A mikrózható készételek kényelmesek, ám egy új jelentés feltárja, valójában milyen mértékben árthatnak az egészségünknek és a bolygónak.
A mikrózható készételek olyan kényelmi termékek, amelyeknek nehéz ellenállni egy rohanós napon. Egy új jelentés szerint azonban észrevétlenül súlyos károkat okozhatnak az egészségünkben és a környezetben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Greenpeace International tanulmánya 24 friss tudományos kutatás eredményeit elemzi, amelyek a műanyag csomagolású készételek rejtett egészségügyi kockázatait vizsgálják.
A jelentés lehangoló képet fest: több százezer parányi műanyagrészecske, valamint veszélyes vegyi anyagok szivárognak az élelmiszerbe, amikor mikrózható készételt fogyasztunk, és ennek messzeható egészségügyi következményei lehetnek.
„Az emberek azt hiszik, ártalmatlan döntést hoznak, amikor olyan műanyagba csomagolt ételt vesznek és melegítenek fel” – mondja Graham Forbes, a Greenpeace USA globális műanyagkampányának vezetője.
„Valójában mikroplasztikok és veszélyes vegyi anyagok koktéljának tesszük ki magunkat, amelyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne az ételeinkben vagy azok közelében.”
A szennyezés pedig nem áll meg a szervezetünknél. A műanyag ételtálcák és fóliák teljes életciklusuk során szennyeznek, a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésétől az energiaigényes gyártáson át egészen a végső ártalmatlanításig.
Amikor eljön az idő, hogy megszabaduljunk ezektől az egyszer használatos műanyagoktól, rétegzett anyaguk miatt nagyon nehéz őket újrahasznosítani. Ahogy mikro- és nanoplasztikokká esnek szét, az apró töredékek felhalmozódnak a talajban, a folyókban és az óceánokban, kárt okoznak az állatvilágnak, és visszajutnak az élelmiszerláncba.
Még ha be is kerülnek a körforgásos gazdaságba, a műanyagok minősége romlik, és a bennük lévő veszélyes adalékanyagok ismét kiszabadulhatnak az új termékekbe.
Biztonságos-e a műanyag dobozos készételek melegítése és fogyasztása?
A „mikrózható” jelöléssel ellátott kényelmi termékek hamis biztonságérzetet kelthetnek a fogyasztókban – figyelmeztet a jelentés.
A megjelölés – érvelnek a szerzők – általában csak a csomagolás szerkezeti stabilitására utal, nem pedig arra, hogy az bocsát-e ki mikroplasztikokat vagy vegyi adalékokat az ételbe.
Egy vizsgálat szerint már öt perc mikrohullámú melegítés után 326 ezertől 534 ezerig terjedt a táplálékmintákba kioldódó mikro- és nanoplasztik-részecskék száma. A nanoplasztikok olyan kicsik, hogy akár a szervekbe és a véráramba is bekerülhetnek.
Köztudott az is, hogy a műanyagok több mint 4 200 féle veszélyes vegyi anyagot tartalmazhatnak. Ezek többségét az élelmiszer-csomagolásban egyáltalán nem szabályozzák, és némelyiküket összefüggésbe hozták rákkal, meddőséggel, hormonális zavarokkal és anyagcsere-betegségekkel – áll a jelentésben.
Legalább 1 396, élelmiszerrel érintkező műanyagokban használt vegyi anyagot mutattak már ki az emberi szervezetben, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy az ilyen expozíció hozzájárulhat neurofejlődési zavarok, szív- és érrendszeri betegségek, elhízás és 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.
A jelentés szerint a magasabb hőmérséklet, a hosszabb melegítési idő, az elhasználódott edények és a zsíros ételek – amelyek több vegyi anyagot szívnak magukba – jelentősen növelik az ételekbe kioldódó műanyagrészecskék és adalékanyagok mennyiségét.
A tanulmány úgy fogalmaz, hogy világszerte elégtelenek az élelmiszer-csomagolásból felszabaduló mikroplasztikokra vonatkozó szabályozások, és az iparág tagadása is hozzájárult a jogalkotás késlekedéséhez.
Az Európai Unióban például az élelmiszerrel érintkező műanyagokra az ismert vegyi anyagokra megállapított „migrációs határértékek” vonatkoznak, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ajánlásai alapján, a mikroplasztik-részecskékre azonban egyelőre nincsenek külön küszöbértékek.
A műanyagszennyezés rohamosan nő
A jelenlegi előrejelzések szerint 2050-re a globális műanyagtermelés több mint a duplájára nőhet, és ebben óriási szerepe van a műanyag csomagolásnak. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint jelenleg a teljes műanyagfelhasználás 36 százalékát teszi ki.
A műanyag csomagolású készételek piaca már most meghaladja a 160 milliárd eurót, és a globális tanácsadó cég, a Towards FnB kutatása szerint 2034-re közel 300 milliárd euróra nőhet, ahogy a fogyasztók továbbra is a kényelmet keresik.
2024-ben világszerte 71 millió tonna készételt gyártottak, ami fejenként átlagosan 12,6 kilogrammot jelent – derül ki a Statista piackutatásából.
A Greenpeace szerint az élelmiszerrel érintkező műanyagokat szigorúbb globális szabályozás alá kellene vonni a készülő ENSZ globális műanyagegyezményben, és a veszélyes adalékanyagokat fokozatosan ki kellene vezetni ahelyett, hogy az utólagos újrahasznosításra hagyatkoznánk.
„A kockázat egyértelmű, a tét hatalmas, és most kell cselekedni” – hangsúlyozza Forbes.