Tisztviselőkre hivatkozva arról is ír a The Washington Post, hogy nem teljeskörű invázióra, hanem speciális műveletekre készül az amerikai szárazföldi haderők vezérkara Iránban.
Az amerikai hadsereg megkezdte a felkészülést iráni szárazföldi hadműveletekre, de ez nem jelenti azt, hogy a gyalogság bevetése már eldöntött kérdés. Így felelt a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt arra az újságírói kérdésre, igazak-e a szárazföldi erők bevetésének közeledtéről szóló hírek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tekintélyes amerikai lap arról is beszámolt, hogy az amerikai hadvezetés nem teljeskörű offenzívát tervez, hanem speciális műveletek a perzsa államban, amely rendkívül nehéz terep a szárazföldi hadviselésre, így súlyos veszélyben lesz minden odaküldött katona. Az amerikai haderő szárazföldi egységeinek bevetését ezért is halogatja az amerikai elnök, aki nyilatkozataiban ugyan tesz erre vonatkozó kijelentéseket, de döntést még nem hozott ebben az ügyben.
A szóvivő azzal indokolta az előkészületeket, hogy az egységeknek készen kell állniuk, hogy szükség esetén azonnal reagálni tudjanak Donald Trump parancsára.
Megékezett a haditengerészet ötezer embere a Közel-Keletre
Eközben a The Washington Post szintén hivati forrásokra hivatkozva arról is ír, hogy a USS Tripoli fedélzetén megérkezett 2500 tengerészgyalogos és 2500 haditengerész a Közel-Keletre vasárnap. A Pentagon ezt nem erősítette meg.
Név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az a legvalószínűbb, hogy a Harg-sziget elfoglalása lesz az amerikai szárazföldi egységek misszója. A sziget ellen, amely az iráni olajexport lelke, március közepén hajtott végre támadásokat az amerikai haderő. Donald Trump azt mondta akkor, hogy meg akarják semmisíteni a szigeten lévő olajipari létesítményeket.
A térség egyik szakértője, Michael Eisenstadt nyugalmazott katonatiszt, aki szolgált Irakban, Izraelben és Jordániában is, és most a Washington Intézet elemzője, úgy gondolja, hogy a Harg-szigettel súlyos kockázatot vállalna az amerikai hadsereg, legalábbis iráni drónzápor, de akár tüzérségi támadás is érheti a katonákat.
Szerinte inkább a Hormuzi-szoros magasságában kellene támadniuk a partvonalat, így csökkenteni tudnák az iráni haderő kapacitásait, amelyeket most az ellenségesnek ítélt zászló alatt hajózó tankerek kilővésére használnak.
Eközben teljesen egyértelművé vált, hogy az amerikai elnök nem számíthat az Európai Unióra, de még a G7 csoport Európán kívüli államaira sem a Hormuzi-szoros biztosításában addig, amíg vége nem lesz a katonai konfliktusnak a térségben. Donald Trump ezért egyre jobban neheztel, és sajtóhírek szerint lépésekre készül a NATO-ban.