Szakértők szerint az Oroszország elleni szankciókat tovább kell szigorítani, és az árnyékflottát is el kell lehetetleníteni.
Az ukrajnai háború 1461. napjáig a Kreml több mint 1 billió eurót költött az orosz háborús gépezet fenntartására a fosszilis tüzelőanyag-exportból. Történt mindez annak ellenére, hogy Európa elkedte levetkőzni az orosz energiahordozóktól való függőségét, és az új szankciók átalakították a globális olajpiacot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóintézet (CREA) jelentése megállapítja, hogy a Kreml teljes körű inváziójának negyedik évében Oroszország 193 milliárd eurót keresett a fosszilis tüzelőanyagok exportjával, ami 27 százalékkal kevesebb a háború előtti szintnél.
A nyersolaj továbbra is Oroszország legnagyobb, exportból származó bevételi forrása maradt. A CREA jelentése azt vizsgálja, hogy a szankciók hogyan korlátozzák a bevételeket az egyes áruk és piacok esetében. „A teljes körű invázió negyedik évére Oroszország szerepe az európai gázpiacon megfordult: a legtöbb vezetékes szállítás az ukrán tranzit leállásával véget ért, így az LNG lett Moszkva fő bejutási útja az EU-ba” – nyilatkozta Petras Katinas, a CREA elemzője.
A jelentés felvázolja Oroszországnak a tengeri szankciók kijátszására irányuló taktikák sorát, melyben az „árnyékflotta” jelentős szerepet kap.
Oroszország fosszilis tüzelőanyag-exportjából származó bevételeinek csökkenése ellenére a nyersolaj-export volumene stabil maradt, és meghaladja az ukrajnai háború előtti szintet, tehát a szankciók inkább mélyebb árkedvezményeket kényszerítettek ki ahelyett, hogy csökkentették volna Oroszország globális olajexportjának teljes mennyiségét. Kína, India és Törökország az invázió negyedik évében az orosz nyersolaj-export 93 százalékát viszi.
Az EU-n belül a kiugró értékek továbbra is aláássák a diverzifikációs erőfeszítéseket. Magyarország és Szlovákia összesített orosz nyersolajimportja 2025 első tíz hónapjában 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Ukrajna szövetségesei körében
A CREA jelentése szerint a tartályhajók szankcionálása felgyorsult, de a végrehajtás terén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók. A teljes körű invázió negyedik évében összesen 312 hajót szankcionáltak, ami több, mint az első három évben összesen szankcionált 253 hajó, de közben a hamis zászló alatt közlekedő árnyékflotta hajóinak száma az 2025 januárja és okotóber között 12-ről 109-re nőtt. A hamis zászló alatt közlekedő hajók 2025-ben becslések szerint 3,1 milliárd euró értékű orosz nyersolajat és olajterméket szállítottak az EU vizein keresztül.
A CREA elemzése szerint az OFAC szankciói a kijelölt hajók által szállított olaj mennyiségének 73 százalékos csökkenéséhez vezettek az előző tizenkét hónaphoz képest, míg a szankciók alá nem eső tartályhajók havi szállítási mennyisége 27 százalékkal nőtt, ami gyakorlatilag ellensúlyozta a csökkenést és segítette Oroszországot az összesített exportmennyiség stabil szinten tartásában. Az EU, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada által szankcionált, de az OFAC által nem szankcionált tartályhajók szállítási volumene is átlagosan 22 százalékkal csökkent a szankciók bevezetése után.
„Oroszország fosszilis tüzelőanyag-exportjából származó bevételei jelenleg jóval alacsonyabbak a megszállás előtti szintnél, de Moszkva a kedvezményes értékesítésre és az árnyékflottára támaszkodva fenntartja a mennyiségeket” – mondta Luke Wickenden elemző, a CREA jelentésének társszerzője, aki szerint a hamis lobogóval közlekedő hajók 2025-ben akár 8,4 milliárd euró értékű orosz olajat és olajterméket szállítottak. Úgy véli, hogy a tengerparton fekvő EU-s tagállamoknak határozottan kell fellépniük ezeknek a hajóknak a feltartóztatására, melyek sértik súlyos környezeti és biztonsági kockázatot jelentenek, miközben lehetővé teszik Oroszország olajexportjának folytatását.
„Európa függése az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól az elmúlt 12 hónapban csökkent. Az EU fosszilis tüzelőanyag-importja Oroszországból 14,5 milliárd euróra esett vissza, ami 36 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, de a kiskapuk és mentességek továbbra is pénzt juttatnak a Kreml háborús kasszájába” – mondta Isaac Levi, a CREA energiaelemzési csoportjának vezetője, hozzátéve, hogy „a magyarországi és szlovákiai felesleges függőség megszüntetése, valamint az EU orosz nyersolajból előállított olajtermékekre vonatkozó tilalmának hiányosságainak megszüntetése olyan gyakorlati lépések, amelyek megerősítenék a szankciókat és csökkentenék az Oroszország invázióját finanszírozó bevételeket.”
Szénkérdés
Az orosz szén exportja az ukrajnai háború negyedik évében 8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az ebből származó bevételek 7 százalékkal emelkedtek, de az exportált mennyiség 84 százaléka csupán négy országba, így Kínába, Indiába, Törökországba és Dél-Koreába irányul, ami jelzi, hogy Moszkva szűk vevőkörre támaszkodik.
A stabil export ellenére a kedvezmények, illetve az orosz szénipari vállalatok 80 százalékára kivetett szankciók és a növekvő szállítási költségek válságba sodorták az ágazatot, melynek veszteségeit az állam viseli. A CREA felszólítja a szankciókat alkalmazó joghatóságok döntéshozóit, hogy szüntessék meg a szankciókban fennmaradó kiskapukat, hogy az export minél kevésbé növelje a Kreml háborús kasszáját.
Ezek az intézkedések magukban foglalják az EU nyersolajimportjának kivonását, a zászló nélküli hajók lefoglalását, illetve a tengeri szolgáltatások teljes tilalmát az összes orosz fosszilis tüzelőanyag-exportra vonatkozóan, valamint az újraexportálás kezelését, amely lehetővé teszi az orosz olajnak a szankcionált piacokra való bejutását.