Izrael már régóta tervezte az Irán elleni támadást, de addig halogatta, amíg Donald Trumpot újra nem választották, és az új elnök meg nem adta a zöld jelzést.
HIRDETÉS
2025. június 13-án Izrael több irányból, szárazföldön és levegőből is megtámadta Iránt, megölve magas rangú katonai vezetőket, atomkutatókat és politikusokat, valamint súlyosan megrongálva az iráni légvédelmet és nukleáris létesítményeket.
Irán válaszként rakéta- és dróntámadásokat indított izraeli városok és katonai célpontok ellen, a jemeni húszi lázadók támogatásával. Az Egyesült Államok védelmet nyújtott Izraelnek, majd a kilencedik napon maga is rakétazáport zúdított az iráni atomlétesítményekre. Teherán ezúttal is visszavágott és lebombázott egy amerikai támaszpontot Katarban. A konfliktus június 24-én amerikai nyomásra ért véget, amikor Izrael és Irán tűzszünetet kötött.
Mindkét fél győzelmet hirdetett: Izrael és az USA szerint sikerült jelentősen visszavetniük Irán rakéta- és nukleáris programját. Teherán azonban ezt tagadta. A perzsa vezetés szerint a majdnem fegyverminőségűre dúsított urániumot és a centrifugákat is időben sikerült biztonságos helyre szállítaniuk.
Irán a közös ellenség
Az izraeli politikusok régóta kilincseltek Washingtonban azért, hogy az amerikai vezetés érje el az iráni atomprogram leállítását. Az Obama-adminisztráció legutolsó nagy eredménye volt, hogy 2015-ben megszületett az atomalku. Ennek lényege az volt, hogy az Iránt sújtó szankciók feloldásáért cserébe, Teherán vállalta, hogy nem gyárt többé atombombát. Donald Trump azonban 2018-ban kilépett a megállapodásból és visszaállította a szankciókat, mire válaszul Irán újraindított a programot.
Az utóbbi 7 évben Irán - amennyire ez lehetséges - titokban támogatta Izrael legfőbb ellenségeit a jemeni húsziktól, a libanoni Hezbollahon át, a szíriai kormányig. Az ellentétet pedig csak mélyítette a gázai háború. A konfliktus 2024 áprilisában vált nyíltsisakossá, amikor Izrael megtámadta Irán egyik szíriai konzulátusát, Mohammad Reza Zahedi tábornokkal is végezve. Irán ekkor közvetlenül a saját területéről kezdte el rakétázni Izraelt.
Jól álltak a csillagok
Az Euronews izraeli kormányhoz közeli forrásoktól megtudta, hogy a jeruzsálemi vezetés ekkor vette először fontolóra, hogy offenzívát indítson Irán ellen. Ekkor azonban úgy ítélték, hogy még nem adottak a feltételek a biztos győzelemhez. Elssorban az amerikai elnökválasztás eredményét akarták kivárni. A Netanjahu-kabinet ugyanis kezdettől fogva abban bízott, hogy Donald Trump egyértelműbben fog kiállni Izrael mellett, és akár még a túlkapások felett is hajlandó lesz szemet hunyni.
Miután Trump visszanyerte a Fehér Házat, elsőként a Hamász-túszok kiszabadítása került terítékre, de márciusban már megkezdődtek az egyeztetések egy Irán elleni hadjáratról.
Trump elvileg 60 napot adott a Washington és Teherán közötti tárgyalásoknak. Ezek ugyan „építő jellegűnek” minősültek, de nem hoztak áttörést. A határidő lejártával Izrael megindította a támadást – helyi források szerint az amerikai adminisztráció tudtával és hallgatólagos jóváhagyásával.
Washington soha nem ismerte be hivatalosan, hogy támadását összehangolt Izraellel. Az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapást követően azonban Pete Hegseth védelmi miniszter egy június 23-i sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a műveletet már évek óta tervezték.
,,Izraelnek 2024 áprilisától kellett várnia. Időre volt szüksége ahhoz, hogy összegyűjtse az összes szükséges hírszerzési és tervezési információt, hogy bebizonyosodjon: már a háború első két-három napjában nyeregbe tud kerülni. Ez azt jelenti, hogy uralni tudja a helyzetet, minimálisak lesznek a hazai áldozatok, és teljes ellenőrzése lesz az iráni légtér felett. Így akkor és ott támadhat, ahol csak akar" - mondta egy névtelenséget kért izraeli forrásunk.
,,Amikor támadtunk, a 60 napos tárgyalási időszak végén jártunk. Azt hiszem, Trump számára ebben a szakaszban már teljesen világos volt, hogy az irániak nem hajlandóak lemondani a dúsításról. Bár a tárgyalások során egészen izgalmas ötleteket dobtak be ezzel kapcsolatban. Például, hogy hozzunk létre valamiféle nemzetközi dúsító ügynökséget, amely atomreaktorokban felhasználható uránt osztana szét a régió minden országa között" - idézte fel forrásunk.
,,Trump rájött, hogy Irán pusztán azért folytat tárgyalásokat, hogy időt nyerjen, és nem akarja valóban megoldani a helyzetet. Viszont mi is nyertünk az egyeztetésekkel. Így elaltattuk az irániak gyanakvását. Azt gondolhatták, hogy amíg a tárgyalóasztalnál ülünk, addig biztos nem fogunk támadni" - tette hozzá informátorunk.
A villámháború utóélete
Szakértők szerint Irán politikailag túlélte az inváziót, de katonai és stratégiai helyzete meggyengült. Izrael viszont erősebb regionális pozíciót nyert, miközben feszültebb lett a kapcsolata több nyugati partnerével.
,,Most egy nagyon kényes pillanatban vagyunk, amikor mind Izraelnek, mind Iránnak kevés haszna származna abból, ha tovább feszítenék a húrt” – vélekedett Ian Lesser, a German Marshall Fund elnökének tanácsadója és munkatársa.
„Iránnak most kevesebb lehetősége van. Az egyik opció a tárgyalóasztalhoz való visszatérés. A másik, hogy a hagyományos módszereihez fordul, vagyis közvetett (proxy) háborúba kezd és terroristákat uszít Izraelre. Egy biztos: Izrael és nyugati partnerei nem fogják hagyni, hogy Irán atombombát építsen. Amint közel kerül a célhoz, megint bombazáporra számíthat" - tette hozzá a szakértő.
Ezt a feltételezést erősítette meg egy másik forrásunk is. Szerinte léteztek olyan tervek, melyek szerint Izrael az iráni gáz- és olajlétesítményeket is lebombázta volna, ha nem születik megállapodás a tűzszünetről.