Ha Irán erőszakosan leveri a folyamatban lévő tüntetéseket, az Egyesült Államok „készen áll a harcra”.
A gazdasági sérelmek miatt kirobbant tüntetések 32 városban hét halálos áldozatot követeltek, és 119-en vannak letartóztatásban.
„Ha Irán lelő és erőszakosan megöl békés tüntetőket, ami szokásuk, az Amerikai Egyesült Államok a megmentésükre siet” – mondta az elnök a közösségi médiában. „Fel vagyunk készülve, és indulásra készen állunk.”
Amikor arról kérdezték, hogy támogatná-e az iráni rezsim megdöntését, Trump azt felelte, hogy „nem fogok egy rezsim megdöntéséről beszélni. Sok problémájuk van. Hatalmas inflációjuk van. A gazdaságuk csődben van, a gazdaságuk nem jó. És tudom, hogy az emberek nem túl boldogok” – mondta Trump.
Trump elnök kijelentése azután hangzott el, hogy Maszúd Pezeskján iráni elnök kijelentette, hogy Teherán „teljes körű” háborúban áll az Egyesült Államokkal, Izraellel és Európával, az ország diplomáciai helyzetét pedig „bonyolultnak és nehéznek” nevezte.
Az még nem világos, hogy milyen lépéseket tehet az Egyesült Államok, amely a korábbi zavargások során [a Biden-kormány idején] szankciókat vetett ki az emberi jogi jogsértések elkövetőire, amikor a rendőri erőszak több száz halálos áldozatot követelt a 2022-es, az ország szigorú vallási törvényei miatt tartott tüntetéseken.
Trump ennél erőteljesebb politikát folytatott, beleértve az iráni nukleáris létesítmények bombázását a nyáron, segítve Izrael katonai csapásait.
Iránban az élelmiszerárak inflációja októberben elérte a 64,2%-ot, a rial pedig az Izraellel júniusban vívott háború óta 60%-ot veszített értékéből. A tüntetések vasárnap kezdődtek, miután a kereskedők vonultak az utcára tiltakozva a rial, az ország pénznemének hirtelen értékcsökkenése miatt.
A tüntetések pénteken is folytatódtak Teheránban és az ország más részein. A Fars hírügynökség, amely kapcsolatban áll az Iszlám Forradalmi Gárdával, azt jelentette, hogy további három ember halt meg egy rendőrőrs előtti tüntetésen Nyugat-Iránban, Lorestan tartományban. További két ember halt meg egy tüntetésen a kormányzói rezidencia közelében Lordeganban, egy másik nyugat-iráni tartományban.
Trump elnök a hét elején Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott találkozóján figyelmeztetett , hogy Irán katonai csapásokkal nézhet szembe, ha megpróbálja újjáépíteni ballisztikus rakéta- vagy nukleáris programját, amelyek súlyosan megrongálódtak a júniusi 12 napos háború során.
A gazdasági válságot fokozódó elnyomás kíséri. Több mint 1870 embert végeztek ki Iránban 2025-ben, ami körülbelül kétszer annyi, mint az előző évben, derül ki a washingtoni Abdorrahman Boroumand Center, az iráni emberi jogi jogsértéseket dokumentáló érdekvédelmi csoport adataiból. November 1. óta több mint 490 embert végeztek ki, ami meghaladja a 2021-es egész éves kivégzések számát.
Irán vezetői elismerték a tüntetésekkel kapcsolatos jogos gazdasági sérelmeket, de a keményvonalasok Trump fenyegetését arra használták fel, hogy a tüntetők egy részét az ország ellenségeinek bajkeverő ügynökeiként vagy izraeli kémként állítsák be.
Ali Laridzsaniani, Irán egyik magas rangú nemzetbiztonsági tisztviselője óva intette az Egyesült Államokat a belügyekbe való beavatkozástól, mondván, hogy az káoszt teremtene a régióban, és veszélyeztetheti az amerikai katonákat.
Iránnak kevés lehetősége van bármilyen csapást elhárítani, miután Izrael a háború alatt megsemmisítette a légvédelmét. Rakétatámadásokat azonban sikerült indítania, amelyek stratégiai károkat nem okoztak, de megterhelték az amerikai és izraeli védelmet, és több tucat halálos áldozatot követeltek. Irán és regionális milicista szövetségesei korábban is támadtak amerikai bázisokat a régióban.
Az erőszak arra ösztönözheti a rezsimet, hogy még határozottabban lépjen fel a tüntetőkkel szemben.„A rezsim egyetlen stratégiája az elnyomás” – mondta erről Saeid Golkar, a Chattanoogai Tennessee Egyetem docense és Irán-szakértő.
A tüntetések első néhány napjában az iráni tisztviselők meg is fogadták, hogy foglalkoznak a gazdasági aggályokkal, és menesztették a központi bank elnökét is.
A keményvonalasok azonban heves választ ígértek, ha a tüntetők az Iszlám Köztársaság bukását követelik.
A Világbank adatai szerint Irán élelmiszer-inflációja októberben elérte a 64,2%-ot, ami Dél-Szudán után a második legmagasabb érték a világon. A rial értékének 60%-át veszítette el a júniusi Izraellel vívott háború óta. Iránnak nem sikerült megállapodást kötnie az Egyesült Államokkal atomprogramjáról, ami segíthetett volna enyhíteni a szankciók által a gazdaságára nehezedő nyomást.