Az Euronews az egyiptomi külügyminiszterrel és a palesztin miniszterelnökkel együtt utazott a rafahi határátkelőhöz.
HIRDETÉS
A Gázai övezet egyiptomi határához közeledve a hosszú, göröngyös földközi-tengeri úton nehéz figyelmen kívül hagyni az álcázott katonai személyzet és felszerelés növekvő jelenlétét.
Fiatal katonák géppisztolyokkal a kezükben leselkednek ki elhagyott építményekből, hirtelen páncélozott járművek hálós ablakai tűnnek fel a homokdűnék mélyedései között. Aztán elérjük a falat. Betonlapok húzódnak méteres magasságban, és messze egy út kettévágja őket, amely a tényleges átkelőhöz vezet.
Több száz, Gázába tartó, segélyszállítmányokkal megrakott teherautó sorakozik ott, mivel Izrael továbbra is csak kevés humanitárius segélyt enged át a rafahi átkelőn.
A WHO egyik dolgozója egy ágyakkal megrakott teherautó előtt állva elmondta az Euronewsnak, hogy naponta összesen csak 40 jármű jut be az enklávéba, és ez a szám néha 15-re csökken.
Az ENSZ és szervezetei azt közölték, hogy az év eleji tűzszünet idején naponta 500-600 teherautót tudtak behozni, hogy kielégítsék a 2 millió gázai lakos szükségleteit.
Izrael azt állítja, hogy a Hamász és különféle klánok és feketepiaci bűnbandák eltérítik a nemzetközi segélyeket, és kritikus helyzeteket provokálnak az USA által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány elosztó állomásai körül, ahol több száz palesztin vesztette életét, amikor segélyért jöttek.
Ma azonban az út elején, közvetlenül a határátkelő előtt az emberek sietve készülődtek a díszszemlére, tudván, hogy Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter és Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnök hamarosan megérkezik, hogy bejelentést tegyen.
A nagy hőhullám közepette, a tűző déli napsütésben vörös szőnyegen felállítottak egy pódiumot, amelyet műanyag virágvázákkal raktak tele. A fekete filcből és lepattogó aranyfestékből készült díszes barokk székekkel teli rögtönzött sátor újságírókkal és méltóságokkal telt meg. Az úton fiatal egyiptomi humanitárius önkéntesek izgatott serege várta a teherautókat.
A hangszórókból vidám, hazafias egyiptomi dalok sora szólt. A távoli bombadörrenésnek tűnő hangról kiderült, hogy egy félénk férfi nézett körül, aki éppen egy mikrofont próbált ki.
"Ez csak rosszabb lett"
Mahmud és Ramadan, két egyiptomi teherautó-sofőr próbált bejutni Gázába, hogy a teherautóik hátulján lévő 25 tonna kukoricalisztet eljuttassák az övezet egyre éhező lakosságának.
Miközben Mustafa kávét főzött egy gáztűzhelyen, Ramadan arról beszélt az Euronewsnak, hogy miért van ott.
"Ők a testvéreink Gázában" – mondta, és elmagyarázta, hogy ez az első alkalom, hogy belép az övezetbe. Ramadan több mint két hete érkezett, és azóta a járművében aludt.
Az ötvenes évei közepén járó, tapasztalt sofőr, Mahmud elmondta, hogy amikor az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háború kezdetén, 2023 októberében segélyszállítmányokat szállított, meg tudott állni Gázában, egészen az övezet északi részéig.
"Kiszálltam és beszéltem velük, ők mind a testvéreink. Megálltunk, és kávét főztem nekik, vizet adtam a gyerekeknek" – tette hozzá, és a jármű oldalán lévő rögtönzött konyhakapszulában lévő kis csapra mutatott.
A dolgok azóta drámaian megváltoztak. "Eleinte még volt néhány épület, aztán lerombolták őket. Aztán az emberek mind sátrakban voltak, most már azokból is sok eltűnt" – mondta a fejét rázva.
"Most már a járműből sem tudunk kiszállni. Csak ledobjuk a segélyt és megyünk. Már ha egyáltalán be tudunk jutni." Mahmud elmondta, hogy neki személyesen kellett több tonna lisztet elvinnie elégetni, mert annak lejárt a hat hónapos szavatossága, miközben raktárakban vagy mozdulatlan teherautókon állt.
A néhány kilométerre lévő repülőgép összetéveszthetetlen hangját gyorsan követte a dörrenések sorozata. Ezúttal bombák voltak. A két sofőrt azonban ez nem zavarta meg.
Csak abban reménykedtek, hogy az aznapi magas szintű látogatás eredményeként ők és a több tonnányi élelmiszert be tudják juttatni Gázába. "Ha Isten is úgy akarja, még ma megtörténik" - kiáltották mindketten.
Szavak, de milyen tettek?
Percekkel később egy nagy fekete konvoj tűnt fel a távolban. Fények villogtak, a fiatal önkéntesek mereven álltak. A kamerák vörös fényei felkapcsoltak. Amikor az egyiptomi külügyminiszter és a Palesztin Hatóság miniszterelnöke a pódiumra lépett, nem volt világos, hogy mit fognak bejelenteni. Az egyiptomi fővárosban az új tűzszüneti megállapodással kapcsolatos mesterkedésekről szóló suttogások fokozták a várakozást.
Kairót egyesek azzal vádolták, hogy nem tesz eleget a segélyek bejutásának biztosítása érdekében, és nem engedi át a palesztinokat Egyiptomba. A miniszter mást mondott.
"Hangsúlyozzuk itt, a rafahi átkelő előtt, hogy az egyiptomi álláspont a palesztin ügy iránt szilárd, nem változik" – jelentette ki az egyiptomi Abdelatty.
"Abdel Fattah el-Szíszi elnök már korábban is említette, hogy Egyiptom soha nem vehet részt a palesztin népet ért történelmi igazságtalanságokban" - állította.
Ezután Mohamed Musztafa következett. "Testvéreim, szeretett népünk a Gázai övezetben, nem nyugszunk, amíg vissza nem adjuk nektek a nemes életet" - mondta.
A Palesztin Hatóság nem ellenőrzi a Gázai övezetet, amely továbbra is a Hamász uralma alatt áll. Mustafa mégis hangsúlyozta, hogy az övezetet egyesíteni kell Ciszjordániával, hogy ismét létrejöjjön a palesztin állam, a jelenlévők helyeslő bólogatásai közepette.
"Éljen Egyiptom, éljen Palesztina!" - kiáltotta Musztafa.
Összesen 25 percig beszéltek. Úgy tűnt, hogy egyelőre nincs újabb bejelentés, nincs a segélyek elosztásának növelése, nincs tűzszünet.
"Valójában az EU-ra számítunk"
Az Euronews az ezt követő sajtóértekezleten mindkét politikust megkérdezte arról, hogy több humanitárius segítséget kapnak-e a gázai civilek, és mit gondolnak egy palesztin államról.
"A mi részünkről eltökélt szándékunk, hogy véget vessünk a megszállásnak, és új korszakot kezdjünk népünk számára" - mondta Mustafa az Euronewsnak. "Úgy gondoljuk, hogy bármit is mond az izraeli fél, az az ő dolguk".
Abdelatty – aki jelentős szerepet játszott az Izraellel folytatott tűzszüneti és béketárgyalásokban – keményebben fogalmazott, és azt mondta az Euronewsnak, hogy "az izraeliek azt szokták mondani, hogy nincs palesztin partner a békében, most pedig nincs izraeli partner".
Közvetlenül mellettük állt Maged Abu Ramadan, a Palesztin Hatóság egészségügyi minisztere, aki mintegy két évtizeddel ezelőtt Gáza város egykori polgármestere volt.
A markáns, komor alak, aki jócskán túl van a hetvenen, még egyértelműbben fogalmazott arról, hogy szerinte az európaiak szerepe jelenleg a legsürgetőbb kérdés az izraeli-Hamász háború befejezésében a Gázai övezetben.
"Valójában sokat számítunk az Európai Unióra annak érdekében, hogy békét teremtsünk a Közel-Keleten, hogy véget vessünk az öldöklésnek" - magyarázta az Euronewsnak az Egyesült Királyság által Szent János-renddel kitüntetett egykori sebész.
Az EU továbbra is "a Palesztin Hatóság nagyszerű partnere" - mondta, hozzátéve, hogy különösen az egykori gyarmatosító hatalmak, Franciaország és az Egyesült Királyság fellépése számít.
"A több mint egy évszázaddal ezelőtti Balfour-nyilatkozat miatt" – mondta az 1917-es brit mandátumról, amely támogatta a zsidó állam létrehozását Palesztina földjén – "most kötelességük egy újabb nyilatkozatot tenni".
"Talán egy Starmer-nyilatkozatot?" - kérdezte tréfásan, majd gyorsan hozzátette, hogy szerinte az Elysée-palota és a Whitehall által tett lépések "hatalmas változásoknak" felelnek meg.
Franciaország beleegyezett, hogy a jövő hónapban az ENSZ New York-i közgyűlésén hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot. Nagy-Britannia feltételesen beleegyezett, hogy követi a példáját.
Izrael és Benjámin Netanjahu miniszterelnök mindkettőt hevesen bírálta, mondván, hogy Palesztina elismerése lényegében a Hamász "szörnyű terrorizmusának jutalmazását" jelentené.
Egy konvoj elindul, egy másik marad
Miközben a két magas rangúbb politikust elárasztotta a világ minden tájáról érkező média, zökkenőmentesen váltogatva az arab és az angol nyelv között, Abu Ramadan a sátor árnyékába lépett.
A palesztinokkal kapcsolatban - mindössze 3 kilométerre, de tucatnyi katonai ellenőrzőponttól - az egészségügy volt a legfőbb téma, ami foglalkoztatta. Abu Ramadan remélte, hogy átveszi az övezet egészségügyi ellátását, ha és amennyiben végleges tűzszünetet hirdetnek, és a Hamász lemond a hatalomról.
"A létesítményeink kilencven százaléka elpusztult, a felszerelés megsemmisült, nincs gyógyszer, semmi" - siránkozott. A miniszter mégis úgy látta, hogy maradt némi remény.
Az Euronewsnak úgy becsülte, hogy az egészségügyi szolgáltatások 60-70%-a hat hónapon belül újraindulhat, anélkül, hogy megmagyarázta volna, miért. "Nem az épületekről beszélek" - tette hozzá gyorsan.
Visszatért azonban a külső segítség közös témája. "Mindazt, amiről beszélünk, nem tudjuk megcsinálni a világ minden tájáról érkező barátaink támogatása nélkül, akár Európában, akár az Egyesült Államokban".
Miközben minden beszéd az államiságról, a békéről hipotetikus maradt, a konvoj gyermekek meglátogatására indult, akiket sürgősségi egészségügyi ellátásra vittek Egyiptomba, majd a hírek szerint a legjobb helyi étterembe tartottak.
Nem sokkal az indulásuk után a Hamász bejelentette, hogy beleegyezik egy 60 napos amerikai-egyiptomi-katari tűzszüneti javaslatba, a végső döntést Izraelre bízva. A katari külügyminiszter további tárgyalásokra Kairóba repült.
Az átkelőnél Mahmud, Ramadan és több ezer másik sofőr még mindig a helyén ült, remélve, hogy behajthatnak a világ egyik legveszélyesebb háborús övezetébe, és végre szállíthatnak némi élelmet.