A neves műsorvezető-riporter tisztában van azzal, hogy az iráni elnök megszólaltatása sokakban ellenérzéseket vált ki, de nézete szerint az amerikaiaknak joguk van minden véleményt megismerni.
HIRDETÉS
A riporter eddig csak annyit árult el, hogy távinterjúról van szó, amelynek a fordítása még folyik, és nem tudni, hogy az iráni fél kívánja-e előzeteseb megtekinteni és esetleges korrekciókat kérni.
A Tucker Carlson Network (TCN) utolsó globális feltűnést keltett interjúja Vlagyimir Putyin orosz elnökkel készült tavaly februárban. A fizetős beszélgetés nettó bevétele körülbelül egymilliárd dollár volt a riporter produkciós cégének. (A Carlson-műsorok finanszírozása mögött mögött a Red Seat Ventures nevű cég áll, amelyet tavaly a Fox felvásárolt, de ezzel maga a riporter nem került vissza a kábelszolgáltató alkalmazásába, amelytől korábban botrányos körülmények között távozott.)
Maga a Putyin-interjú egysíkú lett, és szinte csak az orosz elnök történelmi esszéjének felidézéséből állt. A csapongó diskurzusban Magyarország is szóba jött, abban a tekintetben, hogy Putyin nem ígért egykori magyar területeket Ukrajnából Orbán Viktornak az együttműködés fejében.
Carlson Netanjahut is meghívta
Azt még nem lehet tudni, hogy a már elkészült, de még nem sugárzott interjú Masúd Pezeskiannal milyen bevételt fog hozni (9 dollár megtekintésenként), és tartalmaz-e olyan újdonságot, ami nem csak a már megszokott iráni propaganda ismételgetése, hanem konkrét béketerv vagy esetleg ajánlat. Utóbbinak az esélye csekély.
Több forrás szerint a vonzerőt csökkentheti, hogy a beszélgetés egy a nemzetközi térben alig ismert személlyel zajlik, aki nem rendelkezik olyan személyes hatalmi jogkörrel, mint amilyet Vlagyimir Putyin gyakorol Oroszországban.
A bevezetőben Carlson elismeri, hogy „sok olyan kérdés van, amit nem tettem fel az elnöknek, például, hogy teljesen ellehetetlenítette-e az iráni atomprogramot az amerikai kormány másfél héttel ezelőtti bombázása. Erre a kérdésre esélytelen lenne válaszolni, ezért nem is tettem fel. Az igazi válasz amerikai szempontból, még a CIA szemszögéből is ismeretlen”.
Carlson azt mondta, hogy az interjúban egyszerű kérdésekre szorítkozott, például: „Mi a célja [Iránnak]? Akar-e háborút az Egyesült Államokkal? Akar-e háborút Izraellel?”
A Pezeskiannal készült interjú a következő napokban jelenik meg – tette hozzá az újságíró, megjegyezve, hogy ismételt interjúkérést nyújtott be Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz, aki a jövő héten Washingtonba látogat, hogy tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel.
Trump azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint Teherán nukleáris programját végleg visszavetették az izraeli támadásokat követő amerikai légicsapások, bár Irán akár egy másik helyszínen is újraindíthatja kísérleteket és a fejlesztéseket. Arról sincs biztos értesülés, hogy a kb. 400 kilogrammnyi 60%-os dúsítási fokozatú urán jelenleg hol található, és szállítottak-e belőle a Teherán olyan szövetségeseinek területére, mint Irak vagy Jemen.