„Rendkívül alkalmazkodó” madárfajok riasztó ütemben tűnnek el, ami az emberekre nézve is aggasztó következményekkel járhat.
Egy új tanulmány szerint ma már madarak milliárdjai hiányoznak Észak-Amerika egéről a néhány évtizeddel ezelőtti állapothoz képest, és az állományaik egyre gyorsabb ütemben zsugorodnak. A visszaesés fő oka az intenzív mezőgazdaság és a melegedő éghajlat együttes hatása.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vizsgált 261 faj majdnem felénél olyan mértékű egyedszámcsökkenést mértek, amely statisztikailag is szignifikáns, és ezeknek a hanyatló fajoknak több mint a felénél 1987 óta felgyorsult a fogyatkozás üteme.
Ez az első olyan vizsgálat, amely nemcsak az összesített madárállományt nézi, hanem azt is, hogyan alakul a csökkenés üteme, hol fogyatkoznak leginkább az állományok, és milyen tényezőkkel függnek össze ezek a visszaesések.
„Nemcsak hogy egyre kevesebb madár él körülöttünk, de évről évre egyre gyorsabban tűnnek el” – mondja Marta Jarzyna, a tanulmány társszerzője, az Ohiói Állami Egyetem ökológusa.
Veszélyezteti-e a kihalás a fogyatkozó madárfajokat?
Egyedüli vigasz, hogy azok a fajok, amelyeknél a leggyorsabb az egyedszám visszaesése – például a seregély, az amerikai varjú, a grackle nevű fekete énekesmadár vagy a házi veréb –, még mindig olyan nagy állománnyal rendelkeznek, hogy egyelőre nem fenyegeti őket a teljes kihalás – mondja a kutatás vezető szerzője, Francois Leroy, aki szintén az Ohiói Állami Egyetem ökológusa.
Kenneth Rosenberg, a Cornell Egyetem természetvédelmi szakértője, aki nem vett részt a kutatásban, arra figyelmeztet, hogy az új vizsgálatban leggyorsabban fogyatkozó fajokat „gyakran kártevőnek vagy 'szemétmadárnak' tartjuk, de ha a környezetünk már az ilyen, rendkívül alkalmazkodó, mindenevő és az ember közelségét jól tűrő fajok egészséges állományait sem képes eltartani, az erős jelzés arra, hogy ez a környezet az emberek és minden más élőlény számára is mérgező”.
Ugyanezeknél a madárfajoknál mutatta ki a legnagyobb állománycsökkenést Rosenberg 2019-es tanulmánya is, amely szerint Észak-Amerikában 3 milliárddal kevesebb madár él, mint 1970-ben, ám az a vizsgálat sem a fogyatkozás ütemének változását, sem az okokat nem elemezte.
Hol fogyatkoznak leggyorsabban a madarak?
A kutatók szerint a madárállomány fogyatkozásának felgyorsulása leginkább az Egyesült Államok közép-atlanti térségében, a Középnyugaton és Kaliforniában volt látványos. Amikor Leroy és Jarzyna azt kereste, miért zsugorodnak egyre gyorsabban a fajok állományai, kiderült, hogy a földrajzi elhelyezkedés kulcsszerepet játszik.
Az állományok abszolút csökkenése – tehát nem a gyorsulás – ezzel szemben inkább délebbre, például Floridában és Texasban volt erősebb. Amikor részletesebb elemzést végeztek, statisztikailag összefüggést találtak ezek és az ember okozta klímaváltozással járó melegebb hőmérsékletek között.
„Azokon a területeken, ahol a hőmérséklet a legjobban emelkedik, ott látjuk a legnagyobb mértékű állománycsökkenést” – mondja Jarzyna. „A visszaesés felgyorsulását viszont elsősorban a mezőgazdasági gyakorlatok hajtják.”
Leroy szerint statisztikai kapcsolatot találtak az egyre gyorsuló állománycsökkenés és a nagy mennyiségű műtrágya-, illetve a magas növényvédőszer-használat, valamint a szántóterületek kiterjedése között. Hozzáteszi: nem tudják egyértelműen bizonyítani, hogy ezek okozzák a veszteségek felgyorsulását, de erősen utalnak arra, hogy általában véve a mezőgazdaság is jelentős tényező.
Miért fontosak a madarak?
A madarak nem csupán a vadon élő állatok közé tartoznak, hanem alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémák működésében.
„A madarak kiváló beporzók, magokat terjesztenek, segítenek a kártevők visszaszorításában, vagyis egészen fontos feladatokat látnak el” – sorolja Jarzyna. „Ha eltűnnek, ezek a funkciók is eltűnnek velük együtt. Az ökoszisztémák működése szempontjából ezért létfontosságú, hogy ne veszítsük el a madarainkat.”
A természetes élőhelyek pusztulása azonban mára szinte mindenütt jelen van.
„Gyakorlatilag minden egyes élőhelytípuson csökkennek az állományok: a gyepekhez, sivatagokhoz, mocsarakhoz kötődő fajok mind hanyatlanak, egyedül az erdőkben fészkelő madarak jelentenek kivételt” – mondja Jarzyna. „Fel kell tennünk magunknak a kérdést: hogyan tudjuk megvédeni ezeket a madárcsoportokat?”