Az iráni Nemzetbiztonsági Tanács új titkára vállalja a felelősséget azért, hogy rábeszélje a rendszer vezetőit az urándúsítás szintjének csökkentésére.
HIRDETÉS
Irán készen áll arra, hogy jelentősen csökkentse urándúsítási szintjét, hogy megakadályozza az ENSZ és a nyugat-európai hatalmak szankcióinak visszatérését. A legsürgetőbb feladat az úgy nevezett "kiváltó (visszalépési) mechanizmus" elkerülése, amelyet a francia-német-brit európai trojka gyakorolhat Irán ellen.
Néhány napja már jeleztük, hogy Irán mindenképpen szeretné elkerülni az uniós vezető hatalmak megújuló szigorát, vagyis hogy visszaállítják a korábbi szankciókat az ország ellen, ha megsértik a 2015-ös nukleáris alku feltételeit.
Ez a sérelem, vagyis az egyezmény megsértése és túllépése már régen beállt, és a "visszaszigorítás" határideje vészesen közeledik.
Ha a három európai hatalom visszatér a szankciós politikához (snapback), Irán megpróbálhatja megtámadni a döntést az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, ahol viszont Oroszország és/vagy Kína vétója sem mentheti meg a következményektől. Ennek oka az, hogy az eredeti szerződésben a visszalépés megvétózását eleve kizárták.
Elkerülhetetlennek látszik az engedékenység, de kitörhetnek belső hatalmi harcok is miatta
A júniusi izraeli-amerikai légitámadások, és korábban Irán regionális meggyengülése oda vezetett, hogy Teherán már csak diplomáciai eszközökkel kerülheti el a legsúlyosabb gazdasági következményeket.
Iráni tisztviselők közölték, hogy Teherán már nem zárja ki, hogy enyhítsen eddigi makacs álláspontján, annak érdekében, hogy elejét vegye az újabb izraeli és amerikai támadásoknak és az európai büntető intézkedéseknek. Maszúd Pezeskian reformista kormánya győzködni kezdte a keményvonalbeli biztonsági főszereplőket, hogy csökkentsék a nukleáris programot.
A helyzet változását jelzi, hogy korábban ez pont fordítva zajlott, amikor az extremisták befolyásolták a kormány működését. A helyzetet súlyosbítja, hogy mindezt tetézi az országot pusztító, és hosszabb távon is megoldatlan vízhiány.
Jelenleg Ali Laridzsani, az ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának újonnan kinevezett titkára vezeti az erőfeszítéseket, hogy meggyőzze a rendszer vezetőit, hogy csökkentsék a dúsítás szintjét 60-ról 20 százalékra.
A titkár részéről ez kockázatos vállalkozás, mert a katonai hatalmat továbbra is az iszlamista papi vezetés gyakorolja az országban. „Laridzsani próbálja meggyőzni a rendszert arról, hogy a dúsítás szintje csökkenjen, és ezzel megakadályozza egy újabb háború kitörését” - írta a londoni The Telegraph egy magas rangú iráni tisztviselőt idézve.
Laridzsani eddig a Forradalmi Gárda (IRGC) ellenállásával szembesült. Az utóbbi napokban ez enyhült, tette hozzá az iráni tisztviselő, és úgy tűnik, hogy a rendszer vezetése beletörődik a Nyugattal való kapcsolatfelvételre, ami egyben engedményeket megkövetel.
Ezek között első helyen szerepel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrző szerepének visszaállítása és a vezetője ellen meghirdetett kitiltó parancs visszavonása.
Abbász Araqcsi iráni külügyminiszter pénteken telefonbeszélgetéseket folytatott francia, német és brit kollégáival, és megállapodtak arról, hogy a jövő héten találkozót tartanak, amelynek célja a szankciók visszatérésének kivédése.
Mi van akkor, ha mégsem?
Ha az európai fenyegetés nem jár sikerrel. akkor a trojka (E3) uniós szinten vagy akár egyoldalúan megújított szankciókat hozhat Irán ellen. Ezek már nem az ENSZ 2015 előtti rezsimjét másolnák le, hanem új intézkedéseket.
Ezek irányulhatnak iráni bankok, olajcégek, fantom-szállítók, fegyverprogramok, dróngyártók, vagy a Forradalmi Gárda egységei ellen. Az EU már jelenleg is alkalmaz külön szankciókat az emberi jogi jogsértések, vagy az oroszországi drónszállítások miatt, tehát van gyakorlata a „paralel” intézkedésekben.
Iránban komoly nézeteltérések dúlnak a Nyugattal való kapcsolatról. Ali Khamenei, a 86 éves papi vezető most fokozott nyomás alatt áll, hogy válasszon a nukleáris ambíciók és a rendszer fennmaradása között. Míg a reformisták koalíciója a dúsítások felfüggesztését szorgalmazza, a keményvonalasok azzal vádolják őket, hogy „ellenséges térfélen játszanak”.
Az ilyen megfogalmazások súlyos veszélyt jelentenek a megegyezés-párti politikusok személyére nézve, mert akár az árulás vádjáig is vezethetnek, annak ismert következményeivel. Iránban már végeztek ki magasrangú politikusokat a Nyugattal való cimborálás vádja alatt, így Amir Abbas Hoveyda korábbi miniszterelnököt, Sadegh Ghotbzadeh külügyminisztert, valamint ellenzékieket és újságírókat, mint például Ruhollah Zam-ot, az Amad News alapítóját.
Az iráni politikatudomány egyik professzora azt mondta a Telegraph-nak, hogy „a szuverenitás érzékeny ponton van, mert nem tudja egyszerre kielégíteni a rendszer vezetőit és kapcsolatba lépni a Nyugattal. Az ország körülményei most nehezebbek, mint valaha. A dúsítás szintjének csökkentése csak idővásárlásra szolgál” - mondta, vagyis az ország alapvető belső válságát nem oldaná meg, hanem csak prolongálná.