Németországnak nincsen repülőgép-hordozója, de a világ legnagyobb fregattját, az F126-ost tervezi megépíteni, amelyet, ha minden az elképzelések szerint alakul, 2029-től vethetnek be az Észak-Atlanti-óceánon.
Németországban fogják építeni a világ legnagyobb fregattosztályát, mi több, az F126 osztály első fregattja, a „Niedersachsen” már építés alatt van. A projekt eredetileg a haditengerészet legnagyobb beszerzési programjának számított, azonban négyéves késéssel máris jelentős lemaradásban van. A tervek szerint 2029-től fogják bevetni az Észak-Atlanti-óceánon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az F126 és a klasszikus fregattok közötti különbség mindenekelőtt a koncepcióban rejlik, mivel a hajó nem annyira egyedi harci feladatokra van tervezve, hanem inkább rugalmas, többcélú platformként. Moduláris rendszer, amely különböző feladatokra átalakítható
A rendszer centrumában a moduláris rendszer áll, amelynek segítségével a hajó a bevetés függvényében – például tengeralattjáró-vadászatra, különleges erők vagy drónműveletekre – átalakítható. Ugyanakkor hosszú távú bevetésekre is alkalmas, és egymást váltó legénységgel akár két évig is a bevetési területen maradhat.
Körülbelül 10 ezer tonnás vízkiszorításával a világ legnagyobb fregattjai közé tartozik, és ennek megfelelően bőséges helyet kínál további rendszerek, helikopterek és pilóta nélküli technológiák számára. Ezért nem tekinthető annyira klasszikus hadihajónak, a nagy intenzitású harcokhoz, sokkal inkább tartós jelenlétre, felderítésre és bevetések irányítására tervezték.
Ezzel párhuzamosan a német szövetségi kormány egy alternatív megoldást is szorgalmaz: a TKMS által gyártott Meko A-200 (F128) többcélú fregattot, amelyre a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint már jóváhagyták az első támogatásokat a különalapból. Minimum négy hajót szándékoznak beszerezni.
Az USA az ún.„Trump-osztályú” hajókat építi
Nem csak Németországban építenek nagy hadihajókat. Tavaly év végén Donald Trump amerikai elnök bejelentette egy új generációs csatahajók építését, amelyek szerinte „nagyobbak és erősebben felfegyverkezettek lesznek, mint bármi, amit az amerikai haditengerészet valaha is épített”.
Az úgynevezett „Trump-osztály” első hajója, az „USS Defiant” építése a 2030-as évek elején kezdődik. Az elnök szerint a hajókat ágyúkkal és rakétákkal szerelik fel, és képesek lesznek még ki nem fejlesztett fegyverrendszerek, például lézerrendszerek és hiperszonikus fegyverek hordozására is. Nukleáris fegyverekkel felszerelt, tengeri indítású cirkálórakétákkal is felszerelhetik őket.
Építkezés helyett átmeneti megoldás
A Meko gyorsan rendelkezésre álló „átmeneti megoldásnak” számít, azonban az F126-projektet politikailag aligha lehet leállítani, mivel a már befektetett hatalmas összegeket nehéz lenne igazolni. A jelentések szerint azonban felmerült az a gondolat, hogy mindkét projektet párhuzamosan folytassák.
Az F126-projekt problémái elsősorban technikai és szervezési nehézségekből adódnak – mindenekelőtt az informatika területén. Eredetileg a holland Damen hajógyár kapta meg a megbízást. 2020-ban a legkedvezőbb ajánlattal nyert, és vállalta, hogy a gyártás nagy részét Németországba hozza. A projekt azonban hamar megakadt. Alapvető probléma volt, hogy a tervezési adatokat nem lehetett átvinni a részt vevő hajógyárak és beszállítók rendszereibe. A tervezés és az építés nem ment együtt – a késések előre láthatóak voltak.
2025 őszén végül megvonták a Damentől a projektvezetést. Most a figyelem a német NVL (Naval Vessels Lürssen) hajógyárcsoportra irányul. A FAZ szerint a támogatás a német védelmi óriásvállalattól, a Rheinmetalltól érkezhet. A belső forrásokra hivatkozó jelentés szerint az adatátviteli problémákat időközben megoldották – ez döntő lépés ahhoz, hogy a projekt egyáltalán továbbhaladhasson. A Rheinmetall most felgyorsítaná az építkezést. Kedvező körülmények között az első hajó 2031-ben készülhet el, azonban fennáll a veszélye annak, hogy a költségek emelkedni fognak.
Hasonlóságok az FCAS-harcos repülőgéppel?
Németország, Franciaország és Spanyolország már közel egy évtizede közösen dolgozik az európai harci repülőgépen, az FCAS (Future Combat Air System) légi harci rendszeren. 2040-től ez váltaná fel az Eurofightert és a francia Rafale-t.
A rangos projekt azonban már jó ideje csak döcögve halad előre, aminek az Airbus és a Dassault közötti tartós nézeteltérések az oka. A francia gyártó ragaszkodik a vezető szerephez, és ha szükséges, képesnek tartja magát a vadászgép önálló fejlesztésére is, valamint arra törekszik, hogy a hozzáadott érték nagy részét Franciaországban összpontosítsák.
Februárban Friedrich Merz először vetette fel a német kilépés lehetőségét is. Franciaországnak, mint atomhatalomnak „más követelményei” vannak, mint Németországnak és Spanyolországnak – mondta a német kancellár, utalva ezzel a projekt keretében fennálló eltérő biztonságpolitikai érdekekre. EmmanuelMacron francia elnök viszont védelmébe vette a projektet. Európának közös harci repülőgépre van szüksége – hangsúlyozta.
Az FCAS jövőjéről egyelőre még nem született döntés.