Az Európa délnyugati részén fekvő ország egyik szigetén elhelyezkedő légibázison intenzív gyakorlatokba kezdtek az amerikai repülőgépek.
A Lusa portugál hírügynökség közlése szerint szerda délután a Lajes-bázison élénkebbé vált az amerikai katonai repülőgépek mozgása. Azt írták, hogy a vadászgépek egy része levegőbe emelkedett, de később visszatért az Azori-szigetekhez tartozó Terceira szigetén található központba. A hírügynökség szerint 11 darab KC-46 Pegasus utántöltőgép, 12 darab F-16 Viper vadászgép és 1 darab C-17 Globemaster III katonai teherszállító repülőgép állomásozott a szigeten.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Lajes-bázison tapasztalható fokozott aktivitásról az "Asas dos Açores" Facebook-oldal is beszámolt, megosztva egy videót egy Boeing KC-46A leszállásának pillanatáról, illetve négy F-16-os felszállását, melyek az oldal szerint körülbelül 45 percet repültek.
Nem ez az első alkalom, hogy Washington úgy döntött, hogy megerősíti katonai apparátusát a Lajeson. 2025 június közepén az Euronews is beszámolt róla, hogy a szokásosnál több gép mozgott a régióban. Portugál lapok akkor azt írták, hogy az amerikai jelenlét növekedése Lajesnél a személy- és anyagszállítással kapcsolatos műveletekkel és logisztikával függ össze. Az Egyesült Államok ekkortájt, tehát az Izrael és Irán közt vívott 12 napos háború idején kivonta a nem létfontosságú személyzetét a Közel-Keletről. A háború 2025. június 13. és 24. között zajlott, az amerikai légierő pedig június 21-én és 22-én csapásokat mért több iráni nukleáris létesítményre. Szakértők sora a támadás előtt azt írta, hogy félő, hogy Washington bevatkozásra készülhet Teherán kritikus infrastruktúrája ellen.
A Lusa hírügynökség megkérdezte a Lajes-bázison állomásozó amerikai légierőt, valamint az amerika védelmi- és a külügyminisztériumot is a legutóbbi lépésekről, és azt a választ kapták, hogy "az Egyesült Államok európai parancsnoksága rendszeresen fogad átutazó amerikai katonai repülőgépeket és személyzetet a szövetségesekkel és partnerekkel kötött megállapodásoknak megfelelően", és hozzátették, hogy "az amerikai eszközök és személyzet biztonsága miatt jelenleg nem közölhetnek további részleteket." A részleges hallgatás aggasztóan hathat, ha azt nézzük, hogy a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt a héten azt nyilatkozta, hogy "számos érv szól egy Irán elleni támadás mellett", és hozzátette, hogy "Teherán jól tenné, ha megállapodásra jutna Donald Trumppal, aki inkább hisz a problémák diplomáciai, mint katonai megoldásában."
Mit irányoz elő a Lajes-bázis körüli megállapodás?
Az Egyesült Államoknak évtizedek óta kétoldalú megállapodása van Portugáliával, mely felhatalmazza őket az Azori-szigetekeen található nemzeti légibázis használatára. Az Euronewsnak nyilatkozva Francisco Pereira Coutinho, a NOVA jogi karának professzora azzal kezdte, hogy a Portugália és az Egyesült Államok közötti 1995-ös védelmi megállapodás részét képező, a bázis nevét viselő technikai megállapodás értelmében az Egyesült Államok engedélyt kap a Lajes-bázis "hétköznapi módon" történő használatára. Az engedély annak is köszönhető, hogy mindkét ország a NATO tagja. A kétoldalú megállapodás a következőképpen szól: "Portugália a területe, a felségvizei és a légtere feletti teljes szuverenitásának és ellenőrzésének sérelme nélkül engedélyt ad az Amerikai Egyesült Államoknak arra, hogy Portugália ellenvetése nélkül használhassa az Észak-atlanti Szerződés rendelkezéseinek alkalmazásából vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete [NATO] keretein belül hozott határozatokból eredő katonai műveletek végrehajtásához szükséges létesítményeket [...]." Hozzáteszik, hogy engedélyezik "az Amerikai Egyesült Államok katonai légi járműveinek a 4. számú légi bázison (Lajes) vagy az Azori-szigetek légterén keresztül történő átrepülését is az előző bekezdésben nem szereplő, az Észak-atlanti Szerződés keretében végrehajtott küldetések során". Ezeket a mozgásokat a technikai megállapodás szerint "előzetesen be kell jelenteni az illetékes portugál hatóságoknak."
Végezetül a megállapodás kimondja, hogy "Portugália kedvezően fogad a Lajes katonai műveletek végrehajtására történő használatára vonatkozó minden olyan kérelmet, amely olyan más szervezetek keretében hozott határozatokból ered, melyeknek mindkét fél tagja, feltéve, hogy e határozatokat Portugália támogatta."
A megállapodásban hangsúlyozzák, hogy a létesítményeknek az Amerikai Egyesült Államok által történő bármely olyan használata, amely nem az előző bekezdéseiben meghatározott helyzetekből ered, akkor az előzetes engedélyhez kötött.
Francisco Pereira Coutinho kifejtette, hogy jelenleg annak a helyzetnek vagyunk tanúi, amikor az Egyesült Államok "erő alkalmazásával fenyegetőzik" Iránnal szemben, márpedig ezt az "ENSZ alapokmánya tiltja", és "a nemzetközi jog megsértését" jelenti az "erő használatát". Coutinho szerint Trump fenyegőzése egy "tiltott katonai művelet" előfutára lehet. Egy Teherán elleni közvetlen akció esetén "elvileg a portugál kormány kifejezett vagy hallgatólagos engedélyére lenne szükség " ahhoz, hogy a Lajes-bázist bármilyen, az adott művelethez esetlegesen kapcsolódó okból használják. A szakértő szerint "a bázist nem fogják közvetlenül Irán megtámadására használni", mivel Irán és az Azori-szigetek messze vannak egymástól, de a bázis ettől még jó lehet logisztikai műveletek végrehajtásához is. Coutinho leszögezte: amennyiben a Lajes-bázist "az Irán elleni akcióhoz használják, akkor a portugál kormánynak kötelezően állást kell foglaljon."
A szakértő emlékeztet, hogy Iránhoz földrajzilag közelebb eső államok, például Szaúd-Arábia azt mondta, hogy nem akarja, hogy katonai bázisait egy, a perzsa állam elleni műveletben használják. Coutinho emlékeztetett, hogy amennyiben külföldi katonai létesítményeket "közvetlenül" használnának más országokba történő beavatkozásra, akkor minimum "bűnrészes" lenne a támadásban. A szakértő szerint a Lajes esetében "nemzetközi felelősségről van szó", mivel "az államok nem engedhetik meg, hogy területüket a nemzetközi jogok megsértésére használják."