Az EU energiaügyi vezetője szerint többet tehet a Bizottság az árak mérsékléséért, miközben felszólítja a tagállamokat, hogy csökkentsék a villamos energiára kivetett adókat. Az iráni háború és az Öböl-menti országok elleni megtorlás következtében az olaj- és gázárak az egekbe szöktek.
Dan Jørgensen energiaügyi biztos szerint még mindig van mit tenni a közel-keleti instabilitás miatt megugró villamosenergia- és gázárak mérséklése érdekében. Brüsszel a tagállamok nyomása alatt áll, hogy rövid távú megoldást hozzon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronews reggeli műsorának adott interjújában Jørgensen felszólította a tagállamokat, hogy csökkentsék a villamos energiára kivetett adókat, mivel ez a leggyorsabb módja a háztartási számlák csökkentésének. Azt mondta, hogy az illetékek csökkentése megkönnyítené az ipar számára a versenyt is.
"Nagyon világos jelzést küldtünk a tagállamoknak: azt javasoljuk, hogy csökkentsék a villamos energia adóját" – mondta Jørgensen az Euronewsnak. "És ezt már holnap megtehetik, nem kell megvárniuk egy újabb jogalkotási javaslat előterjesztését. Rövid távon is meg lehet tenni."
Eközben az EU vezetői a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozójukon, amelyet a háború kitörése előtt terveztek, de most még sürgetőbbé vált, konkrét, gyorsan végrehajtható javaslatokért fogják faggatni a Bizottságot.
Az Euronews által látott belső dokumentum szerint a vezetők felszólítják a Bizottságot, hogy legkésőbb 2026 júliusáig nyújtson be egy felülvizsgált szöveget az EU szén-dioxid-piacáról, a kibocsátáskereskedelmi rendszerről. Jørgensen az Euronewsnak elmondta, hogy a végrehajtó testület "folyamatosan tárgyalja a blokk hosszú távú energetikai átállását, miközben az azonnali szükségletekkel is foglalkozik".
Megjegyzései a globális energiapiac számára forgószélszerű hetet követnek, mivel Irán továbbra is támadja az Öböl menti országokat, a rendszerszállító és olajtermelő országokat, ami hatással van a Hormuzi-szoroson áthaladó teherforgalomra. A háború eszkalálódása és intenzitása miatt az olajárak a hét elején 100 dollárra, hordónként 100 dollárra szöktek fel, ami a legnagyobb ugrás 2022 óta.
Donald Trump elnök kedden azt mondta, hogy ha Irán folytatja azt a tervét, hogy aknákat telepít a szorosba, akadályozva a hajók áramlását, akkor "soha nem látott" katonai következményekkel kell szembenéznie. Az amerikai kormányzat olyan terveket is felvetett, hogy a tankerhajókat biztonságosan átkísérjék a Hormuzi-szoroson, de a művelet körüli részletek továbbra sem világosak.
A G7-ek vezetőinek (köztük Trump elnöknek) szerdai találkozóján a háború geoökonómiai következményeit vitatják meg, az energiára összpontosítva, a G7-eknek otthont adó Emmanuel Macron francia elnök hivatalához közel álló források szerint.
Ipari források szerint a Nemzetközi Energiaügynökség is a végső stádiumban van a stratégiai olajtartalékok felszabadításával kapcsolatban, 300-400 millió hordó értékben. Ez lenne a legnagyobb beavatkozás a piac stabilizálására azóta, hogy az ukrajnai orosz invázió 2022-ben elindította a globális energiapiaci visszaesést.
Jørgensen, aki kedden részt vett a G7 energiaügyi minisztereinek találkozóján, azt mondta, hogy a tartalékok felszabadítása akkor lenne előnyös, ha segítene enyhíteni a globális aggodalmakat.
"Ez segítene az árak alacsonyan tartásában" – mondta az Euronews szerkesztője, Maria Tadeo. "Jelenleg Európában nem vagyunk olyan helyzetben, hogy ellátásbiztonsági problémáink lennének, de természetesen az árak kérdése rendkívül fontos a polgáraink és a vállalataink számára".
Az EU egy pillanatig sem fontolgatta az orosz energiával szembeni szankciók enyhítését, ahogyan azt az USA fontolgatja az árak csökkentése érdekében, és amire Magyarország a héten egy ellentmondásos levélben szólította fel a Bizottságot.
A teljes interjút a Europe Today című műsorban láthatják, minden hétfőtől péntekig reggel 8 órakor az Euronews-on.