Sőt, kínai helymeghatározó rendszerekre térnek át az amerikairól. Teherán a 12 napos háború árnyékában rengeteg biztonsági intézkezdést hoz.
HIRDETÉS
Augusztus 3-án az iráni hadsereg főparancsnoka, Amir Hatami közölte az iráni szárazföldi erők parancsnokaival, hogy „nem szabad alábecsülni az ellenséget", és hogy Irán fenyegetettsége jelentős. Emlékeztetőül: Izrael június 13-én támadta meg Iránt, a háború 12 napig tartott, a perzsa állam légvédelmére, rakétakilövőire és nukleáris infrastruktúrájára pedig számos csapást mért az izraeli haderő, illetve a háború legvégén az amerikai légierő is.
Az iráni hadsereg főparancsnoka hangsúlyozta, hogy a károk ellenére „Irán rakéta- és drónereje még mindig jelentősnek mondható", és hozzátette, hogy az eszközök készen állnak a bevetésre, majd leszögezte, hogy a katonai konfrontáció lehetőségét egy pillanatra sem szabad elfelejteni.
A „Védelmi Tanács” újjáélesztése
Irán közölte, hogy feléleszti a Védelmi Tanács intézményét, melyben a biztonsági erők vezetői, Ali Hámenei ajatollah két képviselője a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsból, a fegyveres erők vezérkari főnöke, a hadsereg főparancsnoka és az Iráni Forradami Gárdához tartozó Khatam al-Anbiya központ parancsnoka és az információs miniszter kapnak helyet.
A Védelmi Tanács régi intézmény, fontos szerepe volt az 1980 és 1988 között zajló irak-iráni háborúban, Teherán szerint pedig a regionális helyzet miatt jött el az ideje, hogy életet leheljenek bele.
Ali Nikzad, a teheráni parlament alelnöke vasárnap közölte, hogy a tanács létrehozásához Ali Hámenei iráni vezető jóváhagyására lesz szükség az alkotmány 110. paragrafusa alapján, ugyanakkor néhány képviselő figyelmeztetett, hogy a döntéshozatalt előkészítő tanácsok hatáskörét bővíteni kell, és teljes átláthatóságra van szükség.
Piros állapotjelző rendszerek telepítése Teheránban
Az iráni média eközben arról ír, hogy Teherán egyes részein kiépítenek egy védelmi jelzőrendszert, melynek híján voltak a 12 napos háború során. A lakosság súlyos kritikát fogalmazott meg a főváros ellen, amiért későn, vagy egyáltalán nem értesültek egy-egy légicsapásról.
Ahmad Sadeghi, a teheráni városi tanács tagja közölte, hogy mielőbb létre kell hozni egy kapitányságot, mely szükségállapot esetén koordinálja a teendőket, és megfelelően mozgatja a lakosságot. „Folyamatos fenyegetések esetén az embereket időben figyelmeztetni kell. Noha a mobilokra küldhetünk figyelmezetéseket, de ez kevés lehet, ha az emberek mellett nincs ott a telefon" - közölte Sadeghi.
Amerikai helyett kínai rendszerek
Teherán július közepén már bejelentette, hogy fokozatosan felhagy az amerikai GPS-rendszerek használatával, és az egyik legnagyobb kínai techvállalat, a Baidu műholdas navigációs rendszerére tér át. A döntést a kínai lapok jelentős geopolitikai átalakulásnak titulálták.
Irán úgy véli, hogy a nyugati platformok már nem szimpla kommunikációs eszköznek minősülnek, hanem a digitális információs hadviselés egyik elemévé nőtték ki magukat.
Az iráni ISNA hírügynökség július 27-én azt írta, hogy iráni technológiai vállalatok a szoftverek olyasfajta frissítésén dolgoznak, mely lehetővé teszi a többrendszeres pozicionálást több navigációs rendszer (GPS, GLONASS, Baidu) kombinált használatához. Abban az esetben, ha az egyik rendszer megszakad, az eszközök átirányíthatnak egy másik rendszerre a pontos pozicionálás fenntartása érdekében.
Teherán szerint a Baidu rendszere megbízható alternatíva, ráadásul a kínai telefonok mindegyike kompatibilis a rendszerrel. Az ISNA jelentése szerint a Baidu, vagy a Baiduhoz hasonló rendszerek használata nem választás kérdése, hanem „az irániak számára a fenntartható biztonság garantálása és a polgárok jólétének megőrzésének szükségessége.”
Sattar Hashemi iráni kommunikációs miniszter korábban azt mondta az iráni GPS-zavarokról, hogy mivel Izrael „nem tart be egyetlen nemzetközi szabályt sem, és helyinformációt használ műveleteinek megtervezéséhez, az illetékes biztonsági és hírszerző hatóságok úgy döntöttek, hogy korlátozásokat vezetnek be a GPS-szolgáltatásra.”