A két tábor mélyen megosztott, a fő kérdések a mezőgazdaság és a halászat. Az EU-ba való belépést ellenzők szerint a csatlakozással Izland elvesztené a szuverenitását.
Kevesebb mint 100 nap van hátra Izlandon az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról szóló szavazásáig. A szigetország továbbra is mélyen megosztott, a két tábor pedig most fog bele csak igazán a kampányba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A voksolásra augusztus 29-én kerül sor. A csatlakozást támogató oldalon a kormánykoalíció áll, mely geopolitikai szükségszerűséget lát az EU-tagságban, míg a másik oldal a szuverenitás elvesztését, illetve az izlandi mezőgazdaság és a halászati ágazat feletti ellenőrzés elvesztését látja a csatlakozásban.
A közvélemény-kutatások eredményei megoszlanak. A Morgunblaðið napilapban nemrégiben megjelent felmérés szűk többséget mutatott ki a tárgyalások folytatása mellett (52 százalék a 48 százalékkal szemben); míg a Viðskiptablaðið üzleti hetilapban megjelent közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 54 százaléka ellenezte az EU-hoz való csatlakozást. „A tárgyalások folytatásának támogatottsága csökkent a márciusi népszavazás bejelentése óta” – mondta Maximilian Conrad, az Izlandi Egyetem európai integrációt és politikai elméletet oktató professzora az Euractivnak, hozzátéve, hogy a választók szeretnék tudni, hogy mit nyernének a tagsággal, azaz hogy "Izland mennyit ér.”
Akik szerint nem kell csatlakozni, sőt beszélni sem kell róla
"Nem áll érdekünkben, hogy az EU része legyünk” – mondta az Euractivnak Guðlaugur Þór Þórðarson, korábbi izlandi külügyminiszter. A politikus a Függetlenség Párt tagja, pártja nemhogy az EU-tagság ellen van, hanem már a csatlakozás lehetőségének megvitatását is ellenzi. Þórðarson szerint Izland jelentős törvényhozási és végrehajtói hatalmat veszítene az EU-tagsággal, mivel az uniós jog és bíróságok felülírják a nemzeti szuverenitást. A volt miniszter szerint Izland a meglévő megállapodások révén most is élvezi az EU kereskedelmi előnyeinek jó részét. Þórðarson azt mondja, hogy Izland kereskedelmi megállapodásainak 80 százaléka „nulla vámot tartalmaz Izlandon”, és hozzáteszi, hogy „az EU kereskedelmi megállapodásainak csak 20-25 százaléka tartalmazna nulla vámot” – magyarán a szigetország nehezebb pozícióból indulna a globális kereskedelemben.
A „nem” kampány kiemelt figyelmet irányít a mezőgazdaságra és a halászatra. „Nagyon szigorúak vagyunk a hagyományos izlandi mezőgazdasággal kapcsolatban. Meg kell tudjuk védeni azt a néhány ezer munkahelyet, amink van” – mondta Þórðarson, hozzátéve, hogy szerinte amennyiben Izland EU-tag lenne, mindez eltűnne, mivel az EU kereskedelempolitikája nem az izlandi kereskedelempolitikára lett kitalálva.
Igent mondani az EU-ra
Kristrún Frostadóttir izlandi szociáldemokrata miniszterelnök és hárompárti koalíciós kormánya elismeri, hogy a mezőgazdaság és a halászat a legérzékenyebb téma a választók számára. „Nem zárhatjuk ki, hogy Izland helyzete különleges, és nem vonatkozhatnak ránk ugyanazok a szabályok, mint az EU többi részére a mezőgazdaság és a friss állatállomány importja tekintetében” – mondta Dagbjört Hákonardóttir, a kormányzó szociáldemokraták képviselője. Hákonardóttir szerint egyes esetekben a status quo lehetővé teszi a szabályok lazább értelmezését. A politikus rámutatott, hogy az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében különleges szabályok vonatkoznak az északi országokra, melyeket Svédország és Finnország 1995-ös csatlakozása után vezettek be.
A KAP szabályait az arktiszi régiókhoz igazították, figyelembe véve a rövid vegetációs időszakokat és a hosszú, zord telet. A KAP-ban lehetővé tették a gazdálkodók folyamatos állami támogatását, és kiemelten foglalkoznak a hazai élelmiszertermelés ellátásának biztonságával.
Az EU-ba belépést támogatók szerint az izlandi gazdák a KAP keretében különleges arktiszi mentességekre lennének jogosultak, és nem ugyanazokat a szabályokat követnék, mint a blokk más részein élő termelők.
A támogatók elismerik, hogy a halászat szintén vörös vonalakkal teli terület. „Az EU-nak sokat kell tanulnia tőlünk. Van egy hatalmas halászati övezetünk, amely de facto az EU Közös Halászati Politikája alá tartozna, de nekünk kell kimondanunk a végső szót arról, hogy mennyi halat fogunk, és nem az EU-nak” – mondta Hákonardóttir.
Korábbi csatlakozási tárgyalások
Izlandon 2013-ban felfüggesztették a csatlakozási tárgyalásokat, ugyanis a szigetország és az Európai Unió közötti tárgyalások elakadtak még az előző szociáldemokrata kormány idején. Hákonardóttir azt mondta, hogy minden megújult folyamatot „új kezdetként” és új tárgyalási stratégiával indítanak.
Az EU-tagsággal kapcsolatos éles megosztottság ellenére Izland továbbra is a világ egyik legerősebb demokráciája, és folyamatosan a legjobbak között szerepel a jogállamiság és a polgári szabadságjogok terén.