Izraelt egyre többen vádolják népirtással a gázai háború miatt, Tel Aviv viszont következetesen tagadja ezt az állítást. Omer Bartov holokauszt- és népirtáskutató az Euronewsnak adott interjújában a palesztinok elpusztításának izraeli szándékairól beszélt.
HIRDETÉS
Egyre több politikus, jogvédő, történész és jogi szakértő szerint a zsidó állam egyértelműen el akarja pusztítani a palesztinokat, és lehetetlenné tenni az életet a Gázai övezetben. A vádak azóta erősödnek, hogy Dél-Afrika 2023 decemberében eljárást indított az ENSZ legfelsőbb bíróságán azzal a váddal, hogy Izrael népirtást követ el. A vádat Izrael "alaptalannak" minősítve visszautasította.
Az Euronews Omer Bartovval, az amerikai Brown Egyetem holokausztot és népirtást kutató professzorával beszélgetett, aki szerint a Gázában zajló események népirtásnak minősülnek. Bartovnak ellentmond a szintén az Euronewsnak nyilatkozó Stefan Talmon nemzetközi jogi szakértő véleménye, szerinte ugyanis nincs szó genocídiumról.
A népirtási szándék bizonyítása
Bartov korábban azt mondta, hogy szerinte "aránytalan, sőt háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek titulálható Izraelnek a Hamász 2023. október 7-i terrortámadására adott válaszlépése", 2024 májusában viszont megváltoztatta a véleményét, és közölte, hogy Gázában népirtás folyik, mert szerinte egyre több bizonyíték van arra, hogy az izraeli akciók mögött szándékosság áll. 2024 májusában az izraeli hadsereg kiutasította a palesztinokat a Gázai övezet déli csücskében lévő Rafahból, és Mawasiba költöztette őket, ahol kevés a menedék.
Bartov az Euronewsnak azt mondta, hogy szerinte "Benjamin Netanjahu miniszterelnök és kormányának tagjai többször is úgy nyilatkoztak, ami bizonyítja, hogy szándékukban áll elpusztítani a palesztinokat és lakhatatlanná tenni Gázát." A kutató szerint izraeli tisztviselők "állatoknak" nevezték a palesztinokat, és azt is mondták, hogy Gázát "porig rombolják". A népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948-as egyezmény szerint népirtás akkor állapítható meg, ha "szándék van egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges elpusztítására".
A népirtásért felelős személyek felelősségre vonása továbbra is bonyolult és összetett folyamat, a nemzetközi bíróságok előtt zajló eljárások több mint 10 évig is eltarthatnak, mint például a srebrenicai boszniai népirtásról szóló ítéletekben.
Míg egyes szakértők a népirtást "minden bűncselekmény bűntettének" tekintik, mások szerint a népirtás olyan jogi kategória, amelyet nem szabad fontosabbnak tekinteni, mint a háborús vagy az emberiesség elleni bűncselekményeket, és óva intenek az igazságszolgáltatásra törekvő bírósági eljárások elhúzódásától.
Bartov szerint a népirtás vádja során bizonyítani kell, hogy adott esetben az indíték egy-egy csoport elpusztításának szándéka. A kutató úgy véli, hogy az izraeli katonai műveletek célja "kórházak, mecsetek, múzeumok lerombolása, illetve a lakosság távozásra kényszerítése", és hogy mindez annak ellenére történik, hogy "az emberek nem akarnak és nem tudnak elmenni, és hogy nincs is hová menniük".
Izrael többször visszautasította a népirtás vádját, és azt állította, hogy művelete kizárólag a Hamász ellehetetlenítésére és felszámolására irányul, illetve kijelentették, hogy soha nem céloznak szándékosan civileket, miközben a Hamászt azzal vádolták, hogy emberi pajzsként használják őket.
Bartov szerint Izrael gázai hadművelete azért erősíti az etnikai tisztogatáshoz képest a palesztinok elleni népirtás szándékát, mert a műveletek "lehetetlenné teszik, hogy az adott csoport újjáalakuljon, és éppen erről szól a népirtási egyezmény "D" szakasza, mely a csoporton belüli születések megakadályozását célzó intézkedések bevezetését taglalja". Bartov emlékeztet az Orvosok az Emberi Jogokért nevű izraeli civil szervezet nemrégiben kiadott 65 oldalas jelentésére, mely szerint Izrael gázai művelete népirtásnak minősül.
A jelentés dokumentálja a gázai nők vetéléseinek, illetve a kritikusan alacsony súllyal vagy koraszülöttként született gyermekek számát, illetve az anyák elhalálozásával kapcsolatos adatokat, melyet az egészségügyi ellátás hiánya miatti éhínségre is fognak. Bartov úgy véli, hogy Izrael gázai hadművelete nem azért folytatódik, hogy véget vessen a Hamásznak, hanem azért, hogy kiürítse Gázát, ugyanis szerinte Izrael nem fogadja el a palesztin állam gondolatát.
A Bartov által említett egyezemény "A" szakasza szerint népirtásnak minősül a csoport tagjainak azzal az általános szándékkal való megölése, hogy elpusztítsák a csoportot, a "B" szakasz pedig a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérülés okozását említi. Bartov szerint mindkettő illik Izrael gázai hadműveletére, és azt mondja, hogy szerinte "60 és 100 ezer közötti halottról beszélünk, illetve 140 ezer sebesültről vagy krónikus betegről, akik azért haltak meg, mert a kórházak már nem működnek", illetve említi az éhezés miatt legyengült palesztinokat is. Megjegyzendő: 100 ezer halottat még a Hamász sem írt a jelentéseiben, pedig az már többször bebizonyosodott, hogy a terrorszervezet elferdíti az adatokat.
Bartov visszautasítja azt az érvet, hogy a Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium által közzétett áldozatok száma (melyben nem tesznek különbséget civilek és fegyveresek között) pontatlan, vagy miként Izrael állítja, durván eltúlzott lehet. A B'Tselem izraeli civil szervezethez hasonlóan, amely szintén népirtásnak nevezi Izrael gázai akcióit, ő is úgy véli, hogy a Hamász adatai "megbízhatóak", "jól dokumentáltak", sőt "konzervatívak", mivel még mindig több ezer holttest rekedt a romok alatt.
"Hagyjuk, hogy az Izraeli Védelmi Erők közölje a saját számait, és hogy ne engedjék be a külföldi sajtót. A bizonyítás terhe az IDF-et terheli - közölte Bartov, hozzátéve, hogy az áldozatok száma valójában nem számít a népirtás bizonyításához. - Az egyezmény az emberek és a csoport tagjainak megöléséről szól, nem a csoport összes tagjának megöléséről."
A humanitárius válság enyhítése "irreleváns" a népirtás vádja szempontjából
Az Izrael által elfogadott korábbi tűzszünetek és az élelmiszerblokád közelmúltbeli lazításáról szóló jelentések nem változtattak Bartov népirtással kapcsolatos vádaskodásán. "A tűzszüneteket Izraelre kényszerítették - mondta, és hozzátette, hogy - a legutóbbi tűzszünetet Trump rendelte el, márciusban pedig Izrael egyoldalúan megszegte azt, majd néhány perc alatt megölt néhány száz embert." Bartov véleménye annak fényében különösen érdekes, hogy az eleve törékeny tűzszünetnek azért lett vége, mert a Hamász egyszerűen nem teljesítette az abban előírt, a túszok szabadon bocsátásával kapcsolatos kötelezettségeit.
Bartov azt állítja, hogy az izraeli kormány és Netanjahu nyíltan beszél arról az izraeli közvéleménynek, hogy bólintanak "a humanitárius tűzszünetre", de ezek szerinte "olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik Izrael számára, hogy folytassa a műveleteit", és leszögezi, hogy szerinte "a Gázai övezetben eközben továbbra is palesztinokat ölnek."
Bartov szerint az izraeliek többsége "tagadja", hogy mi történik Gázában
A B'Tselem és az Orvosok az Emberi Jogokért izraeli civil szervezetek hétfői jelentésük nyilvánosságra hozatalakor közös közleményben közölték, hogy felszólítják "az izraelieket és a nemzetközi közösséget, hogy a nemzetközi jog által rendelkezésre álló valamennyi jogi eszközzel azonnal tegyenek lépéseket a népirtás megállítására."
Bartov maga is izraeli állampolgár, a hadseregben szolgált, és azt mondja, hogy szerinte az izraeliek "tisztában vannak a gázai történésekkel, de a legtöbb izraeli nem akar tudni róla." A kutató megemlít egy, az izrael köztévén sugárzott riportot, melyben több képet is mutattak a gázai éhező gyerekekről, majd közölték, hogy mindez álhír, és olyan felvételeket mutattak, melyeken emberek gyümölcsöt és zöldséget árulnak egy gázai piacon. Az Euronews ellenőrizte a Kan 11 felvételeit, de azt is megállapította, hogy az izraeli média állítása szerint az éhező palesztin gyerekeket ábrázoló képek egy részét állítólag manipulálták.
Mindeközben az AP hírügynökség tárában számos fénykép található gázai piacokról az utóbbi egy hétből:
Bartov szerint az USA és Európa "kötelessége" megállítani a Gázai övezetben zajló háborút
Bartov szerint fontos, hogy népirtásnak ismerjük el, amit Izrael Gázában művel, "mert a népirtási egyezményt aláíró valamennyi állam, köztük az összes európai ország és az Egyesült Államok kötelesek tenni valamit, így megelőzni, megállítani és megbüntetni a felelősöket." Bartov úgy véli, hogy ehelyett szerinte az USA és Európa "bűnrészese" a gázai történéseknek.
"Németország tevékenységét tekintve ez különösen megdöbbentő nemcsak azért, mert ez a legnagyobb európai hatalom, illetve a legnagyobb fegyverszállítója Izraelnek, hanem mert a holokauszt nevében cselekszik" - állítja Bartov, és hozzáteszi, hogy szerinte Németország felelősnek érzi magát a holokausztért, és éppen ezért kell megakadályoznia az emberiség elleni bűncselekményeket és a népirtást, így nem szabadna megvédenie egy olyan országot, "amely a holokauszt utódállamaként maga is népirtást hajt végre. Ez a második világháború, a nácizmus és a holokauszt tanulságainak teljes eltorzítása" - érvel a kutató.
A növekvő antiszemitizmustól való félelem
Bár Bartov szerint sürgős cselekvésre van szükség a gázai erőszak megállítása érdekében, attól tart, hogy ennek egyik hosszú távú következménye az lesz, hogy "Izrael páriává válik, ha hagyják, hogy megússza". Bartov közölte, hogy ha valakinek érdeke megvédeni Izraelt, akkor "olyan intézkedéseket kell vele szemben foganatosítania, amelyek nemcsak a palesztinok gyilkolását, hanem a demokrácia gyors erózióját is megállítják." A kutató szerint Izrael páriává válása erősítené az antiszemitizmust, és veszélyes lenne a világ zsidó közösségeire.
Bartov eddigi kutatásai során a nácik bűneire fókuszált, és közölte, hogy sajnálja, hogy a holokauszt emlékére létrehozott intézmények hallgatnak Gázáról, miközben szerinte ezek feladata nem csupán az, hogy emlékeztessenek a holokauszt borzalmaira, hanem az is, hogy az oktatás és az emlékezés elősegítésével megelőzzék a jövőbeni atrocitásokat. Szerinte az, hogy ezek az intézmények némák maradnak, csorbítja a hitelességüket, és hangsúlyozza, hogy ennek az a következménye, hogy "a jövőben kizárólag olyan intézményként tüntethetik fel magukat, akik csak azzal foglalkoznak, hogy mit tehettek a nácik a zsidókkal, a többi pedig nem az ő dolguk."
A Hamász október 7-i támadása népirtásnak tekinthető?
A Hamász 2023. október 7-én bevonult Izraelbe, terroristái megöltek 1200 embert, 251-et pedig túszként hurcoltak el Gázába. Bartov szerint ez "nyilvánvalóan háborús bűncselekmény volt, és nyilvánvalóan emberiség elleni bűncselekmény, melynek során nagyszámú civilt öltek meg." A kutató hozzáteszi, hogy a Hamász 1980-as években kiadott chartája egy antiszemita, népirtó dokumentum, így akár népirtásnak is tekinthető, de hozzáteszi, hogy "kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, de természetesen úgy gondolom, hogy lehet ezzel érvelni. Azért vagyok szkeptikus, mert a Hamász valójában később más dokumentumokat is kiadott."