Vizsgálatok szerint az Európai Parlament néppárti frakciója a migrációs szigorításnál szorosabban együttműködött a szélsőjobbal, köztük az AfD-vel.
Úgy tűnik, az Európai Parlamentben működő CDU/CSU-frakció szorosabban működik együtt az AfD-vel és más jobboldali pártokkal, mint ahogy eddig ismert volt. A dpa értesülései szerint a Néppárt nemrég egy csevegőcsoportban és egy személyes képviselői találkozón is együtt dolgozott a jobboldali táborral a migrációs politika szigorítását célzó javaslaton.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A törvényjavaslat hónapokig holtponton volt
A vitatott törvényjavaslat közvetlenül a képviselők találkozója után megkapta a szükséges többséget az Európai Parlament illetékes bizottságában. Az Európai Néppárt frakciójának tagjai mellett a jobboldali tábor több képviselője is igennel szavazott, köztük az AfD politikusa, Mary Khan. Az előterjesztés többek között lehetővé tenné, hogy a menedékkérőket az EU-n kívüli államokban létrehozandó úgynevezett „return hubokba”, azaz visszafogadó központokba toloncolják.
Az együttműködésre azt követően került sor, hogy a jogalkotási kezdeményezés hónapokig elakadt. A néppártiak, a szociáldemokraták és a liberálisok nem tudtak közös álláspontban megegyezni. Ez a három pártcsalád az Európai Parlamentben informális szövetséget alkot, amelynek éppen az lenne a célja, hogy feleslegessé tegye az EPP együttműködését a szélsőjobboldali pártokkal.
Konkrétan ebben az ügyben azonban március elején meghiúsult a megállapodás. Mivel a szociáldemokraták továbbra sem akarták támogatni a jelenlegi formájában a visszafogadó központok koncepcióját, a dpa információi szerint létrehoztak egy WhatsApp-csoportot, amelyben az EPP a javaslatát a jobboldali frakcióknak mutatta be.
A csoporthoz csatlakozott a konzervatív-jobbpopulista EKR, benne az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni táborához tartozó képviselőkkel, az Európáért Hazafiak (PfE), amelyben a francia Marine Le Pen vezette Rassemblement National politikusai ülnek, valamint az Európa a szuverén nemzetekért (ESN) frakció, amelynek tagjai között AfD-s képviselők is vannak.
AfD-javaslat: védekezés a korra vonatkozó csalások ellen
Az érintett csoportok munkatársai módosító javaslatokkal reagáltak a tervezetre a csevegőcsoportban. A dpa információi szerint az EPP eközben az AfD-s Khan képviselői irodájából érkező javaslatokat is átvette. A WhatsApp-csoportban az EPP részéről például ez állt: „Ezt tudjuk támogatni.”
Khan egyebek mellett azért lobbizott, hogy a hatóságok szélesebb jogosítványokat kapjanak a menedékkérők életkorának vizsgálatára. Azt szorgalmazta, hogy kétség esetén orvosi vizsgálatokat is lehessen alkalmazni annak megállapítására, hogy a menedéket kérők valóban kiskorúak-e.
A WhatsApp-csoport létrehozása után nem sokkal, március 4-én személyesen is találkozott az ESN, az EKR, a PfE és az EPP négy képviselője, hogy a jogszabályról tárgyaljanak. A találkozón a francia néppárti François-Xavier Bellamy, az AfD európai parlamenti képviselője, Khan, valamint a PfE részéről Ehlers és az EKR-ből Weimers vett részt. Közösen dolgoztak ki egy törvényjavaslatot a közelgő szavazásra.
A megállapodás után valaki ezt írta a WhatsApp-csoportban: „Köszönjük ezt a kiváló együttműködést.” Az EPP munkatársai tapsoló emodzsival reagáltak.
„A tűzfal európai szinten is áll”
Korábban Manfred Weber, a konzervatív Európai Néppárt (EPP) elnöke és a CSU alelnöke többször is hangsúlyozta, hogy a „tűzfal” „európai szinten is áll”.
Weber a Bildnek szombaton nem tagadta, hogy léteznek a csevegőnaplók, az AfD politikai jelentőségét azonban bagatellizálta: „Az AfD-nek nincs szerepe sem a többségek, sem a tartalmi kérdések szempontjából. Frakcióvezetőként én határozom meg a stratégiát, de a munkatársak csevegőcsoportjait nem ellenőrzöm.”
Az illetékes bizottságban kialakult többséget áttörésnek tekintik az EU harmadik országokban létrehozandó visszafogadó központjai szempontjából. Az előkészítés alatt álló visszaküldési rendelet értelmében azokat a kiutasításra kötelezett menedékkérőket, akiket nem lehet származási országukba visszaküldeni, az EU-n kívüli befogadó központokba szállítanák.
A koncepció mellett Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter kampányol, amely az európai menekültügyi rendszer tehermentesítését célozza. A német kormány négy további uniós országgal közösen egy hozzávetőleges menetrendet is kidolgozott. Bírálók arra figyelmeztetnek, hogy ez sértheti a menekültek alapvető jogait.
A napvilágra került együttműködés a jobboldali pártokkal most láthatóan további kockázatot jelenthet a tervre nézve.