Rakéták, olaj, földgáz, Arab-öböl, infláció, illetve növekvő terrorveszély Európában: összefoglaló az iráni háború szerdai történéseiről.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap még arról beszélt, hogy az iráni háború akár négy hétig vagy tovább is eltarthat, Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden idő helyett célokat közölt, miszerint "az Egyesült Államok Irán elleni katonai művelete Teherán rakéta- és haditengerészeti képességeinek megsemmisítéséig tart." Beszámolójában az MTI azt írja, hogy a miniszter azt mondta, hogy a támadások intenzitása a következő szakaszban fokozódhat. „Hatalmas mértékű károkat szenvednek el. Nem fogom a taktikai erőfeszítéseink részleteit megosztani, de az amerikai hadsereg részéről a legkeményebb csapások csak most következnek. A következő szakasz még inkább büntető jellegű lesz Iránra nézve, mint a jelenlegi” – fogalmazott az amerikai külügyi tárca vezetője, hozzátéve, hogy nem tudja, mennyi időt vesz majd igénybe az Irán elleni offenzíva, de szerinte a világ „biztonságosabb” hely lesz, amikor lezárul. A miniszter többek között azzal magyazázta a hadsereg bevetésének szükségességét, hogy Irán egy éven belül az egész világot túszul ejtette volna, mert olyan szintre növelte volna drón- és rakétaarzenálját, ami érinthetetlenné teszi.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Donald Trump kedden a Truth Socialön közölte, hogy Irán katonai eszközeinek és vezetésének befellegzett. „A légvédelmük, a légierejük, a haditengerészetük és a vezetésük megszűnt. Tárgyalni akarnak, de azt mondtam nekik, hogy már túl késő!” – írta az amerikai elnök, válaszul a Washington Postban megjelent, Irán megtámadására vonatkozó döntését dicsérő véleménycikkre. Később Trump a The Sun brit lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az iráni offenzívában való eddigi brit szerepvállalással elégedetlen, és hogy szerinte szomorú azt látni, hogy a két ország kapcsolata "nyilvánvalóan nem olyan, mint amilyen volt.” Trump szerint Keir Starmer brit miniszterelnök nem segítőkész. Az Egyesült Királyság korábban nem engedte meg az Egyesült Államoknak, hogy használja a bázisait az Irán elleni támadásban, de később közölte, hogy azok védelmi csapásokhoz igénybe vehetők. Darren Jones brit kormányközi kapcsolatokért felelős miniszter a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Királyság csak akkor küld brit fegyveres erőket Iránba, ha egyrészt erre jogi alap, másrészt egyértelmű terv van, harmadrészt pedig ha országa érdekében áll. Jones szerint a brit és az amerikai haderő (Trump szavai ellenére is) szorosan együttműködik egymással.
Irán eközben folyamatosan támadja az Arab-öböl országiat, az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma közölte, hogy légvédelme szombat óta 186 iráni ballisztikus rakétát észtelt, melyből 172-t megsemmisítettek, 13 a tengerbe esett, egy pedig az ország területén landolt. Hozzátették, hogy összesen „541 iráni drónt észleltek, amelyek közül 506-ot elfogtak és megsemmisítettek." Az emirátusi hatóságok szerint három ember (mindannyian külföldiek) halt meg az iráni támadások során, 58 pedig megsérült. Néhány épület megrongálódott, köztük a dubaji nemzetközi repülőtér, illetve Abu Dzabi reptere is.
A CNN kedden reggel azt írta, hogy az Abbász Aragcsi vezette iráni külügyminisztérium az Egyesült Államokat és Izraelt is háborús bűnök elkövetésével vádolja, a tárca szerint ugyanis szándékosan céloztak polgári infrastruktúrát Iránban. A minisztérium közlése szerint a háború első napján több mint 170 diák halt meg a minábi lányiskolában, és egy teheráni kórházat is légicsapás ért. Az ENSZ emberi jogi hivatala közleményt adott ki, melyben felszólítja az iráni lányiskola elleni támadás mögött álló (az ENSZ által meg nem nevezett) erőket, hogy vizsgálják ki az esetet, és közöljék a részleteket.
Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma kedden az X-en megerősítette, hogy két drón találta el az Egyesült Államok rijádi nagykövetségét, a támadás következtében tűz ütött ki, egy épületben pedig anyagi kár keletkezett. A követésg délután bejelentette, hogy Irán rakétával és drónokkal fogja támadni Szaúd-Arábiát, feltehetőleg az Arab-öböl partján található Dharhant, mely a szaúdi olajipar egyik kulcsfontosságú helyszíne.
Kiút Izraelből
A szombaton meginduló támadás egyik előszele volt a sok közül, hogy az Egyesült Államok izraeli nagykövete pénteken közölte a követség dolgozóival, hogy hagyják el Izraelt. Michael Huckabee nagykövet azt írta a kollégáinak, hogy a lényeg, hogy még aznap átlépjék az izraeli határt, és nem az a cél, hogy egyből Washingtonba jussanak. Huckabee kedden arra kérte a követségi dolgozókat, hogy amennyiben távozni akarnak, Egyiptom vagy Jordánia felé hagyják el a zsidó államot.
Találatot kapott az egyik fő nukleáris létesítmény Iránban
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az X-en írta, hogy a rendelkezésükre álló műholdfelvételekből kiderült, hogy az iráni Natanz Urándúsító bejárati épülete megrongálódott a szombat óta tartó amerikai–izraeli offenzívában. A NAÜ azt írta, hogy nem észlelni sugárzást.
A natanzi urándúsító már tavaly júniusi 12 napos izraeli–iráni háborúban is célpont volt, az amerikai bombázások súlyos károkat okoztak a létesítményben.
Irán tavaly is azt hajtogatta, amit most is, hogy nukleáris programja békés, és kizárólag polgári célokat szolgál.
Egyre szélesebb offenzíva a libanoni Hezbollah ellen
Izrael szombaton leszögezte: nem támadják meg az Irán-proxyként is ismert Hezbollah terrorszervezet állásait Libanonban, amennyiben a Hezbollah sem támad Izraelre, csakhogy a Hezbollah rakétákat lőtt ki Haifára. Izrael hétfőn és kedden Bejrútot és Dél-Libanont támadta, sőt több települést is evakuációra szólított fel.
Kedden végül az IDF katonái benyomultak Libanon déli részére, és célzott csapásokat mértek a Hezbollah infrastruktúrájára. A Jerusalem Post Jiszráel Kac védelmi minisztert idézve azt írta, hogy az előrenyomulás célja az észak-izraeli települések elleni közvetlen támadások elhárítása. "A terrorszervezet megfizeti az árát annak, hogy rakétákat lőtt ki Izraelre" – mondta Kac.
Putyin bejelentkezett
A Reuters azt írja, hogy Irán ugyan az Egyesült Államokkal és Izraellel háborúzik, de több Arab-öböl-menti államra is kilőtt rakétákat, a csapások pedig olajipari létesítményeket is értek. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn négy, az Öböl-menti állam vezetőjével tárgyalt, azt ígérve nekik, hogy segít enyhíteni a feszültséget Teheránnal. Putyin Ali Hámenei halálakor részvétét nyilvánított az ajatollah családja felé, sőt Maszúd Peszeskján iráni elnöknek is írt.
Kedden megírtuk, hogy az irán elleni offenzíva milyen hatással lehet az ukrajnai háborúra, erről ebben a cikkünkben olvashat:
Infláció, olaj, gáz, Hormuzi-szoros
Philip Lane, az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy a közel-keleti háború esetleges elhúzódása, egyben a térségből származó olaj- és földgázexport tartós visszaesése miatt nőhet az infláció. Hétfőn megírtuk, hogy hogy az olajkereskedelemben referenciaként használt West Texas Intermediate nyersolaj hordónkénti ára reggel mintegy 8 százalékkal emelkedett, később viszont több mint 2 százalékkal visszaesett, és 71 dolláron kereskedtek vele. A Brent nyersolaj ára 6,2 százalékkal, hordónként 77,38 dollárra emelkedett. A West Texas kedden 77,74 dollárba került.
A Hormuzi-szoroson (az Arab-öböl torkolata az Arab-tenger, így az Indiai-óceán felé) áthaladó hajók elleni támadások korlátozzák a globális olaj- és földgázkereskedelmet, melyeknek az egyötöde a szoroson halad át. "Ez a globális energiarendszer aortája" - mondta Stephen Innes az SPI Asset Management elemzőcég munkatársa, hozzátéve, hogy egy elhúzódó háború az üzemanyagok árának drasztikus emelkedését eredményezné, és a globális gazdaságban is éreztetné hatását, növelve az általános termelési költségeket. Irán naponta nagyjából 1,6 millió hordó olajat exportál, főként Kínába. Amennyiben az iráni export megszabad, Pekingnek máshonnan kell beszereznie az üzemanyagot, ez pedig szintén magasabbra lökheti a globális árakat, noha Kínának közel 1,5 milliárd hordónyi olajtartaléka van.
Hétfőn az Európai Unióban a gázzal 20 százalékkal drágábban kereskedtek, mint múlt héten pénteken, tehát egy nappal az Irán elleni, amerikai-izraeli támadások előtt. Amikor az Irán által vezérelt drónok elérték a világ egyik legnagyobb LNG-exportőrének számító Katart, és emiatt leállítottak több energetikai létesítményt, az emelkedés elérte az 50 százalékot. Európa most abban bízhat, hogy a tél mielőbb véget ér. „A jó hír az, hogy kevesebb mint egy hónap van hátra a fűtési szezon végéig” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
Irán az utóbbi napokban többször is fenygetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, és rakétákat lőtt ki egy, tengerszoroson közlekedő hajóra.
Fatva, terror
Kedden délben egy széleskörű elemzésben azt írtuk, hogy az iráni háború a Nyugat számára is biztonsági következményekkel jár. Ali Hámenei iráni ajatollah halála után a papi rezsim március 1-jén fatvát bocsátott ki "minden muszlim számára" és vallási kötelességként írta elő, hogy megbosszulják a mártírnak titulált Hámenei halálát. A fatva egy vallásjogi döntés, és azokra nézve kötelező érvényű, akik elismerik a fatvát kiadó személy vallási tekintélyét. Nasszer Makarem Shirazi iráni nagyajatollah a kihirdetett fatva esetében hangsúlyozta, hogy a "bűncselekmény fő elkövetői" az Egyesült Államok és Izrael. Az említett fatva felhívást jelent az egész Nyugatot érintő támadásokra, ebből a szempontból pedig Németországon a fókusz, mivel az ország a teheráni rezsim és az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) hálózatainak egyik európai központja.
Heiko Heinisch iszlámkutató az Euronewsnak azt mondta, hogy viszonylag magasra becsüli a spontán támadások kockázatát, és valószínűnek tartja, hogy egy-egy alvó sejt aktivizálja magát. Nicolas Stockhammer osztrák terrorizmuskutató szintén figyelmeztet, ő azt mondja, hogy a papi rezsim fatvája felhívás a meglévő hálózatok, a szimpatizánsok és hibrid szereplők számára is, és megvan a veszélye a szervezett támadásnak, illetve annak is, hogy maguktól radikalizálódott egyének is lecsapnak. Németország készenléti állapotban van, többen a migráció még szigorúbb ellenőrzését is sürgetik.