A világ sok országa és szervezete terroristának minősíti a gázai militánsokat, de a tekintélyes emberjogi szervezet kerüli ezt az elnevezést. Az Amnesty International Magyarország dokumentumai sem tartalmazzák a "terrorista" jelzőt, amikor a Hamász erőszakos cselekményeiről ejtenek szót.
2023 novemberében, egy hónappal az Izraelt ért terrortámadás után az Európai Unió néhány képviselője szóvá tette, hogy bár az Amnesty International (AI) többmillió eurós támogatást élvez az EU-tól, a jogvédő szervezet nem hajlandó a „terrorista” kifejezést használni a Hamászra vonatkozóan, arra hivatkozva, hogy ezt a kifejezést „a nemzetközi jog nem ismeri”.
Az Európai Unió a terroristák listáján jegyzi a Hamászt, de az általa is finanszírozott jogvédő szervezet továbbra is „palesztin fegyveres csoport” és hasonlóan óvatos nyelvi megkerüléseket használ.
Az illetékes uniós biztos válasza szerint a támogatásokban részesülő szervezetek (ahogy az AI is) kötelesek az alapvető uniós értékek tiszteletben tartására és azok biztosítására. Ha attól eltérnek, akkor a támogatások visszakövetelhetők, és az ilyen szervezet kizárható az uniós finanszírozásból.
Az AI nem részletezi tételesen bevételeinek forrásait, de a jelentések szerint globális szinten körülbelül 436 millió dollárt gyűjtött, és 376-ot költött el 2020-ban. A vezetők jövedelme nem nyilvános.
Miért fontos egy jelző használata vagy mellőzése? Fenyeget a terroristák és a palesztinok összemosásának veszélye
A szervezet szóhasználatának azért van jelentősége, mert az AI nemzetközi súlya, tekintélye és véleményformáló befolyása erős hatással van arra, ahogy a világ közvéleménye a terrorizmus fogalmát kezeli. A szó gyakran összemosódik a nemzeti felszabadítás, az ellenállás vagy az önvédelem fogalmaival, sőt, olykor azok helyére lép.
Sokan kifejezetten a „puhítás, lágyítás, engedékenység” (appeasement) jeleként látják a nyelvi megalkuvásokat, mint azt a Cambridge University Press tanulmánya is megállapítja.* (Hasonló kritikák érik a nemzetközi jogvédő világ másik főszereplőjét, a Human Rights Watch nevű szervezetet is.)
Ilyen okok miatt lehet tartani attól, hogy a „verbális kerülőút” eltérítheti a közönséget a terrorizmus pontos megértésétől, ami a nemzetközi politikában, sajtóban és egyes tömegmozgalmakban meg is figyelhető. Példa erre, hogy az Izrael elleni terrortámadást követően a nemzetközi tüntetéseken sorozatosan hangzott fel „a folyótól a tengerig” szlogen, amely a felszabadítás hangján szól, valójában azonban Izrael felszámolását jelenti a politikai szótárban.
Ugyanakkor az derült ki, hogy a tiltakozók közül sokan nem is ismerik a kifejezés valódi értelmét, hanem a szabadság hirdetésének gondolata vonzotta oda őket.
Rokon példa az is, amikor 2024-ben az ACT UP nevű queer mozgalom aktivistái New Yorkban szerveztek palesztinpárti demonstrációt, sőt, a Pride rendezvények útvonalát is megszakították ennek érdekében. Több hasonló eset is történt az Egyesült Államokban.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a palesztinpárti tüntetéseken fellépő queer aktivisták némelyike alábecsülheti vagy nem ismeri a kockázatokat. A dzsihadista kiadványok, hitszónoklatok, de a gyakorlati erőszak történetéből is ismert, hogy az ISIS és hasonló terrorcsoportok kifejezetten üldözik és több esetben nyilvánosan ölnek meg melegeket, kivégzés-szerűen, mintha bűnösök lennének.
A Hamász biztonsági erői is rendszeresen őrizetbe vettek és bántalmaztak olyan palesztinokat, akiket homoszexualitással vádoltak, vagy akiket melegek közösségeihez kapcsoltak. Az al-Jazeera és más arab források szerint a gázai társadalom erősen konzervatív, és a Hamász az iszlám törvénykezésre hivatkozva üldözte a meleg közösséget, bár sokszor titokban, nem nyilvánosan.
Palesztin jogvédők (Al Qaws) jelentették, hogy Gázában a Hamász erőszakszervezetei letartóztatásokat, kínzásokat, kényszervallomásokat alkalmaztak melegekkel szemben.
A jelenség súlyát növeli, hogy a nyelvi meghatározás hiánya segíthet egybemosni a palesztin nép és a terroristák fogalmát, ami szinte megoldhatatlan nehézséget jelent a békés politikai rendezés számára.
Higgadt muszlim hangok is figyelmeztetnek arra, hogy a terrorizmus és a palesztin nép összemosása különösen veszélyes narratíva. Ahogy Abdul-Rahman al-Sudais sejk, a mekkai Nagymecset főimámja fogalmazott: „Súlyos csapás lenne, ha ennek a jelenségnek [a terrorizmusnak] a követői a vallást használnák álcaként, mert az igaz iszlám mindettől ártatlan. Tanításai messze fölötte állnak azoknak, akik az erőszakot választják cselekvésként, a rombolást módszerként és a vérontást az átalakulás útjaként.”
Az Amnesty International Magyarország is kerüli a nyelvi minősítést
A szervezet hálózati szövetségként működik, nem egyetlen jogi alakulatként. A teljes tagság 10 millió főre tehető, támogatókkal és aktivistákkal világszerte. Globális központja Londonban van, a nemzeti szekciók és struktúrák pedig több mint 70 országban működnek, saját jogi entitással, így hazánkban is.
Demeter Áron. az AI Magyarország kommunikációs vezetője a nyelvi kerülőúttal kapcsolatban az Euronews kérdésére a szervezet nevében azt válaszolta, hogy „az Amnesty International ezekben a helyzetekben fontosnak tartja, hogy egységes kifejezéseket használjon a világon mindenütt, és mivel nincs egységes nemzetközi definíció a terrorszervezetre, ezért használjuk a fegyveres szervezet kifejezést”.
Arra a felvetésünkre, hogy ha a nemzetközi jog nem definiál egy fogalmat, akkor a belső jogok (amerikai, brit, magyar, stb.) nem irányadók és figyelmen kívül hagyhatók-e, azt a választ kaptuk, hogy „az Amnesty International a világ 70 országában van jelen, ezért a globális jelentőségű ügyeknél, az egységes szóhasználat és pontosság érdekében ne 70 ország 70 belső joga szerint 70 különböző definíció alapján minősítsük a Hamászt... A Hamász (vagy bármilyen más fegyveres szervezet) terrorszervezetnek vagy fegyveres szervezetnek minősítése semmilyen hatással nincs arra, hogyan vizsgáljuk az általuk elkövetett jogsértéseket” - tudatja Demeter.
Az Amnesty valóban szólt emelt a Hamász rémtettei miatt és követte a túszok helyzetét is, de sosem minősítette ezeket terrorista akciónak. Ebből támadtak is viták és ellentétek a nemzetközi szervezeten belül, melyeket cikkünk végén ismertetünk.
A nyelvi érvelés ellentmondásos, mert az AI amúgy már használta a ‘terrorizmus’ és a ‘terrorhadjárat’ kifejezést a Boko Haram csoport esetén. Nigériáról szóló jelentésükben a jogvédők leírják „a terrorizmus, terrorcselekmény, terrorhadjárat” szavakat olyan bűncselekményekre rámutatva, amelyek minden tekintetben azonosak a Hamász tetteivel.
A nemzeti jogrendek részletesen szabályozzák a terrorcselekmények megítélését
Az Unió mellett az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Japán, Egyiptom, és egy sor további ország tartja terrorlistáján a Hamászt. Ugyanakkor Oroszország, Kína, Katar, Törökország, Irán, Észak-Korea és az előző szír rendszer nem kezelte annak, sőt, menedéket, pénzügyi és fegyveres támogatást, és politikai hátteret nyújtott számukra.
Az ENSZ-nek és a NATO-nak nincs ilyen hivatalos regisztere, de mindkét szervezet több meghatározó tagja terrorcsoportként kezeli a Hamászt. Ugyanakkor az egyes országok büntető törvénykönyvei, így a magyar is, önálló bűncselekménytípusként kezelik a terrorizmust, elkülönítve az emberöléstől, emberrablástól, merénylettől és más erőszakos tényállásoktól.
Magyarországon a BTK. 316. § fogalmazza meg a terrorcselekményt, amelynek célja, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a lakosságot megfélemlítse és a jogrendszert megzavarja.
Egyes országok beemelik a tényállásba a vallási vagy ideológiai indítékot is (pl. Franciaország), ami szintén ráillik a Hamászra. A gázai terrorszervezet a Muszlim Testvériség leszármazottjának tekinthető, amit egyébként nyíltan vállal és hirdet is, ezért nem csak Izraelre, de a keresztény világra is veszélyes.
Nem kérdés ezért, hogy a Hamász 2007 óta minden ismérvében megfelel a terrorcselekmény teljes jogi tényállásának.
Lehetnek zavarok az Amnesty belső egységében az ilyen kérdések miatt
Charles Lane, az American Enterprise Institute munkatársa emlékeztet arra, hogy az Amnesty 2023 óta halogat egy jelentést, amely a Hamász október 7-i vérengzéséről szólna. A dokumentum állítólag már elkészült, de egyes belső frakciók - főleg Indonézia - egyelőre sikeresen próbálják lassítani a publikálást, arra hivatkozva, hogy az „Izrael malmára hajtaná a vizet”.
A FREEPRESS birtokába került levelek szerint a jelentést fékezők attól tartanak, hogy a Hamász bűneinek nyilvános feltárása elhomályosítaná a gázai humanitárius válságot, vagy esetleg igazolná „az izraeli népirtást”.
A feszültség nem új keletű. A FREEPRESS ismeretei szerint az Amnesty izraeli részlegét gyakorlatilag felszámolták, mert állandó konfliktusban állt a londoni központtal. Az izraeli aktivisták rendre nehezményezték, hogy a szervezet globális nyelvezete és politikai állásfoglalásai figyelmen kívül hagyják Izrael biztonsági realitásait, a londoni vezetés viszont attól tartott, hogy az izraeli iroda túlságosan eltér az egységes narratívától. Ezért elzárták a csoportot a forrásoktól és a működéstől.
A viták középpontjában dr. Agnès Callamard főtitkár áll
A 62 éves francia jogásznő, aki korábban az ENSZ és a Columbia Egyetem munkatársa is volt, azt jelezte, hogy a várt összefoglaló a következő hetekben napvilágot lát. Ám a huzavona rávilágít, hogy az Amnesty belső törésvonalai miatt a főtitkár képtelen egységesen és hitelesen megszólalni abban a kérdésben, amely a világ egyik legégetőbb biztonsági és emberi jogi problémájává vált.
Ha felidézzük, hogy a Boko Haram esetében az Amnesty nyelvi mérlegelés nélkül használta a „terrorista” és „terrorhadjárat” kifejezéseket, a Hamász kapcsán viszont hónapokig tartó belső viták gátolják a Hamászról szóló beszámolót, felmerül a kérdés, hogy a következetlenség nem rontja-e a hitelességet, és a szervezet nem rendelődik-e alá a különféle politikai érdekeknek, ami miatt a klasszikus jogvédő munka csorbát szenvedhet, a jogvédők pedig politikai szereplővé válnak?
Az Amnesty egyes regionális irodái, főként Afrikában és a Közel-Keleten erős lobbi-befolyással rendelkeznek, ezért a londoni központ és Callamard főtitkár nehezen lavírozik. Egyes szekciók erősen nyomnak a palesztinpárti és Izrael-ellenes narratíva felé, míg mások - főként egyes nyugatiak - nagyobb egyensúlyt szeretnének. Ez a belső törésvonal magyarázhatja, hogy miért halogatják a Hamász-jelentést hosszú hónapok óta.
A magyarországi csoport részéről Demeter Áron ezt azzal kommentálja, hogy„a jelentés csúszásáról tudtunk, és bár nem örülünk neki, egyetértünk azzal, hogy akkor jelenjen meg, amikor az annak készítésében résztvevő kutatók és szakértők szerint kész van”.