Támadó drónokat iktattak ki, illetve egy drónindító állomást a Hormuzi-szoros közelében. Trump eközben arról beszél, hogy amennyiben Teherán képtelen megegyezni velük a tárgyalóasztalnál, akkor Amerikának "be kell fejeznie a munkát Iránban."
Az amerikai hadsereg közölte, hogy több csapást is mértek Iránra, Donald Trump amerikai elnök pedig azt mondta, hogy Irán gyakorlatilag az utolsó tartalékait veti be a tárgyalóasztalnál.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) közleménye szerint erőik négy támadó drónt semmisítettek meg a Hormuzi-szoros térségében, valamint egy bandár-abbászi földi irányítóállomást iktattak ki, ahonnan éppen egy ötödik drónt készültek fellőni.
Három napon belül ez volt a második támadás az amerikai haderő részéről, noha miként az előzőnél, úgy most is közölték, hogy mindez azért történik, hogy a továbbiakban is garantálják a tűzszünetet, és hozzátetták, hogy a műveletek kizárólag védelmi célt szolgáltak.
A CNN az iráni Forradalmi Gárdához köthező Fársz hírügynökséget idézve írta, hogy csütörtök hajnalban három robbanás hallatszott Irán stratégiai jelentőségű kikötővárosában és egy, a Hormuzi-szoros közelében lévő haditengerészeti bázison. A robbanásokról helyi idő szerint körülbelül éjjel fél 2-kor érkezett bejelentés, sőt Bandar-Abbász légvédelmi rendszereit is aktiválták. Az iráni állami média csütörtökön reggel azt írta, hogy az iráni hadsereg figyelmeztető lövéseket adott le négy olyan hajóra, melyek megkísérelték átkelni a Hormuzi-szoroson. „Úgy próbáltak áthajózni, hogy egyeztettek volna az iráni biztonsági erőkkel” – közölték katonai forrásra hivatkozva, a Tasnim hírügynökség pedig mindehhez hozzátette, hogy az egyik hajó egy amerikai olajszállító volt.
„Nagyon szeretnének megállapodni” – mondta Trump a Teherán és Washington közötti tárgyalások aktuális állapotáról, de hozzátette, hogy Amerika még elégedetlen az iráni javaslattal, és ha a továbbiakban sincs megállapodás, akkor "be kell fejezzék a munkát", utalva ezzel a fegyverek ismételt, széleskörű bevetésére.
Trump eközben javában készül az Egyesült Államokban novemberben esedékes félidős választásokra, a republikánusok viszont attól tartanak, hogy a növekvő megélhetési és üzemanyagköltségek rontják az amerikai választók hangulatát. Elemzők szerint Trump azt szeretné elérni, hogy elmondhassa: Irán nukleáris képességei kellőképpen meggyengültek, épp ezért a háborút Amerika megnyerte, magyarán Trump "eladhatja" az amerikai népnek és párttársainak, hogy lezárt egy konfliktust, mely jelenleg még a pártja körében is népszerűtlen.
A körvonalazódó iráni-amerikai megállapodás részletei miatt Trumpot heves bírálatok érik, mert Irán keményvonalas vezetői megtépázva, de megerősödve kerülhetnek ki a konfliktusból. Trump szerdán elutasította már annak a felvetését is, hogy a közelgő választások határoznák meg az iráni stratégiát, és azt mondta, hogy őt nem érdekli a félidős voksolás. Az amerikai elnök kitart amellett, hogy a megállapodás karnyújtásnyira van, jóllehet az Egyesült Államok és Irán álláspontja láthatóan messze áll egymástól több kulcskérdésben is, mindenekelőtt Irán uránkészleteivel kapcsolatban. Az esetleges megállapodás értelmében Teherán beleegyezne, hogy lemondjon a magasan dúsított uránkészletéről, cserébe viszont az országa elleni szankciók enyhítését követeli. Trump szerdán közölte, hogy „nem lenne nyugodt”, ha Irán magas fokon dúsított uránkészlete Oroszország vagy Kína birtokába kerülne, előbbi ugyanis már többször is szóba került.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Iránnak 440,9 kilogramm, legfeljebb 65 százalékos tisztaságúra dúsított uránja van, ami technikailag már csak kis lépés a 85 százalékos, fegyverminőségű szinttől. Irán folyton azt szajkózza, hogy nukleráis programja békés célú, csakhogy ehhez teljesen felesleges a magasan dúsított urán, egy atomerőmű üzemeltetéshez az uránt elég 3-5 százalékosra dúsítani.