Az észak-koreai állami Hírügynökség arról tudósít, hogy Kim Dzsongun állami "hős" címeket adományozott olyan parancsnokoknak és katonáknak, akik visszatértek, miután az orosz erők oldalán harcoltak a kurszki határvidéken Ukrajna ellen.
HIRDETÉS
Kim Dzsongun észak-koreai elnök díszünnepséget tartott Phenjanban, hogy állami kitüntetéseket adományozzon az ukrajnai harcokból hazatért katonáknak, és meggyászolja az elesetteket - közölte pénteken az állami média.
Kim állami "hős" címeket adományozott azoknak a parancsnokoknak és katonáknak, akik az orosz erők oldalán a kurszki határvidéken folytatott harcok után tértek vissza. Kitüntetéseket is elhelyezett az elesett észak-koreai katonák portréi mellett, akiket a "mártíroknak" nevezett.
"A távoli hadműveletek résztvevői állhatatos harcukkal és nemes áldozatvállalásukkal olyan nagyszerű tetteket értek el, amelyekre örökre emlékezni fog a történelem" - mondta Kim beszédében.
Dél-koreai becslések szerint Észak tavaly ősz óta mintegy 15 ezer katonát küldött Oroszországba, és nagy mennyiségű katonai felszerelést, köztük tüzérséget és ballisztikus rakétákat is szállított Oroszország ukrajnai inváziójának támogatására.
Kim beleegyezett abba is, hogy több ezer katonai építőmunkást és aknamentesítőt küldjön Kurszkba, és a dél-koreai hírszerzés szerint erre hamarosan sor kerülhet.
Dél-koreai tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Észak-Korea a háborús támogatásért cserébe nagy szükségletű gazdasági segélyt és fejlett katonai technológiákat kaphat.
Joggal tartanak attól is, hogy mindez fokozza a Kim atomfegyverprogramja által jelentett fenyegetést. Szakértők szerint az észak-koreai hadsereg értékes harci tapasztalatokhoz is jut a háborúból.
Mélyülő és korlátlan kapcsolatok Putyinnal
A múlt héten Kim és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott, hogy megvitassák a kapcsolatok elmélyítését és az Ukrajna elleni erőfeszítéseket - jelentette a két ország állami médiája.
Putyin állítólag dicsérte az észak-koreai csapatok által tanúsított "bátorságot, hősiességet és önfeláldozó szellemet", amikor az orosz erőkkel együtt harcoltak a kurszki ukrán betörés visszaveréséért.
A hívásra Putyin és Donald Trump amerikai elnök alaszkai találkozója előtt került sor. Kim közölte Putyinnal, hogy Phenjan teljes mértékben támogatni fogja "az orosz vezetés által a jövőben is meghozandó valamennyi intézkedést", miközben megvitatták a kapcsolatok előmozdítását "minden területen" a tavalyi csúcstalálkozójukon aláírt stratégiai partnerségi megállapodás keretében..
Oroszország ukrajnai inváziója óta Kim külpolitikájának prioritásává tette Moszkvát, mivel célja, hogy kitörjön a diplomáciai elszigeteltségből és bővítse kapcsolatait a Washingtonnal ellenséges országokkal.
Kormánya elutasította Washington és Szöul kinyilvánított vágyait az északi atomprogram hatástalanítását célzó diplomácia újraindítására, amely 2019-ben siklott ki, miután Trump első hivatali ideje alatt összeomlott a csúcstalálkozója Trumppal.
Dél-Korea új liberális elnöke, Lee Jae Myung júniusi hivatalba lépése óta a két Korea közötti párbeszéd újraélesztését szorgalmazza. Olyan olajágakat nyújtott, mint a Phenjant irritáló, határokon átnyúló propagandaközvetítések megszüntetése, amit Észak viszonzott is.
Kim nagyhatalmú húga, Kim Jo-dzsong azonban a héten ismét gúnyolódott a kapcsolatok javítására irányuló dél-koreai erőfeszítéseken, mondván, hogy országa soha nem fogadja el Szöult diplomáciai partnerként.
Az Oroszországhoz való közeledés elmélyülésével Phenjan a Koreai-félszigeten túli nemzetközi ügyekben is egyre hangosabbá vált, nyilatkozatokat tett a közel-keleti konfliktusokról és a Tajvani-szorossal kapcsolatos kérdésekről.