Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Közel-keleti magyarok: van, aki menekül, sokan viszont maradnak, dacára az iráni háborúnak

Az Egyesült Államok február 28-án támadta meg Iránt.
Az Egyesült Államok február 28-án támadta meg Iránt. Szerzői jogok  Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved
Szerzői jogok Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Bence K.Racz
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Szaúd-Arábiában élő és Katarból menekülő magyarokkal arról beszélgettünk, hogy az amerikai-iráni háború negyedik napján milyen a közel-keleti közhangulat.

A február 28-án kezdődött Irán elleni amerika-izraeli háború megbénította a közel-keleti légiközlekedést, ami miatt magyarok ezrei rekedtek a Közel-Keleten. Miután az Egyesült Államok és Izrael az Iráni Forradalmi Gárda katonai bázisait támadta, és a Legfelsőbb vezetőt Ali Hámeneit kiiktatta, az iszlám köztársaság megtorló csapásokat intézett Izrael ellen és több közel-keleti államra is rakétákat lőtt ki. Az iráni haderő elsősorban amerikai bázisokat célzott: támadás érte Bahreint, Katart, az Egyesült Arab Emirátusokat, Kuvaitot és Jordániát. A háború mostanra elérte a közel-kelet legtöbb országát, legújabban Libanont is az Iránnal együttműködő Hezbollah miatt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS
A térségben a legtöbb ország lezárta a légterét.
A térségben a legtöbb ország lezárta a légterét. Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved.

A folyamatos légicsapások miatt Irán és a környező országok légtereit lezárták, ezért megbénult a közel-keleti légiközlekedés. Az intézkedések miatt több ezer magyar vesztegel a háborúban érintett országokban. Vannak köztük turisták és olyanok is, akik tartósan a háborúban érintett országok valamelyikében tartózkodnak. Szijjártó Péter elítélte az iráni megtorló csapásokat és azt tanácsolta az Egyesült Arab Emírségekben és a többi környező országban lévő magyaroknak, hogy folyamodjanak konzuli védelemért. A külügyminiszter információi szerint a legtöbben – mintegy négyezren – Dubajban és Abu Dzabiban vannak.

Intézkedik a külügyminisztérium

A külügyminiszter legújabb, a témát érintő posztjában arról beszélt, hogy az eddigi járatkimaradások és késések áthidalásán, a magyarok hazautaztatásán már dolgozik a minisztérium. Tájékoztatott, hogy az Emirates és a flydubai légitársaságok járatai megindultak a térségben, és a Wizz Air is korlátozottan emelte járatai számát. A flydubai azokat repteti kizárólag, akik már a korábbiakban jegyet vásároltak.

A környéken lévő magyaroknak azt ajánlotta, hogy ha szárazföldön szeretnének hazajutni, akkor Egyiptom vagy Jordánia felé utazzanak, mert ezeken a határokon biztosított a szabad átkelés. Az előbbi ország határátkelői – tehát az Akabai-öböl kompjai – folyamatosan működnek. Szijjártó közlése szerint az öböl egyiptomi partján fekvő Sharm es-Sejkben a Wizz Air emelte a járatszámait.

A külügyminiszter elmondta, hogy a jordániai útvonalon próbálkozó magyarokat két 90 fős járattal segíti a külügyminisztérium: szerdán és csütörtökön Ammanból indul Magyarországra két repülő, Jordánia ugyanis nem zárta le légterét.

Magyarok Szaúd-Arábiából

Hétfőn Irán szaúdi olajfinomítókat támadott, kedden pedig a rijádi amerikai nagykövetséget érte iráni dróntámadás, amiért Donald Trump megtorlást ígért. A nagykövetség épületét még a támadások előtt kiürítették, így nem sebesült meg egy amerikai diplomata sem.

Egy Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban elő magyar elmondta, hogy a szaúdi vezetés óvatos, a lakosság döntő része pedig rezignált. Mint mondja, „az amerikai követséget és az amerikai érdekeltségű ügyeket most mindenki nagy ívben kerüli. A szaúdiak nagy része úgy gondolja, hogy ez nem az ő harcuk, hanem az amerikaiaké, ha pedig rendesen beszállnak a háborúba, akkor minden elszállna”.

Más magyarországi sajtóorgánumok szintén arról értesültek, hogy a Katarban és az Emírségekben élő magyarok szerint nincs káosz a két országban, és megfelelő tájékoztatást kapnak a hatóságoktól, ami miatt a félelemérzetük a helyzethez képest alacsony, ugyanakkor sok az álhír az iráni támadásokról.

A nagyvállalati szektorban dolgozó férfi úgy véli, hogy a szaúdi olajipar rengeteget profitálhat ebből, hiszen az olajárak a Hormuzi-szoros lezárása miatt várhatóan tovább emelkednek majd, amiből „a helyiek is ki akarják venni a magukét”.

A menekülőkről azt mondja, hogy sokan érkeznek Katarból és Bahreinből, ugyanakkor „nincs pánikhangulat, hiszen a légvédelem teszi a dolgát". Úgy látja, hogy "a repülőtereken kívül minden fennakadások nélkül működik".

Egy a rijádi nemzetközi repülőtéren veszteglő magyar házaspár nem ennyire higgadt. Az éjszaka folyamán menekültek Katarból Szaúd-Arábiába. Mint mondják, kilencéves gyerekükkel a "szaúdi határon gond nélkül átléptek, de közel negyvennyolc órája egy percet sem aludtak". Korábban egy este hétkor induló gépüket várták, egy csatlakozást azonban már lekéstek volna, így most egy hajnalira számítanak.

A King Khalid repülőtéren folyamatosak a késések és a járattörlések. A házaspár arról beszélt, hogy egy barátjuk, akinek eredetileg hajnal kettőkor szállt volna fel a gépe, végül hát óra késéssel, reggel 8 órakor indult el. Azt mondják, hogy a helyzethez képest a reptéri munka aránylag jólszervezett, de a legtöbb légitársaság csak két-három hét múlva induló járatokra árul jegyeket. Sajtóértesülések szerint a King Khalidon több mint féltucat légitársaság legkevesebb 98 járatát törölte, további harminc járat késik.

A család úgy értesült, hogy más országok szervezett akciók keretében már elkezdték kimenteni a térségben tartózkodó állampolgáraikat, a magyarok esetében ez nincs így, ők konzuli védelemért folyamodhatnak. Szijjártó posztján kívül semmilyen tájékoztatást nem kaptak.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Trump szerint "mindent kiütöttek" Iránban, de nem kínál világos háborús tervet

Donald Trump: Irán tárgyalni akart, de közöltem velük, hogy túl késő

Jelzésértékű: az utolsó iráni sah fiát, Reza Pahlavit meghívták az Európai Parlamentbe