A törvényt Algériában többször is megvitatták, de soha nem szavazták meg. Most mégis megtették.
A Franciaország és Algéria közötti kapcsolatok ismét feszülté válna. December 24-én az algériai képviselők elfogadtak egy törvényt, amely bűncselekménynek minősíti a francia gyarmatosítást (1830-1962), és hivatalos bocsánatkérést követelnek Párizstól.
A gyarmati téma többször is vita tárgya volt Algériában, de törvényt még nem fogadtak el róla. Az új jogszabály felsorolja a francia gyarmatosítás bűntetteit, köztük a nukleáris kísérleteket, a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket" a fizikai és pszichológiai kínzások gyakorlatát és a vagyon szisztematikus kifosztását.
A törvény kimondja, hogy a francia gyarmatosítás által okozott valamennyi anyagi és erkölcsi kár teljes és méltányos megtérítésének követelése az algériai állam és nép elidegeníthetetlen joga.
Ibrahim Boughal, az Algériai Népi Gyűlés elnöke kijelentette, hogy a szöveg büntetőjogi intézkedéseket vezet be a gyarmatosítás dicsőítése vagy népszerűsítése ellen is. A nemzetközi jogi elvekre hivatkozó törvény 27 cikkelyből áll, és megerősíti, hogy az algériai francia gyarmatosítás állami bűncselekménynek minősül, amelyért Franciaország jogi és erkölcsi felelősséggel tartozik.
Párizs elítéli az ellenséges kezdeményezést
Az Euronews megkeresésére a Quai d'Orsay (a francia külügyminisztérium) közölte,, hogy Franciaországnak nem feladata az algériai belpolitikát kommentálni, ugyanakkor elítélt egy olyan kezdeményezést, amely ellenséges a francia-algériai párbeszéd folytatásával szemben.
"Tovább dolgozunk az Algériával folytatott mély párbeszéd újraindításán, amely választ adhat Franciaország és a franciák kiemelt érdekeire, különösen a biztonsági és migrációs kérdések tekintetében" - közölte a minisztérium. (6. generációig visszamenően 6-7 millió fő között lehet az algériai felmenőkkel rendelkezőket bevándorlók száma Franciaországban.)
Tovább romló kapcsolatok
A Párizs és Algír közti viszony 2024 újra kiéleződött, ami Algéria 1962-es függetlenné válása óta a legnagyobb diplomáciai válsággá nőtt a két ország között.
2024 nyarán Franciaország elismerte a Nyugat-Szahara marokkói fennhatóságát, kiváltva ezzel Algéria haragját, amely azzal vádolja Párizst, hogy átlépett egy vörös vonalat.
Augusztusban Emmanuel Macron francia elnök az algériai diplomatákra és kormánytisztviselőkre vonatkozó szigorúbb vízumkövetelményeket követelt, és felfüggesztette a 2013-ban aláírt kétoldalú megállapodást a növekvő migrációs nehézségek miatt.
Algír ezt azzal torolta meg, hogy tizenkét napot adott a francia diplomatáknak arra, hogy elhagyják az országot. Emellett elrendelték több, a hivatalos kereteken kívül állónak ítélt francia tisztviselő kiutasítását, mire válaszul Franciaország visszahívta algíri nagykövetét, és cserébe tizenkét algériai diplomatát utasított ki. A kiutasítások újabb hulláma egy évvel később, 2025 áprilisában következett be.
2024 novemberében Algéria letartóztatta Boualem Sansal írót, miután az Algéria és Marokkó közötti jelenlegi határokról nyilatkozott. Nyolc hónappal később egy bíróság megerősítette ötéves börtönbüntetését.
Több hónapos tárgyalások és tiltakozások után az író végül Frank-Walter Steinmeier német elnök kérésére kegyelmet kapott.
Egy másik letartóztatás, amely megkeserítette a két ország közötti helyzetet, Christophe Gleize újságíróé volt. A 2024 májusában Tizi Ouzou-ban letartóztatott férfit hét év börtönbüntetésre ítélték "a nemzeti érdekeket sértő propagandacélú kiadványok birtoklása" miatt .
Tavaly októberben a feszültség újabb állomáshoz érkezett, amikor a francia parlamenti képviselők megszavazták a Le Pen-i RN indítványát, amely elítélte a Franciaország és Algéria között 1968-ban aláírt megállapodást. Az eredeti szöveg megkönnyítette az algériai állampolgárok számára a bevándorlási eljárásokat, különösen azáltal, hogy lehetővé tette számukra, hogy gyorsított eljárás keretében 10 éves tartózkodási engedélyt kapjanak.