Nagy László szerint már a 48 csapat is sok, véleménye és Martos Győző szerint az újabb létszámbővítés a színvonal esésével is együtt járna, Esterházy Márton bevezetné a csoportos világbajnokságok rendszerét. Egykori vb-résztvevőink a magyar csapat 2026-os vb-kijutási esélyeiről is beszéltek.
HIRDETÉS
Egyre intenzívebb tárgyalások zajlanak arról, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a 2026-os 48 résztvevőről 64-re emelheti fel az induló csapatok létszámát a 2030-as világbajnokságon.
Az már eldőlt, hogy öt év múlva, száz évvel az első, 1930-as uruguayi vb-n után, a centenáriumi világbajnokság mérkőzéseit a rendezési jogot elnyert Spanyolországban, Portugáliában és Marokkóban, valamint Uruguayban, Paraguayban és Argentínában – tehát idáig példátlan módon, három földrész, Európa, Dél-Amerika és Afrika összesen hat országában – rendezik.
Az 1930-as vb-n 13 csapat vett részt, majd az 1934-es olaszországi világbajnokságtól az 1978-as argentínai vb-ig a 16 csapatos lebonyolítási forma volt érvényben. 1982-ben 24-csapatosra bővítették a mezőnyt Spanyolországban, 1998-ban Franciaországban pedig már 32 csapat indulhatott a világbajnokságon. A létszám nem változott a 2022-es katari vb-ig, jövőre, 2026-ban viszont már 48 válogatott lép pályára az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban megrendezendő tornán.
Ezután igencsak korainak tűnik az újabb nagy ugrás. A 64 csapatos vb ugyan – a közzétett tervek szerint – csak egyszeri alkalom lenne annak jegyében, hogy minél méltóbb módon emlékezzenek meg a centenáriumról, támogatói mellett azonban így is sokan ellenzik a tervet.
Kritikusai szerint az újabb létszámemelés oka ugyanaz, mint amiért a FIFA idén először klubvilágbajnokságot rendezett, illetve az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) az előző szezontól kezdve átalakította a Bajnokok Ligája (BL) lebonyolítását, emelte a mérkőzések, valamint – 32-ről 36-ra – az induló csapatok számát.
Azaz, a pénz.
A nyereséget hajszoló nemzetközi szervezetek eközben a legkevésbé sem veszik figyelembe a sportolók terhelhetőségét, ami ellen már sokan sokszor emeltek szót. Pár napja például a Liverpool BL-győztes volt edzője, a jelenleg a Red Bull globális futballprogramját vezető Jürgen Klopp kritizálta élesen a FIFA és az UEFA tornáit. A 32 csapatos klub vb-t a német szakember „a valaha volt legrosszabb ötletnek” nevezte, és nem tetszik neki a 2030-ra tervezett 64 csapatos világbajnokság ötlete sem.
Klopp szerint abba kell hagyni az újabb és újabb tornák szervezését, illetve bővítését, mert aggasztó, hogy a világ legjobb futballistáinak gyakorlatilag egyáltalán nincs pihenőidejük. Ahogyan fogalmazott, olyan ez, „mintha a legnagyobb művészt minden este színpadra állítanád, amíg össze nem esik”.
Ellenzi a 2030-as vb-re vonatkozó létszámemelési tervet, az UEFA elnöke, Alexander Čeferin is, leginkább azért, mert szerinte az a mezőny óhatatlan felhígulásával járna.
Mit gondolnak korábbi magyar kiválóságok?
De vajon hogyan látják a kérdést egykori futballisták, az olimpiai bajnok, 25-szörös válogatott Nagy László, a nemzeti címeres mezt 34-szer magára öltő Martos Győző és a 29-szeres válogatott Esterházy Márton, akik pályára léptek az utolsó három magyar részvétellel megrendezett világbajnokságon?
Euronews:
Mit gondolnak a 2030-as létszámemelési tervről?
Nagy László (vb-résztvevő 1978-ban):
Az egyik oldalon ott van az, hogy 64 induló esetén sokkal több csapat álmodozhat a kijutásról, de kérdés, hogy milyen lenne a lebonyolítás, mert így is nagyon sok mérkőzést játszanak a játékosok. Persze, ez a szórakoztató ipar, fontosak az üzleti és gazdasági szempontok, de megjegyezném, nem tudom, hogy mennyien lennének kíváncsiak például a leggyengébb csapatok meccseire – mert ugye így
Oké, értem, hogy ez a centenárium miatt lenne, de azért, hogy néz ki az, hogy felemelnék a vb létszámát 64-re, utána meg visszavennék 48-ra? Ez olyan mintha hoznának egy jogszabályt, amelyet aztán egy hónap múlva eltörölnek. Szóval, nem tudom, hogy van-e értelme még a 48 csapat fölé is menni, a magam részéről már azt is soknak tartom.
Martos Győző (vb-résztvevő 1978-ban és 1982-ben):
Ez már sok. Csak az üzletet nézik benne, meg talán a sportág népszerűsítését is néhány országban, de a létszámbővítés a színvonal esésével is együtt jár.
Esterházy Márton (vb-résztvevő 1986-ban):
A FIFA szeretne minél több csapatot bevonni a négy évente megrendezésre kerülő világbajnokságokra, de ezt másképp is meg lehetne oldani. Én azt gondolom, hogy
Szerintem egy vb-n a világ legjobb csapatainak kell részt venniük. A 64 csapat – azaz a FIFA-tagországok közel egyharmada – erős túlzás lenne. Romlana a minőség, jelentősen felhígulna a mezőny, pedig már most is jó néhány gyenge csapat vehet részt a világbajnokságon.
Euronews:
És mi a helyzet az arányokkal? Különösen annak fényében, hogy egy elképzelés szerint 2030-ban mind a tíz dél-amerikai csapat indulhatna, a jövő évi, 48 csapatos vb-re pedig Dél-Amerikából összesen akár 7 csapat – garantáltan hat, míg pótselejtezőn további egy – is kijuthat! Ez 60-70%-os arány, Európából viszont csak a válogatottak kevesebb mint 30%-a, pontosan 16 lehet ott a 2026-os világbajnokságon.
Esterházy Márton:
Ha azt vesszük, hogy 55 UEFA-tagország van, akkor ez abszolút irreális.
Martos Győző:
Dél-Amerikában jók a csapatok, de a 10-ből esetleg 7, azért az egy kicsit sok ahhoz képest, hogy Európából milyen kevesen jutnak ki.
Tény, hogy például Afrikában is fejlődik a futball, de azért körülbelül borítékolható, hogy a végjátékban európai és dél-amerikai csapatoknak van esélyük ott lenni.
Nagy László:
Az arányokon biztosan lehetne „finomítani”. Európából több csapatnak kellene kijutnia, de hát, nem nagyon tudunk beleszólni, így el kell fogadni azoknak a döntését, akik azt meghozzák.
Euronews:
Maradjunk most a jövő évi világbajnokságnál? Még az európai selejtezők csoportmérkőzéseinek kezdete előtt a Football Meets Data elemzőoldal 4 százalék esélyt adott arra a magyar válogatottnak, hogy megnyerje csoportját és egyenes ágon kijusson a vb-re. Azóta túl vagyunk két fordulón, nemzeti csapatunk leginkább a pótselejtezőt érő második helyben bízhat. Mennyi esélyt látnak arra, hogy a magyar válogatott így vagy úgy, de ott legyen a jövő évi világbajnokságon?
Martos Győző:
A pótselejtezőn is nagyon jó csapatok lesznek, igazából nem vagyok nagyon optimista azzal kapcsolatban, hogy ki tudnánk jutni a vb-re. Ha nyertünk volna Írországban, akkor nagyon jó esélyünk lenne a pótselejtezőre, így azonban az sem biztos, hogy legalább az meglesz. És, ha igen, a kiírás alapján akkor is még két, várhatóan nagyon erős riválist kellene felülmúlni a vb-részvételhez.
Esterházy Márton:
Úgy látom, hogy a második hely reális, valószínűleg a portugálok nyerik a csoportot. Mivel azonban a futball az egyetlen csapatsport, amelyben egy közepes vagy kicsit gyengébb csapat meg tudja verni a favoritot, vagy legalább szoros eredményt tud elérni ellene, ezért meglepetés is lehet. Nyilván nem lesz könnyű a hátralévő négy csoportmérkőzés, de a második helyet reálisan elérhetőnek tartom, anélkül, hogy lebecsülném az örményeket és az íreket. Ez fontos lenne, mert ugyan a play-offban egy a csoportmérkőzéseken bukdácsoló sztárcsapat is szembe jöhet, de legalább az esélyt megteremtenénk magunknak a vb-re való kijutásra.
Nagy László:
Hát ez nem egy egyszerű dolog, de szerintem is az a lényeg, hogy – ha már nem tudjuk megelőzni a portugálokat – érjük el azt a lehetőséget, hogy pótselejtezőt játszunk, ahol még kivívhatjuk a vb-kvalifikációt. Úgyhogy részemről hagynám a matematikát.
Addig csak arról beszéljünk, hogy az örmények elleni két mérkőzést és az írek elleni hazai találkozót a magyar csapatnak „hoznia” kell!
Euronews:
Javult-e valójában a magyar futball az elmúlt tíz évben, vagy az általánosságban érzékelhető pozitív megítélés inkább csak egy másik létszámemelésnek köszönhető? Nevezetesen annak, hogy a magyar válogatott azóta jutott ki három Európa-bajnokságra, hogy az UEFA – még Michel Platini elnöksége idején – a korábbi 16-ról 24-re emelte fel az induló csapatok létszámát. A korábbi válogatott labdarúgó, Torghelle Sándor például egy interjúban azt mondta, ők sem voltak rosszabbak, mint a maiak, csak akkoriban egy selejtező csoportban elért harmadik vagy negyedik helyezéssel nem lehetett világversenyre kijutni ellentétben azzal, ahogyan – a szintén Platini ötlete alapján életre hívott Nemzetek Ligája-szereplésének köszönhetően is – a magyar válogatott tette azt a 2016-os és a hivatalosan 2020-as, a valóságban 2021-ben megrendezett Eb-t megelőzően.
Martos Győző:
Szerintem ebben igaza van Sanyinak, nem volt semmivel sem rosszabb az ő korosztályuk. Az viszont tény, hogy ők nem tudtak kijutni Eb-re, ahogyan az én korosztályom sem – igaz az Európa-bajnokságokon akkoriban először csak négy, aztán meg nyolc csapat volt. A világbajnokságok után büntetésből mindig szétkergették a csapatot, megpróbáltak egy másikat összerakni, aztán visszatértek ugyanazok megint. Lényeg a lényeg: más megítélés volt minden tekintetben.
Nagy László:
Én úgy látom, hogy valamelyest azért valóban fejlődik a labdarúgásunk, de azt a szintet még nem értük el, amelyre mindenki vágyik – nem csak a szurkolók, de a sportág szereplői is. A létszámemelés pedig nyilván növeli az esélyeit minden olyan csapatnak, amelyiknek egyáltalán van reális esélye. Ezzel együtt, visszatérve a világbajnoki kijutásra,
fejlődnünk kell, utol kell érnünk még jó pár országot, hogy arról álmodozhassunk, hogy világbajnoki résztvevők legyünk. Az nem elég, hogy akarjuk a kijutást, de például – ahogy arról már sokszor beszéltünk – még több olyan játékosra lenne szükség, akik igazán komoly külföldi bajnokságokban játszanak. Ezzel nem akarom lebecsülni a magyar bajnokságot, ahonnan például Nagy Zsolt vagy Varga Barnabás is nagyon értékes tagja a válogatottnak, de a légiósok többnyire mégiscsak intenzívebb bajnokságokban, nagyobb terheléssel játszanak, így érthetően ők adják a válogatott gerincét.
Esterházy Márton
Lehet arról beszélni, hogy Platini felemelte a létszámot, meg beindult a Nemzetek Ligája, de
A világbajnoki kijutásról meg félig-meddig viccesen még annyit, hogy már csak azért is örülnék, ha a válogatott kijutna a jövő évi vb-re, mert bár szívesen nyilatkozom újságoknak, de akkor végre 40 év után lekerülnénk a porondról mi, a ’86-os utolsó vb-résztvevők, akiket a média a világbajnokságok közeledtével érthető módon egyre gyakrabban keres.