Boualem Sansal, az egyik legismertebb algériai-francia író bebörtönözve várja sorsát Algériában, miközben nemzetközi szervezetek, az Európai Unió, kormányok és írótársai követelik a rákbeteg író szabadon bocsátását. Mindeddig eredménytelenül, noha Macron elnök is felszólalt az érdekében.
HIRDETÉS
A francia Le Journal du Dimanche beszámolója szerint az algériai hatóságok február közepén felszólították Sansalt (75), hogy keressen olyan védőügyvédet, aki nem zsidó származású. A diszkriminatív lépés újabb nemzetközi felháborodást váltott ki, annál is inkább, mert ügyvédje, François Zimeray nem kapott engedélyt, hogy a helyszínen járhasson el ügyfele érdekében. Az algériai állami média "cionistának" nevezi a jogi képviselőt, és ezzel magyarázzák kiszorítását az ügyből.
A család és az ügyvéd tájékoztatása szerint a hivatalos vád nélkül fogva tartott író prosztatarákban szenved, de kezelését Algériában megszakították. Tiltakozásként az író éhségsztrájkba kezdett, és jelenlegi egészségi állapotáról nincs hír. Úgy tudni, hogy az algíri Mustapha kórház börtönrészlegében tartják fogva, de más állítások szerint onnan már átszállították egy fegyintézetbe.
A politikai fogoly ügyét a hatóság által kijelölt három helyi védő képviseli, de erősen kérdéses, hogy ők akarnak vagy képesek-e bármit is tenni szabadulása érdekében.
Pimasz beavatkozások?
Az író érdekében határozott hangot ütött meg Emmanuel Macron francia elnök, aki utasította Franciaország nagyköveteit, hogy világszerte képviseljék Sansal ügyét és keressenek nemzetközi támogatókat. Macron nyilatkozataiban Algériát azzal vádolta, hogy „megbecsteleníti saját magát” azzal, hogy őrizetben tartja az idős algériai írót, aki orvosi kezelésre szorul. Erre Algéria azt felelte, hogy „az ilyen megjegyzések azt a személyt becstelenítik meg, aki komolytalanul megfogalmazta őket. Ezek pimasz és elfogadhatatlan beavatkozást jelentenek egy szuverén ügybe”.
Abdelmadjid Tebboune algériai elnök külügyminisztériuma szerint amit a francia elnök hamisan szólásszabadságnak minősít, az Algéria területének integritását érinti, ami az ország jogi keretei szerint súlyos vétség. Félelmek merülnek fel, hogy az író a folyamatos pszichológiai nyomás alatt áll, hogy bírálatainak visszavonására kényszerítsék.
Válaszként Párizs politikai lépéseket is tett, korlátozva több algériai hivatalos személy belépését az ország területére, közölte kedden Jean-Noël Barrot külügyminiszter, aki további ellenintézkedéseket is kilátásba helyezett.
Egy újabb tehertétel a kapcsolaton
Függetlensége elnyeréséig (Eviani egyezmény, 1962) Algéria államalkotó része (megyéje és szavazókörzete) volt Franciaországnak. Az elmúlt évtizedekben a két ország kapcsolata erősen hullámzó volt, de mára kifejezetten ellenségesnek mondható, amióta Algériát kemény iszlamista politikai erők kerítették hatalmukba.
Az ellentétek kiéleződésének oka az is, hogy Párizs Marokkót támogatja a Nyugat-szaharai területért vívott fegyveres szuverenitási konfliktusban, de rontja a légkört az is, hogy több algériai származású arab követett el terrorcselekményeket Franciaországban az elmúlt években. Algériai gyanúsítottja van a néhány napja Mulhouse-ban elkövetett halálos késes támadásnak, miként algériai szálakat találtak több franciaországi és belgiumi terrorakció mögött is.
Algériában tanyázó ISIS-sejtek Marokkó ellen is intéztek támadásokat, legújabban pedig az borzolta az indulatokat, hogy Marokkó Izraeltől vásárol fejlett tüzérségi eszközöket.
Az író elfogásának hírére az Európai Parlament is reagált, és határozatot fogadott el, amelyben követelik Sansal azonnali szabadon bocsátását. A határozat hangsúlyozza a szólásszabadság fontosságát, elítéli az algériai rezsim elnyomó politikáját, valamint követeli a humanitárius jogok elismerését, tekintve a fogoly állapotát.
A nyilatkozatot az Európai Parlament 533 igen és 24 nem szavazattal fogadta el. Az állásfoglalás felszólítja Algériát, hogy vizsgálja felül a büntető törvénycikket, valamint "minden elnyomó törvényt, amely korlátozza a szabadságjogokat [Algériában]".
Az előzmények
Sansalt 2024 novemberében fogták el az algíri repülőtéren, és vádemelés nélkül várakozik a további fejleményekre. Az eljárás vád mögött nem terrorcselekmények, hanem az írónak az algériai elnyomó hatalommal szembeni kritikája állhat, amelyet könyveiben és nyilvános megnyilatkozásaiban folyamatosan hangoztatott.
Sansal fiatalabb korában dolgozott az algériai államapparátusban, de a fokozatos iszlamista elhajlás megriasztotta, és 50 éves fejjel inkább az írás felé fordult. Hamarosan nyertese lett az arab nagykövetek által alapított irodalmi díjnak, amitől viszont sürgősen megfosztották, miután látogatást tett Izraelben.
A 2007-es berlini Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon már "saját országába száműzött" íróként mutatták be. Műveiben azt állítja, hogy Algéria az iszlám szélsőségesség bástyájává válik, és az ország elveszti intellektuális és erkölcsi alapjait. Legismertebb műveiben ("Le serment des barbares" és "2084: La fin du monde") az autoriter rendszerek és a politikai elnyomás veszélyeit vizsgálja.
A hivatalos intézmények és kormányzatok mellett a nemzetközi irodalmi közösségek, emberi jogi szervezetek, valamint francia és európai politikai vezetők is felszólaltak az író érdekében, kiemelve, hogy letartóztatása politikai megfontolásokból történt, és sérti az alapvető emberi jogokat.
Sansal írói munkájáért számos nemzetközi díjat kapott, és évek óta az egyik legbefolyásosabb kortárs arab írók közé tartozik. Az utóbbi években rendszeresen felszólalt a demokrácia, az emberi jogok és a szólásszabadság védelmében.
Boualem Sansal bebörtönzése egyre növekvő nemzetközi tiltakozást vált ki, amely rávilágít az algériai rezsim kemény fellépésére az ellenzéki hangokkal szemben. Sansal úgyét világszerte figyelemmel kísérik, több szervezet is felszólítja az algériai vezetést, hogy biztosítsa az író jogait és garantálja szabadságát.
A következő hetekben kiderül, hogy az algériai kormány enged-e a nemzetközi nyomásnak, vagy folytatja az íróval szembeni büntető politikát.