Magas rangú tisztviselők és civil szervezetek szerint Izrael gázai katonai művelete népirtásnak minősül, de Stefan Talmon nemzetközi jogi szakértő és ügyvéd az Euronewsnak azt mondta, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy kijelenthessék, hogy Izrael szándékosan követ el bűncselekményt.
HIRDETÉS
A nyugati országokban egyre több vezető kormánytisztviselő, civil szervezet és tudós állítja, hogy Izrael gázai katonai művelete népirtásnak minősül, más jogi szakértők szerint viszont nincs konkrét bizonyíték arra, hogy Izrael népirtást követett volna el az ENSZ 1948-as egyezményének, Izrael által is aláírt meghatározása szerint. Stefan Talmon, a bonni egyetem nemzetközi jogot tanulmányozó professzora szerint "Izrael az éhínség háborús fegyverként való alkalmazásának háborús bűncselekményét követheti el, ami a nemzetközi jog szerint tilos", de hozzáteszi, hogy "különbség van a háborús bűntett és a népirtás bűntette között."
Eddig nincs egyértelmű népirtási szándék
A "népirtás" szót először Raphael Lemkin zsidó-lengyel jogász használta 1944-ben, az 1948-as egyezmény pedig úgy határozza meg, hogy népirtásnak minősül, amikor a bűncselekményt "egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával követik el".
E bűncselekmények közé tartozik
- a csoport tagjainak megölése,
- a csoport tagjainak okozott súlyos testi vagy lelki sérülések,
- illetve olyan életkörülmények szándékos előidézése, amelyek a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítésére irányulnak,
- vagy a csoporton belüli születések megakadályozására irányuló intézkedések bevezetése és a csoport gyermekeinek erőszakos áthelyezése egy másik csoportba.
Az Izrael és a Hamász közötti gázai háború azt követően kezdődött, hogy a Hamász terroristái 2023. október 7-én támadást hajtottak végre Izrael déli részén, melynek során 1200 embert öltek meg, 251-et pedig túsznak hurcoltak el a Gázai övezetbe. Jelentések szerint ötven túszt még mindig maguknál tartanak, a túszoknak pedig csak kevesebb, mint a fele lehet életben.
Az ENSZ ügynökségei a háború kezdete óta többször is figyelmeztettek, hogy a Gázai övezetre mért izraeli légicsapások és a terület ostroma több mint 60 ezer ember halálát, és tízezrek kényszerű kitelepítését okozhatták, és egyre több bizonyítékot szolgáltatnak az ember okozta tömeges éhínségre. Megjegyzendő, hogy a háború gázai halálos áldozatait tekintve az ENSZ számtalanszor a Hamász adataira hivatkozott, melyekről többször is kiderült, hogy nem feltétlenül fedik a valóságot, ezzel együtt a háború kezdete óta számtalan vádló állt be a zsidó állam gázai tevékenységét elítélők sorába:
- 2023 decemberében a Dél-afrikai Köztársaság eljárást indított a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) Izrael ellen az 1948-as egyezmény állítólagos megsértése miatt, azzal érvelve, hogy "Izrael cselekedetei és mulasztásai népirtó jellegűek, mivel azokat konkrét szándékkal követték el a gázai palesztinok, mint a szélesebb értelemben vett palesztin nemzeti, faji és etnikai csoport részének megsemmisítésére".
- Egy évvel később az Amnesty International az első nemzetközi civil szervezetek egyikeként egy jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy "elegendő bizonyíték van arra, hogy Izrael 2023. október 7. utáni gázai magatartása népirtásnak minősül".
- Nemrégiben pedig a B'Tselem, egy neves izraeli civil szervezet is megállapította, hogy Izrael politikája a Gázai övezetben "a magas rangú izraeli politikusok és katonai parancsnokok által a támadás céljairól tett nyilatkozatokkal együtt" arra a következtetésre vezetett, hogy "Izrael összehangolt, szándékos lépéseket tesz a Gázai övezet palesztin társadalmának elpusztítására".
Omer Bartov népirtás- és holokausztkutató az Euronewsnak elmondta, hogy 2024 májusában népirtásnak bélyegezte Izrael katonai hadjáratát, amikor az izraeli hadsereg szerinte úgy döntött, hogy a földdel teszi egyenlővé Rafahot, és elrendelte a Gázai övezet déli csücskében lévő város lakóinak kiürítését, majd Mawasiba, egy menedéktől mentes, tengerparti területre irányította a lakosságot. Bartovnak ellentmond Talmon, aki szerint eddig nincs elegendő bizonyíték arra, hogy Izrael egyértelműen népirtást követne el, vagy szándékozna elkövetni Gázában, és "nagyon nehéz" lesz a Dél-afrikai Köztársaságnak vagy bármely más országnak bebizonyítani ennek az ellenkezőjét. Talmon leszögezi, hogy népirtás bűntette esetén "azért kell megölni egy embert, mert el akarod pusztítani azt a csoportot, amelynek részben vagy egészben a tagja", ezt pedig Gázában nem lehet bizonyítani.
Talmon ezzel együtt megjegyzi, hogy a népirtás "nem feltétlenül jelenti azt, hogy a csoportot egészében vagy részben meg kell ölni", és hozzáteszi, hogy "láttunk már olyan személyeket elítélni népirtásért, ahol egyetlen egy embert öltek meg. Nincs szükség a holokauszt esetén mérhető 6 millió halottra ahhoz, hogy népirtásról beszéljünk." Talmon szerint az ICJ-nek bizonyítékra vagy közvetlen bizonyítékra lenne szüksége, és példának hozza fel, hogy monjduk egy olyan izraeli határozatra, amelyben az áll, hogy Izrael ki akarja irtani a palesztin népet, vagy olyan cselekedeteket kell bemutatnia, melyből arra lehet következtetni, hogy Izrael részéről teljes vagy részleges a palesztinok megsemmisítésének szándéka.
A srebrenicai példa
Talmon rámutatott a kelet-boszniai Srebrenica városában 1995 júliusában elkövetett népirtásra, amelynek során több mint 8 ezer bosnyákot, főként férfiakat és fiúkat végeztek ki. Annak ellenére, hogy a boszniai szerb katonai és politikai vezetés ellen az ország különböző részein elkövetett bűncselekmények miatt számos esetben indítottak eljárást népirtás miatt, az ICJ úgy döntött, hogy azt csak Srebrenicában követték el.
"A (boszniai) szerbek elkülönítették a nőket és a gyerekeket a férfiaktól, és rövid időn belül megöltek több ezer férfit 16-tól 75 éves korig függetlenül attól, hogy ezek katonák voltak-e vagy civilek" - emlékeztetett Talmon, és hozzátette, hogy ebben a helyzetben a Nemzetközi Bíróság azt kérdezte, hogy "milyen más magyarázatot tudnak adni a két nap alatt elkövetett tömeges gyilkosságokra, mint hogy részben vagy egészben elpusztítsák és kiirtják a boszniai muszlimokat azon a területen?" Talmon leszögezte, hogy a Gázai övezetben nem ez a helyzet.
Emberiesség elleni bűncselekmény kontra népirtás
A nemzetközi jogász szerint "a megsemmisítési szándék vitathatatlan, közvetlen vagy közvetett bizonyítéka nélkül Izraelt háborús bűnök vagy emberiesség elleni bűncselekmények vádjával lehet csak felelősségre vonni." Az ENSZ szabályai szerint a "háborús bűnök" kifejezés a nemzetközi humanitárius jog megsértésére utal, amelyet "nemzetközi vagy belföldi fegyveres konfliktus során civilek vagy ellenséges harcosok ellen követtek el." Az emberiesség elleni bűncselekmény olyan bűncselekmények sorozatára utal, amelyet "széles körű vagy szisztematikus támadás részeként, bármely polgári lakosság ellen, a támadás tudatában követtek el."
Talmon szerint "az izraeli akciót sok mással is lehetne magyarázni a Hamász elleni harctól kezdve a túszok kimentéséig, de lehetne úgy is, hogy mindez puszta brutalitás, megtorlás, bosszú, vagy etnikai tisztogatás."
A nemzetközi jogász úgy véli, hogy az izraeli akcióknak számtalan magyarázata van, ezzel együtt hangsúlyozza, hogy szerinte az izraeliek túlzottan nagy erőket vetnek be, a Gázai övezet déli részére szorítják a palesztinokat, nagyon meghatározott területekre zárják őket, illetve csökkentik a számukra elérhető élelmiszert, vizet és orvosi ellátást, de megjegyzi, hogy szerinte ezekre számos indíték lehet. Talmon szerint nincsenek egyértelmű bizonyítékok a népirtásra, de azt mondja, hogy szerinte egy erre utaló ítélet pusztító következményekkel járna az izraeliek számára, akik közül sokan a holokauszt túlélői vagy túlélők gyermekei.
"Ha megállapítják, hogy Izrael népirtást követ el, akkor nemcsak a jelenlegi kormányt fogják népirtónak tekinteni, hanem magát Izraelt is, a zsidó népcsoportot, az izraeliek pedig elkövetőkké válnak, miként a németek is elkövetőkké váltak."
Az 1945-ben alapított Nemzetközi Bíróság egy maroknyi esetben hozott népirtási ítéletet magánszemélyek ellen, és még nem hozott ítéletet egyetlen ország ellen sem népirtás miatt. A népirtással kapcsolatos ügyeket a nemzetközi bíróságok előtt nehéz feladat bizonyítani, gyakran több mint egy évtizedig tart eljutni az ítéletig. Izrael hevesen visszautasította a gázai népirtásra vonatkozó minden vádat, és azt állította, hogy műveleteik célja a Hamász ellehetetlenítése és elpusztítása. Izrael többször megvádolta a terrorcsoportot, hogy szándékosan veszélyezteti a palesztinok életét azzal, hogy emberi pajzsként használja őket, miközben azt állította, hogy minden tőle telhetőt megtett és megtesz a civil veszteségek elkerülése érdekében.