Több évnyi előkészítő munka és több tízmilliárd forintos állami befektetés tette lehetővé azt, hogy Kapu Tibor felmehessen a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrutazás hírértéke hosszú távon fellendítheti az érdeklődést Magyarországon a űrkutatás iránt a szakmában dolgozók reményei szerint.
HIRDETÉS
A floridai Kennedy Űrközpontból június 25-én helyi idő szerint 2 óra 32 perckor (magyar idő szerint 8 óra 32 perckor) elindult a Nemzetközi Űrállomásra Kapu Tibor és három másik űrhajós. A magyar szakember a Crew Dragon jobb szélső helyén ül, bal oldalán az indiai Shubhanshu Shukla utazik. Mellette az amerikai Peggy Whitson és a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski ülnek.
A kilövés után 2 perccel rendben levált az Ax-4 küldetés Dragon C213-as űrhajójának első fokozata, és 8 óra 40 perc körül landolt a Földön; 10 perccel a kilövés után levált a második fokozat is, ekkor az űrhajó már alacsony Föld körüli pályán haladt, elérte a súlytalanság határát.
Az Axiom nemzetközi kereskedelmi űrmisszió várhatóan június 26-án reggel 7 órakor kapcsolódik majd az űrállomáshoz.
Több évnyi előkészítő munka és több tízmilliárd forintos állami befektetés tette lehetővé azt, hogy Kapu Tibor felmehessen a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrutazás hírértéke hosszú távon fellendítheti az érdeklődést Magyarországon a űrkutatás iránt a szakmában dolgozók reményei szerint.
NÉZZE AZ ESEMÉNYT ÉLŐBEN!
„Én a csillagász szememmel azt mondanám, hogy a dolog jelentőségét az adja, hogy a területre irányuló figyelem vélhetőleg a következő években, akár évtizedekben is megmaradhat, és az egész szektor: az űrkutatás, az űrtechnika, az űrtevékenység, és akkor halványan és félősen merem megjegyezni, akár még az űrcsillagászat itthoni művelése is előnyös irányokat tud majd venni" - mondta az Euronewsnak a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Kiss L. László.
A csillagász azt is elmesélte, hogy nemrég találkozott a szlovén űrprogram egyik vezető tisztségviselőjével, aki elmondta neki, hogy Szlovénia is gondolkodik egy űrhajós kiképzésén a várható pozitív iparági hatások miatt.
Amerikai magáncég viszi fel a magyar űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra
A Kapu Tibor űrutazása köré felépített HUNOR űrprogram az évtized elején indult, a kezdetektől fogva deklaráltan azzal a céllal, hogy újra magyar embert juttasson a világűrbe. Ehhez eleinte a Roszkoszmosz tűnt a megfelelő partnernek a kormány számára, elsősorban azért, mert 2020-ig még a NASA űrhajósai is Bajkonurból jártak a Nemzetközi Űrállomásra amerikai szállítókapacitás híján. A SpaceX Crew Dragon űrhajójának sikere és az ukrajnai háború miatt aztán Oroszországtól az Egyesült Államok felé fordult a hazai űrprogram.
A magyar űrhajóst végül nem a Roszkoszmosz, nem az Európai Űrügynökség (ESA), és igazából nem is a NASA viszi fel a világűrbe, hanem a NASA egyik partnere, az Axiom Space. Ez az amerikai cég volt az első magánvállalat, amelyik tudományos kísérleteket is végző missziót küldött a Nemzetközi Űrállomásra még 2022-ben, a mostani pedig már a negyedik küldetése. A HUNOR űrprogramra és benne elsősorban Kapu űrutazására eddig nagyjából 40-50 milliárd forintot költött az állam.
Az Axiom Mission 4 négyfős személyzettel indul útnak. A küldetés parancsnoka az amerikai Peggy Whitson, akinek ez már az ötödik űrrepülése, az indiai Shubhanshu Shukla pedig pilótaként vesz részt a misszión. A negyedik utas, a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski Kapu Tiborhoz hasonlóan kutatóűrhajós, tehát kísérleteket végezni megy a Nemzetközi Űrállomásra.
Chopin és paradicsomleves az űrállomáson
Uznański-Wiśniewskivel nemrég interjút készített az Euronews lengyel csapata, amiből kiderült többek között az is, hogy ő az Európai Űrügynökség kiválasztási folyamatában, 22 ezer jelentkezőt legyőzve szerezte meg a részvételt.
A 41 éves férfi a kiválasztása előtt a CERN Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél dolgozott elektronikai mérnökként. Ő a második lengyel az űrben, és a tervek szerint 13 tudományos kísérletet fog végrehajtani a missziója során - a bél mikrobiomjának elemzése, vulkanikus környezetben élő algák vizsgálata és egy innovatív gondolatkommunikációs eszköz tesztelése is a feladatai között van. Ez utóbbiról így nyilatkozott az űrhajós:
„A kísérlet hihetetlenül érdekes. Ez egy funkcionális, közeli infravörös agyi képalkotás, amely lehetővé teszi az agyi aktivitás vizualizálását. Jelentős mérnöki összetevője van, ami az én szakterületem. Értem, hogyan tervezték meg a rendszert, de a csodálatos része számomra az a rész, ahol nem vagyok szakember - azaz az orvosi kutatási rész, amihez lehetőségem lesz hozzájárulni."
Uznański-Wiśniewski a lengyel kultúrát és tudományt képviselő szimbolikus tárgyakat is magával visz az űrbe: többek között egy piros-fehér zászlót, Maria Skłodowska-Curie és Fryderyk Chopin kéziratait és Wisława Szymborska egyik versét. Sőt, az űrállomásra hagyományos lengyel ételek is érkeznek az asztronautával, konkrétan paradicsomleves, valamint káposztás és gombás pirog, de mindegyik fagyasztva.
45 év után jut újra magyar az űrbe
A hazai űrkutatás története több mint 75 éve kezdődött, a legfényesebb pillanata pedig 1980 májusában jött el, amikor Magyarország a világ hetedik országaként küldött embert a világűrbe Farkas Bertalan személyében. Az űrhajós nyolcnapos útján fontos kísérleteket végzett el a Szaljut-6 űrállomáson, az útja tudományos és kulturális jelentőségét pedig jól mutatja, hogy azóta egy kisbolygót is elneveztek Farkas Bertalanról.
Négy évvel ezelőtt, még az utódja kiválasztása előtt az űrhajós azt mondta az Euronewsnak, hogy az űrutazáshoz kötődő tudományos program a földi kutatóknak is sokat segíthet majd:
„Az én űrrepülésem során magyar műszereket vittem fel a világűrbe, és hihetetlenül büszke vagyok arra, hogy a Pille nevű műszer, a kozmikus sugárzás mérésére alkalmas műszer jelenleg is fönt van az ISS Nemzetközi Űrállomáson. Biztos vagyok abban, hogy a második magyar űrhajós, akár hölgy, akár férfi, kell, hogy olyan tudományos programot vigyen magával a világűrbe, aminek jövője van az ő űrrepülése után is."
Rengeteg kísérletre készül Kapu Tibor
Kapu Tibor a tervek szerint 25 kísérletet fog elvégezni a világűrben.
„A programunk az erősségeinkre és az űrkutatási hagyományainkra épül, például a dozimetriára, az űrbeli táplálkozásra, az élettudományokra és az emberi biológiára. De kiadtunk egy nyílt felhívást is az egyetemeknek, vállalatoknak és kutatócsoportoknak. Több tucat kísérletet gyűjtöttünk össze az ország minden tájáról, amire rendkívül büszke vagyok" - mondta a kutatóűrhajós a kilövés előtti egyik sajtótájékoztatón.
A kísérletek teljes listáját a küldetés hivatalos oldalán lehet megnézni, de ízelítőképpen íme néhány példa abból, hogy mivel fog foglalkozni Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson:
- az emberi mikrobiom (azaz a baktérium-, vírus- és gombaflóra) űrbéli változásainak vizsgálata
- a sugárzás okozta DNS-károsodás kijavításában szerepet játszó mechanizmusok feltérképezése
- nanoszál-alapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata űrbéli körülmények között
- alacsony olvadáspontú fémek viselkedésének kutatása újgenerációs hajtóműrendszerek fejlesztéséhez
- növényi csíráztatás, mikrozöldség-termesztés és levélfejlődés tanulmányozása
- az asszociatív tanulás és a vizuális információfeldolgozás működésének kutatása
- az űrhajósok hőkomfortját meghatározó folyamatok modellezése
- az űrrepülés hatásainak vizsgálata 3D-nyomtatott anyagok mechanikai tulajdonságaira
- villámaktivitás és felsőlégköri elektromos kisülési jelenségek megfigyelése
- gravitációs jelenségek bemutatása rendhagyó fizikaóra keretében, magyar diákok bevonásával
A felsorolásból jól látszik, hogy a gépészmérnök végzettségű űrhajós egyáltalán nem csak a saját szakterületén végez majd el kutatásokat. Ez úgy lehetséges, hogy minden egyes kísérletre előzetesen felkészítették: meg kellett értenie, hogy mi történik a kísérletekben, majd azt is, hogy pontosan hogyan kell elvégeznie őket, és milyen tipikus hibák fordulhatnak elő munka közben.