Az ENSZ által támogatott, az élelmezésbiztonságért felelős szervezet Gázában igazolva látja az éhínséget, ezért az élelmezésbiztonsági skála legrosszabb szintjére emelte a besorolást. Nemzetközi szakértők azonban kétségesnek tartják a kutatás módszertanát és az abból nyert adatokat.
HIRDETÉS
Megerősítették az éhínséget Gáza városában – közölte pénteken az ENSZ által támogatott, az élelmezésbiztonság ellenőrzéséért felelős szerv. Az Integrált Élelmezésbiztonsági Fázisosztályozás (IPC) ezért az 5. fázisra, az élelmezésbiztonsági skála legrosszabb szintjére emelte a besorolást.
A testület szerint az éhínség megerősítést nyert az északi Gázai Kormányzóságban, amely magában foglalja Gázavárost is, és szeptember végére várhatóan "katasztrofális állapotok" fognak kialakulni a közép-gázai Deir al-Balahban és a déli Hán Júniszban is.
A Gázai övezetben több mint 500 ezer ember szembesül "éhezéssel, nyomorral és halállal" – állítja az 59 oldalas jelentés, amely szerint a "teljes mértékben ember okozta" állapot "megállítható és visszafordítható".
Az IPC – az ENSZ ügynökségeinek, segélyszervezeteknek és kormányoknak globális kezdeményezése – az elsődleges mechanizmus, amelyet a nemzetközi közösség használ annak megállapítására, hogy éhínség van-e. A dokumentum leszögezi: "senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy azonnali, nagyszabású válaszlépésre van szükség".
António Guterres ENSZ-főtitkár az IPC bejelentésére reagálva pokolinak nevezte a gázai körülményeket. Az X-en közzétett üzenetében kiemelte: a helyzet nem a véletlen műve, hanem "ember okozta katasztrófa, erkölcsi vádirat és az emberiség kudarca".
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy Izraelnek mint megszálló hatalomnak jogi kötelezettsége biztosítani az élelmiszer- és gyógyszerellátást. "Nem engedhetjük, hogy ez a helyzet következmények nélkül maradjon" – fogalmazott.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk a bejelentésre reagálva azt vetette az izraeli vezetés szemére, hogy az éhínség "a kormány döntéseinek egyenes következménye", hangsúlyozva: "az éhínség hadviselési módszerként való használata háborús bűncselekménnyel ér fel".
Izrael elutasítja a jelentést
Izrael "határozottan elutasítja" az IPC legújabb jelentésének megállapításait, "különösen a Gázavárosban uralkodó éhínségre vonatkozó állítást".
A palesztin területek segélyezéséért felelős katonai szerv, a Cogat szerint "a jelentés hamis, és részleges, elfogult adatokon és a Hamász terrorista szervezet által szolgáltatott felületes információkon alapul". Egyoldalúnak nevezi az IPC értékelését, és azt állítja, hogy az figyelmen kívül hagyja a Izrael "Gázában végzett kiterjedt humanitárius erőfeszítéseit".
Izrael állítása szerint az IPC éhínségi besorolása "nem publikált telefonos felmérésen és az UNRWA (egy olyan ENSZ-ügynökség, amelynek több munkatársa részt vett a Hamász támadásaiban), valamint helyi NGO-k megkérdőjelezhető értékelésein alapul, miközben olyan halálozási arányokról spekulál, amelyeket még a Hamász saját egészségügyi minisztériuma sem jelent be", ez pedig szerintük aláássa a jelentés hitelességét.
A jelentés azonban állítja, hogy az alultápláltság 132 ezer öt év alatti gyermek életét veszélyezteti Gázában jövő júniusig, a dokumentum szerint ezek a gyermekek "akut alultápláltságban" szenvednek majd.
Hozzáteszi, hogy ezek közül 41 ezer gyermek "súlyos" alultápláltságban fog szenvedni, ami kétszerese az IPC májusi becslésében szereplő számnak, és ezáltal "fokozott halálozási kockázatnak" vannak kitéve.
Az IPC akkor hirdet éhínséget, ha három kritérium egyszerre teljesül:
- a háztartások 20 százalékát érintő extrém élelmiszerhiánynak,
- a gyermekek 30 százalékának akut alultápláltságának,
- valamint 10 ezer emberből kettőnek, illetve gyermekek esetében 10 ezer emberből négynek az éhínség vagy a betegség és alultápláltság együttes hatása miatt bekövetkező halálozásának kell fennállnia.
Ehhez a segélyszervezetek helyszíni munkatársai megvizsgálják a gyermekeket és felnőtteket, felméréseket készítenek a háztartások helyzetéről, és kiértékelik a nyilvánosan hozzáférhető adatokat.
Nem elég transzparens források
Nemcsak Izrael, de több nemzetközi kutató is problémásnak tartja az IPC által közzétett jelentés módszertanát és az abból nyert adatokat. A Welt hat kutatóval beszélt az ügyről, és a lap úgy látja, hogy "a háborús övezetben uralkodó táplálkozási helyzet szigorúan tudományos osztályozása már régóta politikai kérdéssé vált."
A tudósok leginkább azt bírálják, hogy az IPC által felhasznált adatok nem publikusak. A júliusi keltezésű jelentés forrásmegjelöléseiben többször is olyan dokumentumokra hivatkozik, amelyeket "belső" dokumentumoknak nevez. "A forrás nem nyilvános" – áll ott. A szervezet a német lap megkeresésére is azt írta, hogy "a helyzet rendkívül érzékeny jellege miatt ezek a források nem hozhatók nyilvánosságra".
Problémásnak tartják a lap által megszólaltatott szakértők azt is, hogy a gyermekeket elsősorban kórházakban és orvosi központokban vizsgálták meg, ez azonban ellentmond az IPC belső irányelveinek, amely kizárólag a közösség-alapú vizsgálatokat engedi meg, kórháziakat nem.
A Washington Free Beacon amerikai konzervatív magazin a múlt héten arról számolt be, hogy az IPC titokban megváltoztatta a kritériumokat, hogy könnyebben kihirdethesse az éhínséget. Ezenkívül a lap szerint az IPC által az éhínség kihirdetéséhez szükséges, alultápláltnak minősülő gyermekek arányának küszöbértékét 30 százalékról 15 százalékra csökkentették.