A elnök hivatalos nyelvi státuszt követel az orosz nyelvnek Ukrajnában és biztonságot az orosz ortodox egyháznak. Ilyen ügyekre az amerikai elnöknek nincs befolyása. A brit, a német és a francia vezetők vasárnap videó-értekezletet tartanak az Alaszka-utáni helyzetről.
HIRDETÉS
A The New York Times úgy tudja, hogy Trump visszatért a földcsere-koncepcióhoz az alaszkai csúcson, amit az orosz elnök nem utasított el, de különleges kérésekkel állt elő.
Ezek között szerepel meghódítatlan területek átadása az orosz betolakodóknak, tűzszünet helyett, közölték két magas rangú európai tisztviselő, akiket tájékoztattak a tárgyalásokról.
Trump visszavonta az azonnali tűzszünetre vonatkozó követelését, és úgy véli, hogy ehelyett egy gyors békeszerződés is megtárgyalható, amennyiben Zelenszkij ukrán elnök beleegyezik abba, hogy átadja a Donbász többi részét Oroszországnak, vagyis olyan területeket is, amelyeket nem foglaltak el orosz csapatok.
A Donbasz alatt Ukrajna keleti ipari térségét értjük, amely elsősorban a Donyecki és Luhanszki területeket foglalja magában. Nagysága mintegy 52–55 ezer km², vagyis megközelítőleg Szlovákia területével azonos, jelentős orosz anyanyelvű lakossággal.
A 2025 augusztusi állás szerint a Donbasz területének nagyjából kétharmada van orosz megszállás vagy oroszbarát szeparatista irányítás alatt, míg egyharmadát tartja ellenőrzése alatt Ukrajna, de ez hullámzik a frontvonalak mozgása miatt.
Mint korábban megírtuk, ilyen döntést kizárólag népszavazással hozhat meg Ukrajna, mert alkotmányosan az elnöknek nincs joga a nemzeti területek felett rendelkezni.
Emellett a földcsere-elképzelést nem csak Ukrajna, de az európai vezetők is elutasítják, és kételkednek abban is, hogy Putyin ígéreteit komolyan lehet-e venni, mivel korábbi tapasztalataik szerint ezeket nem mindig tartja be. A német-francia-brit trió vasárnap délután konzultál az kialakult helyzetről, mielőtt Zelenszkij elnök hétfőn Washingtonba megy Donald Trumphoz.
Oroszország a folyamatban lévő béketörekvések ellenére továbbra is naponta több száz rakétát és lövedéket lő ki ukrán városokra. Ukrán tisztviselők szerint az, hogy Moszkva nem hajlandó visszavenni a tá
Öt ember meghalt, 11 másik pedig megsebesült, miközben Oroszország ostromolja az ukrán városokat, annak ellenére, hogy pénteken alaszkai csúcstalálkozót Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin - állítólag - "egyetértésre" jutottak a háború befejezéséről.
Az ukrán légierő szerint a Kreml ballisztikus rakétát és több mint 60 iráni gyártmányú Shahed drónt és csalidrónt lőtt ki a vasárnapra virradó éjszaka.
Az európai vezetők Alaszka-utáni tájékoztatása során Trump nem említette további szankciók vagy gazdasági nyomás bevezetését Oroszországgal szemben. Az európai vezetők azonban hangsúlyozták, hogy az eddigi büntető intézkedéseket addig folytatják Moszkva ellen, amíg az öldöklés véget nem ér.
Pozitívabb fejleménynek tekinthető, hogy - Trump szerint - Putyin egyetértett azzal, hogy Ukrajnának erős biztonsági garanciákkal kell rendelkeznie a rendezés után, de nem a NATO keretében. Amerikai csapatok részt vehetnek a béketeremtésben, állította az amerikai elnök európai kollégáinak.
Putyin garanciákat kért arra is, hogy az orosz nyelv ismét hivatalos legyen Ukrajnában, valamint biztonságot az orosz ortodox egyházak számára.
Trump reményét fejezte ki egy háromoldalú találkozó lebonyolítására Putyinnal és Zelenszkijjel, amit az orosz elnök eddig megtagadott, mivel egy "mesterséges ország illegitim elnökének" tekinti őt.
Megjegyzendő, hogy Zelenszkij legitimitását korábban Trump is hangoztattat, de alaptalanul. Az ukrán elnök mandátuma a háborús szükségállapot idején automatikusan meghosszabbodik, mivel az alkotmány értelmében hadiállapot alatt nem tartható elnökválasztás, és a Verhovna Rada (az ukrán törvényhozás) is megerősítette, hogy hivatalban marad, így jogilag legitim vezetőnek tekintendő.