"Nem mi leszünk" - mondta Trump a Fehér Házban újságírókkal folytatott eszmecseréjében. Vannak emberek nagyon közel, nagyon közel, akik be fognak menni, és nagyon könnyen elvégzik a trükköt, de a mi égiszünk alatt.
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztette a Hamászt: "Nem lesz más választásunk, mint bemenni és megölni őket", ha a belső vérontás folytatódik Gázában, ami hangnemváltást jelent, és fokozza a Hamásszal szembeni kritikát, miközben megpróbálja fenntartani a gázai békeegyezményt.
A közösségi médiában közzétett bejegyzésében Trump kemény fellépéssel fenyegetőzött, ha a csoport nem tartja be a lefegyverzést.
"Ha a Hamász továbbra is gyilkol embereket Gázában, ami nem volt az alku tárgya, nem lesz más választásunk, mint bemenni és megölni őket" - írta Trump a Truth Socialon közzétett bejegyzésében. "Köszönöm, hogy figyelmet szenteltek ennek az ügynek".
Trump komor figyelmeztetése azután hangzott el, hogy korábban lekicsinyelte a területen zajló belső erőszakot azóta, hogy a két éve tartó háborúban múlt héten életbe lépett az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet és túszmegállapodás.
A Fehér Ház nem adott felvilágosítást, és az amerikai vezető nem részletezte, hogyan hajtaná végre az Igazság közösségi platformján közölt figyelmeztetését, de Trump később tisztázta, hogy nem küldene amerikai csapatokat Gázába.
"Nem mi leszünk [a behatolók]" - mondta Trump a Fehér Házban újságírókkal folytatott eszmecserében. "Nem nekünk kell majd. Vannak emberek nagyon közel, nagyon közel, akik be fognak menni, és nagyon könnyen elvégzik a trükköt, de a mi égisze alatt".
Trump homályos megfogalmazása sokakban felvetette, hogy az amerikai elnök esetleg nem állami szereplőkre utalt. A történelemben volt már precedens erre, például a híres-hírhedt Blackwater, későbbi nevén Academi vállalat az iraki és afganisztáni háború idején privát katonai szerződések mögött hajtott végre fegyveres műveleteket, amerikai irányítás alatt, de hivatalos felelősség nélkül.
Ugyanakkor még a Blackwater-Academi típusú magán-hadseregek sem rendelkeznek jogi felhatalmazással vagy logisztikai kapacitással ahhoz, hogy egy egész népességtől „beszeszedjék az összes fegyvert”. Egy ilyen kísérlet kivitelezhetetlen és súlyos nemzetközi jogi, politikai következményekkel járna.
Politikai értelemben ezért csak az izraeli erők bevetése lenne egyedül védhető, hivatkozva a megállapodás biztonsági garanciáira. Viszont még az IDF-től sem remélhető, hogy képes elkobozni az elrejtett fegyvereket és más harci eszközöket, amelyekből több tízezer lehet magánkézen.
Kedden Trump azt mondta, hogy a Hamász kiiktatott "néhány bandát [klánt, kartellt], amelyek nagyon rosszak voltak", és több bandatagot megöltek. "Ez engem nem nagyon zavart, hogy őszinte legyek" - mondta.
De azt is világossá tette, hogy korlátozott türelemmel viseltetik a Hamász által a lepusztított területen belül a rivális frakciók ellen elkövetett gyilkosságok iránt.
"Le fogják fegyverezni őket, és ha nem teszik, mi fogjuk lefegyverezni őket, és ez gyorsan és talán erőszakosan fog megtörténni" - mondta Trump.
A Hamászra nyomás nehezedik a túszok maradványai miatt
A Hamász vezette rendőrség magas fokú közbiztonságot tartott fenn, miután a fegyveresek 18 évvel ezelőtt átvették a hatalmat Gázában, ugyanakkor keményen fellépett a másként gondolkodók ellen.
Az elmúlt hónapokban azonban nagyrészt elolvadtak ezek az erők, mivel az IDF elfoglalta az övezet nagy területeit, és légicsapásokkal vették célba a Hamász biztonsági erőit.
Az űrt hatalmas erejű helyi családok és fegyveres bandák, köztük néhány Izrael által is támogatott Hamász-ellenes frakció töltötte be. Sokakat azzal vádolnak, hogy humanitárius segélyeket rabolnak el és adnak el nyereségvágyból, hozzájárulva ezzel a gázai éhínséghez.
A Trump által javasolt tűzszünet értelmében hétfőig minden túszt - élőt és halottat egyaránt - át kellett volna adni. Ha azonban ez nem történik meg, a Hamásznak ki kellett volna cserélnie az adatokat a meghalt foglyokról, és azon kellett volna dolgoznia, hogy a lehető leggyorsabban átadják a maradványaikat.
A terrorszervezt fegyveres szárnya szerdán közölte, hogy a csoport tiszteletben tartotta a tűzszünet feltételeit, és átadta azoknak a túszoknak a maradványait, akikhez hozzáférhetett, de a további maradványok megtalálásához speciális felszerelésre lenne szüksége. (Itt megjegyzendő, hogy több keresett személy holtteste más szervezetek, így a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) birtokában lehet, és megtörténhet, hogy még ők sem tudnak róluk adatokat közölni, még ha akarnák is.
Válaszul Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael "nem köt kompromisszumot", és követelte, hogy a Hamász teljesítse a tűzszüneti megállapodásban rögzített visszaszolgáltatási követelményeket, amiből a halottak esetében sem engednek.
Bár az Egyesült Államok lekicsinyelte, hogy ez a megállapodás megszegését jelentené, Izrael felháborodott azon, hogy a Hamász nem adta vissza az összes tetemet a megállapodásnak megfelelően.