Irán három európai hatalom kormányát próbálja venni a szankciós politika elhalasztására, míg az Egyesült Államok bővíti a büntető intézkedések körét.
HIRDETÉS
Irán pénteken közölte, hogy külügyminisztere telefonos konferenciahívást tart francia, német és brit kollégájával, hogy elkerüljék a szankciók újbóli bevezetését Teherán nukleáris programja miatt, alig néhány nappal a határidő lejárta előtt.
Az Abbász Araghcsi külügyminiszter által péntekre tervezett telefonbeszélgetés azért történik, mert a Teheránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás (JCPOA) három részese azzal fenyegetőzik, hogy bevezeti a "visszacsapás" néven ismert mechanizmust, azaz a szankciók felélesztését. Az Európai Unió külpolitikai vezetője, Kaja Kallas is csatlakozik a híváshoz.
Az európaiak aggodalma az iráni programmal kapcsolatban fokozódott, amióta Teherán megszakított minden együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ).
Ennek következtében a nemzetközi közösség sötétben tapogatózik az iráni program mértékét, valamint a 60%-os tisztaságúra dúsított uránkészletének állapotát illetően, amely rövid, technikai lépés a 90%-os fegyverkezési szinthez.
Irán régóta hajtogatja, hogy programja békés célú, noha az egyetlen nem nukleáris fegyveres ország, amely ilyen szinten dúsít uránt, messze túllépve a civil és ipari felhasználás szükségleteit. Az ország vallási vezetője, Ali Khamenei ajatollah többször is leszögezte, hogy országa nem hagy fel a nukleáris programmal, és kijelentéseit rendre összekötötte az USA és Izrael elpusztításának céljával.
A három európai nemzet augusztus 8-i levelében arra figyelmeztette Iránt, hogy "visszacsapó" szankciókat fog alkalmazni, ha Teherán nem jut kielégítő megoldásra a nukleáris kérdésekben. Ez a határidő augusztus 31. lenne, így Iránnak kevés ideje marad arra, hogy bármilyen megállapodásra jusson az európaiakkal, akik az évek óta tartó eredménytelen tárgyalások során egyre szkeptikusabbá váltak Teheránnal szemben.
A NAÜ hozzáférésének helyreállítása a tárgyalások kulcsfontosságú része. Irán az Izraellel vívott háborúért részben a NAÜ-t, az ENSZ nukleáris felügyelőszervét hibáztatta, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna.
Irán emellett letartóztatással fenyegette meg a nukleáris ellenőrző szervezet főigazgatóját, ha Iránba érkezik. Ez tovább bonyolítja a tárgyalásokat. Grossi fontolgatja, hogy indul az ENSZ főtitkári posztjáért, amit Teherán a szemére vetett az argentin diplomatát ért bírálataiban, karriervággyal vádolva a szakembert.
A JCPOA alkuban foglalt visszacsapási jog októberben lejár, ami nyomást gyakorol az európaiakra, hogy mielőbb használják a befolyási eszközként Iránnal szemben, mielőtt elveszítenék ezt a képességet. Az Egyesült Államok 2018-ban, Donald Trump első elnökségének idején kilépett a megállapodásból.
Amerika a keményebb megoldásokat támogatja
Csütörtökön az amerikai kormány bővítette a büntető intézkedéseket Iránnal kapcsolatban, kiterjesztve azokat más országokra is.
Az úgy nevezett másodlagos (nem közvetlen) szankciók 13 hongkongi, kínai, emirátusi és Marshall-szigeteki székhelyű szervezetet, valamint több néven nevezett hajót céloznak meg – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
Az intézkedések főszereplője egy görög állampolgár, bizonyos Antoniosz Margarítisz, akinek hajózási hálózata tevékeny részese az iráni olajexportnak. A szankciós listán a panamai zászló alatt hajózó Adeline G és Kongm is szerepel.
Nem csak hajókról, hanem infrastruktúrákról is született büntető intézkedés. Ezek között szerepel két kínai székhelyű olajterminál- és tárolóüzemeltető. Ezek iráni olajimportot kezeltek olyan tartályhajókról, melyeket korábban amerikai szankciók sújtottak. A cégeket Shandong és Zhejiang tartományokban azonosították.
Ismeretes, hogy Kína és Irán 2021-ben aláírt egy 25 éves stratégiai partnerséget, amellyel kimagaslóan Irán lett a kínai olajimport első számú szereplője. A 440 milliárd dolláros megállapodás olyan hosszú távú stratégiát jelez, amely egyszerre biztosítja Kína energiaellátását és támogatja Irán gazdasági fejlődését.
A gyanakvások szerint a megállapodás titkos részletei kínai katonai erők kihelyezését is tartalmazták, kisebb szigetekre az Arab-tenger körzetében.
Irán felfüggesztette a Washingtonnal folytatott tárgyalásokat, amelyek célja az Iszlám Köztársaság nukleáris ambícióinak megfékezése volt, miután az Egyesült Államok és Izrael júniusban csapást mért az ország nukleáris létesítményeire. Irán legfőbb diplomatája szerdán kijelentette, hogy még nem jött el az ideje az Egyesült Államokkal folytatott „hatékony” nukleáris tárgyalásoknak, hozzátéve, hogy Irán nem fogja teljesen megszakítani az együttműködést az ENSZ nukleáris felügyeleti szervével.