Teresa Ribera az egyik leghangosabb brüsszeli bírálója Izrael gázai katonai műveletének, de a csütörtöki beszédében először használta nyilvánosan a népirtás kifejezést.
HIRDETÉS
Az Európai Bizotttság elhatárolódott ügyvezető alelnöke, Teresa Ribera kijelentésétől, aki népirtással vádolta Izraelt Gázában.
Az uniós politikus azért bírálta Európát, mert nem tett semmit annak érdekében, hogy meggyőzze Izraelt a gázai katonai műveletek leállításáról, amelyek az övezet nagy részét megtizedelték.
"A gázai népirtás leleplezi Európa cselekvésképtelenségét és azt, hogy nem képes egységes álláspontot képviselni, még akkor sem, amikor az európai városokban tüntetések zajlanak, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 14 tagja azonnali tűzszünetre szólít fel" - mondta csütörtökön a Sciences Po egyetemen tartott beszédében.
A spanyol szocialista az egyik leghangosabb brüsszeli bírálója Izrael gázai katonai műveleteinek, de a csütörtöki beszéd volt az első alkalom, hogy a népirtás kifejezést kifejezetten a nyilvánosság előtt használta.
Az izraeli kormány bírálta megjegyzéseit, és azzal vádolta, hogy a Hamász militáns csoport szócsöve.
A Bizottság szóvivője Brüsszelben közölte, hogy Ribera véleménye nem az Európai Bizottság álláspontját tükrözi.
"Ami a kijelentést illeti, annak eldöntése, hogy nemzetközi bűncselekmény vagy népirtás történt-e, a nemzetközi bíróságok, az ilyen cselekményekre joghatósággal bíró nemzetközi bíróságok és törvényszékek hatáskörébe tartozik. A népirtás jogi minősítése megköveteli a tények megfelelő megállapítását és a jogi döntés meghozatalát" - mondta Anouar El Anouni.
Egy újságíró kérdésére, hogy a Bizottság egyetért-e Ribera álláspontjával, azt mondta: "Nincs bizottsági álláspont ebben a kérdésben".
Ribera kijelentését megelőzően, a héten a népirtást tanulmányozó jogtudósok legnagyobb szakmai szervezete közölte; Izrael népirtást követ el Gázában.
A világszerte mintegy 500 tagot számláló Népirtáskutatók Nemzetközi Szövetségének (International Association of Genocide Scholars) megállapítása Izrael további elszigetelését szolgálhatja a globális közvéleményben, és hozzáadódik azon szervezetek egyre növekvő kórusához, amelyek ezt a kifejezést használják Izrael gázai akcióira.
"Izrael gázai politikája és tettei megfelelnek a népirtás jogi definíciójának" - áll a csoport állásfoglalásában.
A csoport olyan bűncselekményekkel vádolja Izraelt, mint a gázai civilek és a polgári infrastruktúra elleni "válogatás nélküli és szándékos támadások", és felszólítja Izraelt, hogy "azonnal hagyjon fel minden olyan cselekménnyel, amely népirtásnak, háborús bűncselekménynek és emberiség elleni bűncselekménynek minősül a gázai palesztinok ellen".
Izrael visszautasította a vádat, és a határozatot "a jogi szakma szégyenének" nevezte.
A népirtást egy 1948-as, a holokauszt borzalmai után kidolgozott egyezmény kodifikálta, amely szerint az "egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges elpusztítására irányuló szándékkal elkövetett cselekmény".
Az ENSZ és számos nyugati ország szerint csak egy bíróság dönthet arról, hogy megtörtént-e a bűncselekmény.
A háború akkor kezdődött, amikor a Hamász vezette fegyveresek 2023. október 7-én megtámadták Izrael déli részét, és mintegy 1200 embert, többségükben civileket öltek meg.
A Hamász 251 embert ejtett túszul, és jelenleg 50 embert tart fogva, akik közül 20-an feltételezhetően életben vannak. Az ezt követő izraeli offenzíva eddig több mint 64 000 palesztint ölt meg, főként nőket és gyerekeket - a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint -, amelynek adatai nem tesznek különbséget a harcosok és a civilek között.
Gáza nagy területeit a földdel tették egyenlővé, és a terület több mint 2 millió lakosának nagy részét kitelepítették.