Két évvel az október 7-i támadás után Adriana Adar még mindig arra vár, hogy eltemethesse unokaöccsét, Tamirt, akit a Hamász ölt meg. A Túszok teréről Adriana azt mondja, hogy az új megállapodás ,megnyithatja az ajtót a béke felé", és értelmet nyerhet a rengeteg szenvedés.
Az izraeli kormány pénteken jóváhagyta Donald Trump 20 pontos béketervét. Ennek értelmében az izraeli haderő elhagyja a Gázai-övezetet, cserébe a Hamász leteszi a fegyvert, felszámolja alagútjait és szabadon engedi az összes élő és elhunyt túszt.
A Katar, Egyiptom és Törökország közvetítésével csütörtökön létrejött megállapodás új reményt ad a családoknak, akik még mindig arra várnak, hogy visszakapják szeretteiket. Adriana Adar családja is köztük van. Unokaöccse, a 38 éves Tamir a Nir Oz nevű kibbucban volt tanár és gazdálkodó. A 2023. október 7-i támadás során fegyvert ragadott és megpróbálta megvédeni a társait, de a terroristák végeztek vele, a holttestét pedig magukkal vitték egy titkos búvóhelyre.
Több mint két évvel a mészárlás után a hiánya még mindig olyan űrt hagyott maga után, amelyet lehetetlen betölteni. Azon a napon ,,egy kicsit elvesztettük az ártatlanságunkat" - vallja Adriana az Euronewsnak adott exkluzív interjúban a Tel Aviv szívében lévő Túszok teréről. "Már nem vagyunk ugyanazok az emberek" - teszi hozzá.
Izraelben szinte nincs is olyan család, amelyet ne érintett volna közvetlen az október 7-i terrortámadás. Sőt rengetegen egyszerre több szerettüket is elvesztették. Adriana 85 éves anyósát, Jaffa Adart is elrabolták és két hónapig tartották fogva Gázában. A család számára egy kis megkönnyebbülést jelentett, hogy legalább ő hazatérhetett.
,,Hatalmas élni akarással tért vissza" - mondja Adriana, tudatában annak, hogy anyósa még máig az átélt trauma hatása alatt van. Alig tud aludni és minden nap retteg, hogy a palesztin terroristák eljönnek érte.
A fogság első két hetében Jaffa teljesen egyedül volt egy kis házba zárva. Sérülten feküdt az ágyon és még mosdóba se tudott kimenni. Később egy kórháznak látszó épületbe szállították, amely valójában egy fogolytábor volt. Egy alig ötször négy méteres szobában élt egy hónapig tíz másik emberrel együtt, szellőzés, víz és megfelelő étel nélkül. ,,A fiatalok vigyáztak az öregekre, az öregek pedig vigasztalták a fiatalokat" - mesélte.
Amikor Jaffa visszatért gyenge és csontsovány volt, de azt érezte, hogy a lelkét nem tudták megtörni. Még mindig lassan gyógyul, de a legnagyobb fájdalma, hogy elveszítette legidősebb unokáját. Csak amikor hazatért, tudta meg, hogy Tamir a közösségét védve halt meg. Holtteste még mindig hiányzik, és a család várja, hogy az új megállapodás értelmében végre visszakapja, hogy tisztességesen eltemethesse.
"Először azt hittük, nem számít, hogy itt van-e a holtteste vagy sem, de aztán megértettük, hogy így nem tudunk továbblépni" - vallotta be Adriana. ,,A gyerekek folyton azt kérdezgetik, hol van az apjuk. Egyik reggel elment, és soha nem jött vissza. Nem értik, hogy miért nincs még egy sírhely sem, ahová odamehetnének, hogy beszélhessenek vele" - magyarázza.
Tamir problémás tinédzserekkel dolgozott és részt vett a termőföldek öntözésében is. Nagynénje szerint "nagylelkű, vidám, életszerető ember volt". Amikor a támadás elkezdődött, otthagyta feleségét és 4 illetve 8 éves gyermekét az óvóhelyen, és kiment, hogy megvédje otthonát. Azt ígérte, hogy tíz percen belül visszatér, de soha sem látták többé.
"Hadd térjenek vissza az élők, hogy rehabilitálják őket, és hadd térjenek vissza a halottak, hogy békében nyugodjanak" - mondja Adriana, aki meg van győződve arról, hogy az izraeli társadalom addig nem gyógyulhat meg, amíg az összes túsz - élve vagy holtan - nem tér haza.
Mégis reménykedik. ,,Mindig is a békéről álmodtam" - válaszolta, amikor az új megállapodásról kérdeztük. ,,A háború előtt a kibucunkban segítettünk a gázai gyerekeknek, akiknek orvosi ellátásra volt szükségük; mi magunk vittük őket a kórházba. Hittünk az együttélésben."
Adriana a vérengzés, a gyász és a két éve tartó konfliktus ellenére optimista. ,,Nem lesz könnyű, sem az izraelieknek, sem a palesztinoknak" - ismeri el. ,,De talán ez a megállapodás egy új ajtót nyit a békés Közel-Kelet felé" - mondta.