Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan szerint utóda 3-6 hónapig dolgozhat a Nemzetközi Űrállomáson, de ehhez az kell, hogy időtálló tudományos programot dolgozzanak ki számára.
HIRDETÉSAz új évtized a magyar űrkutatás reneszánszát hozhatja el a kormány reményei szerint. Megduplázták a terület támogatását, a befektetésnek pedig Szijjártó Péter külügyminiszter szerint - egy mikroműhold-flotta, új kísérleti műszerek és egy önálló műhold felküldése mellett - a legfőbb célja az, hogy öt éven belül Magyarország embert küldjön az űrbe.
Magyart az űrbe, orosz segítséggel
Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Ferencz Orsolya csütörtökön, az Európai Űrügynökség magyarországi Üzleti Inkubátorházának évindító konferenciáján azzal magyarázta a források növelését, hogy a terület fontossága világszerte felértékelődött, mert a globális problémákat a világűr használata nélkül nem lehet megoldani. A politikus szerint annak is megvan az oka, hogy miért a Roszkoszmosz segít a magyar űrprogram megvalósításában.
„Jelen pillanatban nemzetközi viszonylatban egyedül Oroszország tudja és vállalja űrhajósok felvitelét a Nemzetközi Űrállomásra" - mondta nyitóbeszédében.
Csillagászati költségek, kézzelfogható haszon
Egy űrutazás komoly presztízzsel jár és egyedi lehetőséget teremt a magyar vállalkozásoknak, de rengeteg pénzbe kerül. A hvg.hu információi szerint az oroszok 2020-ban 80 millió dollárért viszik fel az amerikai asztronautákat az ISS-re, a kiképzés pedig nagyjából 15 millió dollárba kerül. Listaárak azonban nincsenek az űrkutatásban, az ár mindig egyedi megállapodások alapján alakul ki, így ezek a számok inkább csak a magyar állam költségeinek nagyságrendjére engednek következtetni. A projekt kiaknázásának lehetőségeiről az Európai Űrügynökség Üzleti Inkubátorházának vezetője, Tandi Zsuzsanna beszélt az Euronewsnak:
„Természetesen ennek az űrhajósnak az elsődleges kutatási feladatait a magyar cégek, a magyar ötletek fogják adni, és nekünk konkrétan az a feladatunk, hogy amikor ő visszajön, ezeket a technológiákat majd széles körben terjesszük, hogy más ipari szektorban is hasznosításra kerüljenek."
Tandi azt is elmondta, hogy az űrben minden tökéletesnek kell lennie, ez pedig rendkívül pozitívan hat az innovációra. Ha például kenyeret akarnak adni az űrhajósoknak, akkor egy olyan kenyeret kell kifejleszteni, ami nem morzsolódik, mert a súlytalanságban egy elinduló morzsa akár katasztrófát is okozhat. A rengeteg fejlesztés pedig idővel leszivárog a hétköznapi életbe, például egy egyszerű okosóra is egykori űrtechnológiát használ. Az űrutazással a magyar vállalatoknak nagyobb lehetőségük van bekapcsolódni ebbe a világszintű technológiaáramlásba.
Maradandó tudományos eredmények
Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan szerint utóda 3-6 hónapig kutathat majd a Nemzetközi Űrállomáson, ehhez viszont az kell, hogy időtálló tudományos programot dolgozzanak ki a számára - csakúgy, ahogy az az ő esetében történt.
„Az én űrrepülésem során magyar műszereket vittem fel a világűrbe, és hihetetlen büszke vagyok arra, hogy a Pille nevű, a kozmikus sugárzás mérésére alkalmas műszer jelenleg is fent van az ISS Nemzetközi Űrállomáson. Biztos vagyok abban, hogy a második magyar űrhajós, akár hölgy, akár férfi lesz, szükséges, hogy olyan tudományos programot vigyen magával a világűrbe, amelynek jövője van az ő űrrepülése után is."
Farkas Bertalan 1980-as útjával Magyarország a hetedik nemzetként küldött embert a világűrbe. Azóta az ilyen országok létszáma 41-re bővült. Az űrhajós szerint ha minden jól megy, négy-öt év múlva már nem ő lesz az egyetlen magyar, aki elhagyta a Földet.