Friedrich Merz szövetségi kancellár kevesebb munkaszüneti napot és több munkát követel - de vajon a politikusok túl sokat kérnek a polgároktól?
HIRDETÉS
A kancellár a CDU bonni tartományi pártkongresszusán egyértelműen fogalmazott: „Évek óta a lehetőségeinket meghaladóan élünk” - mondta. Merz megismételte azt a kijelentését is, hogy a mai jóléti állam nem finanszírozható többé abból, amit gazdaságilag elértek.
Merz számára egyértelmű, hogy revízió alá kell vonni a szociális biztonsági rendszereket, még akkor is, ha ez „fájdalmas döntéseket” és megszorításokat jelent. Emellett többet és hatékonyabban kell dolgoznunk, állítja.
A berlini kabinet fő erejét képviselő CDU/CSU számára egyértelmű, hogy a társadalombiztosítási rendszerben megnyirbálásával lehetne menteni a költségvetést, érintve a nyugdíjakat, az állampolgári ellátásokat és az otthoni betegápolást is.
A koalíció másik oldalán viszont nem így látják.
„Ez a narratíva, hogy ezeket a társadalombiztosítási rendszereket és a jóléti államot már nem tudjuk anyagilag megengedni magunknak, ez - elnézést kérek a kifejezésért - baromság” – jelentette ki a szociáldemokrata Bärbel Bas munkaügyi miniszter a párt ifjúsági szervezetének (JuSo) konferenciáján Gelsenkirchenben. Bas egyben a baloldali párt társelnöke is.
A politikusnő elismeri, hogy szükség van reformokra, de az egészségügyi ellátás, az ápolás és a nyugdíjak stabil rendszere továbbra is kulcsfontosságú, különösen a jövő generációi számára.
A hosszú távú összehasonlítás azt mutatja, hogy a társadalombiztosításra fordított szövetségi kiadások 2020 óta csökkentek. Merz retorikájával ellentétben tehát a kiadásoknál jóval nagyobb problémát jelent a gazdaság általános helyzete, amely közel négy éve stagnál. A baloldal érvelése szerint nem a kiadás sok, hanem a bevétel kevés.
Ténykérdés, hogy Németország szociális kiadásai 20 év alatt csak 26 százalékkal nőttek. Az iparosodott nemzeteket tömörítő OECD 27 országával összehasonlítva Németország a sereghajtók között áll, csupán Görögországot és Hollandiát megelőzve, és egyike azon országoknak, ahol a legalacsonyabb a reálkiadások növekedése.
A szociális kiadások aránya a szövetségi költségvetésben valójában csökken, aminek oka az is, hogy hogy a szövetségi összkiadások emelkedtek az elmúlt években, amit az újonnan vállalt katonai költekezés is gerjeszteni fog.
A szociális biztonság területéhez tartoznak például a minimális biztonságot szolgáló állami ellátások - mint a lakhatási támogatás vagy az állampolgári alapjuttatás (Burgengeld), valamint a létfenntartási támogatás. A törvényes nyugdíjbiztosítási rendszerhez nyújtott támogatások szintén ide tartoznak. Ezen a téren a 2024-es szövetségi költségvetés mindössze 3,5 százalékos növekedést tartalmaz az előző évhez nézve.
Merzék szerint viszont a szociális kiadások csak 1995-ben voltak magasabbak, mint ma. A szövetségi statisztikai hivatal ezt - többek között - a tömegközlekedésben használt Deutschlandticket bevezetésével magyarázza, amit a Scholz-kormány vezetett be 2023-ban.
A szociáldemokraták viszont rámutatnak arra, hogy 1995 óta a német bruttó nemzeti jövedelem a kétszeresére emelkedett, míg a szociális kiadások csak a negyedével nőttek, vagyis tévhit annak hirdetése, hogy Németország olyan pazarul látja el a lakosait, miként az sokan gondolják.
Az SPD jelzi azt is, hogy a kiadásokban olyan programok is szerepelnek, mint a COVID-segélyek, valamint az energiaár-válságot követő segélycsomagok. Eszerint a jobboldal olyan tételeket is beszámol a kiadásnövekedésbe, amelyek elkerülhetetlen kötelességek voltak, és nekik is meg kellett volna tennie, ha éppen kormányon lettek volna.
A munkanélküliek csak három százalékát igénylik a szövetségi kiadásoknak
A szociális juttatások összetételét tekintve a kiadások többsége az időskorra és a betegségekre fordítódik. A Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium adatainak elemzése szerint a demográfiai változás lapul az egyik legnagyobb tényező mögött.
A német társadalom egyre idősebb, és az országban ma már minden második ember 45 év feletti. A korszerkezet miatt várható, hogy egyre több idős ember fog egyre kevesebb munkaképes korúval találkozni.
A munkanélküliségi kiadások csak a hatodik helyen állnak a gyermekek, a rokkantság és a túlélő eltartottak után. Az összes szociális ellátás összegéhez mérve az erre a területre fordított kiadások aránya mindössze három százalék, ami 2023-ban mintegy 40 milliárd eurót követelt.
Merz megosztja a társadalmat azzal, hogy „a retorika zsákjába nyúl és azt a benyomást kelti, hogy a jóléti állam anyagilag tönkretesz minket. Ez nem csak tényszerűen téves, hanem társadalmilag is veszélyes” – figyelmeztet Michaela Engelmeier, a Német Szociális Szövetség (SoVD) elnöke is. Szerinte nem helyes, ha ezt a fontos szakkérdést a politikai verseny terepére taszítják.
A szociális reformokkal foglalkozó bizottság első eredményeit az ősz végén mutatják be. A szakértői testület hétfőn kezdte meg a munkáját, abból az alapállásból, hogy reformokra van szükség. Ezek megszervezésétől függ, hogy a németeknek a jövőben többet kell-e majd gondoskodniuk magukról - különösen a nyugdíjak és a betegápolás terén.
Ám mindez önmagában nem lesz megoldás, mert párhuzamosan a politikusoknak kellene ösztönözni és mozgásba hozni a gazdaságot, nem csupán megvágniuk a fennálló rendszereket. Utóbbival amúgy Merz kancellár is egyetért.