteti a globális olaj- és gázellátást, műtrágyahiányt idézett elő, és megzavarta a légi közlekedést a régióban. Irán fenntartja a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros szinte teljes blokádáját, amivel nemzetközi szinten megrendíti a piacokat és az árakat.
A jemeni húszik belépése a háborúba további veszélyt jelent a globális hajózásra nézve, mert a szervezet eddig is előszeretettel támadta a Vörös-tengeren elhaladó hajókat a Bab al-Mandeb-szorosban, amely szintén nagyon fontos kereskedelmi útvonal. A gázai háború idején az amerikai hadsereg jelentős erősítést küldött a térségbe, hogy megvédje a teherhajókat, és még így is több odaveszett.
Korlátozott enyhülést jelenthet azonban, hogy Irán pénteken az ENSZ kérésére beleegyezett abba, hogy engedélyezze a humanitárius segélyek és mezőgazdasági szállítmányok áthaladását a Hormuzi-szoroson, amely a háború február 28-i kezdete óta gyakorlatilag le van zárva.
Donald Trump eközben meghosszabbította az eredeti határidőt, április 6-ig adott időt Teheránnak, hogy feltétel nélkül megnyissa a Hormuzi-szorost, különben az eddigieknél is súlyosabb hadműveletekre számíthat.
Iránban szemtanúk súlyos csapásokról számoltak be szombaton késő este és vasárnapra virradó éjszaka, miután az izraeli hadsereg közölte, hogy célba vette az ország haditengerészeti fegyvergyártó létesítményeit, és hogy "néhány napon belül" végére ér az alapvető fegyvergyártó üzemek elleni támadásoknak.
Irán válaszul rakéták és drónok sokaságát lőtte ki Izraelre, de az IDF közlése szerint egyik sem ért célba. Az Öböl menti államok szintén azt jelentették vasárnap kora reggel, hogy iráni drónokat és rakétákat fogott el légvédelmük.
Az izraeli hadsereg tovább nyomul Libanonban
Izrael folytatja szárazföldi hadműveleteit Libanonban, ahol az IDF továbbra is harcban áll az irán támogatta síita Hezbollah terrorszervezettel. A hadműveletek célja, hogy "kiterjesszék az ütközőzónát az észak-izraeli közösségek védelmére" - közölte az izraeli kormányfő. Libanon felől a Litáni folyóig akarják eltolni a zónahatárt, amivel a sáv 30 kilométer szélessé válna.
Egy izraeli katona meghalt a libanoni harcokban, három másik pedig megsebesült, így az IDF halálos áldozatainak száma ötre emelkedett azóta, hogy kiújultak a harcok a hezbollah és Izrael között.
Szombaton egy izraeli csapás megölt három újságírót Dél-Libanonban, a libanoni hatóságok "háborús bűncselekményként" ítélték el a támadást. Az izraeli hadsereg közölte, hogy kifejezetten egyiküket, a Hezbollah Al Manar hálózatának ismert riporterét vette célba, azzal vádolva őt, hogy "a Hezbollah terrorszervezeten belül tevékenykedik, az újságírás csak álca".