Abd el-Fattáh esz-Szíszit Ruff Bálint magyar miniszterelnök-helyettes fogadta a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren csütörtök este.
Az érkezésen Magyarországon élő és működő egyiptomi vallási képviselők is megjelentek. A Csehországból hazatérő Magyar Péter miniszterelnök pénteken tárgyal az egyiptomi államfővel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Noha az egyiptomi vezető bizonyára nem csak emiatt látogat Budapestre, a konkrét tárgyalási témák között csak a Dunakeszi Járműjavító által gyártott vasúti kocsik ügye ismert.
A kétoldalú kapcsolatok egyik rendezetlen ügye a Dunakeszi Járműjavítóhoz kötődő egyiptomi vasúti kocsi-megrendelés. Az 1350 járműből a legutóbbi nyilvános beszámolók szerint 284 szállítása maradt el, miközben a szerződés teljesítésében érintett magyar vállalatok 2025 őszén felszámolás alá kerültek. Az egyeztetések tehát a fennmaradó szállításokról, az árakról és a már kifizetett előlegek elszámolásáról szólnak, de ebből nem következik, hogy az elnöki látogatás elsődleges célja ennek rendezése lenne. Nyilvánvalóan szóba kerülnek a migrációs kérdések és a Közel-Kelet biztonsági problémái, valamint további gazdasági együttműködések lehetőségei.
Újjászülető kapcsolatok
A magyar–egyiptomi kapcsolatok egyik legmaradandóbb névjegye a vasút: a magyar gyártású szerelvényeket már akkor ismerték a Nílus mentén, amikor Gamal Abdel Nasszer még nem állt az ország élén. A Ganz az 1920-as években jelent meg az egyiptomi piacon, az 1930-as évektől pedig magyar motorvonatok szállították az utasokat Kairó és más egyiptomi városok között. A vasúti együttműködés megelőzte a két ország szocialista korszakbeli közeledését.
Az 1950-es és 1960-as években a gazdasági kapcsolatokat a politika is erősítette. Nasszer arab nacionalista, hivatalosan el nem kötelezett Egyiptoma a nyugati hatalmak ellensúlyozására szoros együttműködést épített ki a Szovjetunióval és kelet-európai szövetségeseivel.
Magyarország számára Egyiptom a térség egyik legfontosabb partnerévé vált: Kairó iparosításához gépekre és műszaki tudásra, Budapestnek exportpiacokra volt szüksége. A kapcsolat ugyanakkor nem jelentett teljes ideológiai egyetértést: Nasszer az egyiptomi kommunistákat is üldözte, de ez nem írta felül a kölcsönös gazdasági és külpolitikai érdekeket.
A magyar jelenlétet az egyiptomiak a mindennapokban is láthatták, ahogy Ganz vasúti járművek és Ikarus autóbuszok közlekedtek az országban.
A politikai környezet Nasszer 1970-es halála után megváltozott. Utóda, Anvar Szadat fokozatosan az Egyesült Államok felé fordult, és nagyobb teret nyitott a nyugati tőkének és technológiának. Ez gyengítette a keleti tömb korábbi kivételezett helyzetét, bár a magyar vállalatok egyiptomi jelenléte nem szűnt meg. A politikai távolodás és az üzleti kapcsolatok alakulása tehát nem mindenben követte egymást.
Újabb törést hozott a magyar rendszerváltás. Budapest külpolitikai figyelmének középpontjába az euroatlanti integráció került, miközben a korábbi nagy állami exportvállalatok átalakulása vagy megszűnése a gazdasági kapcsolatok hátterét is meggyengítette. A diplomáciai együttműködés azonban folytatódott: Antall József már 1991 novemberében Egyiptomba látogatott, és Hoszni Mubarak elnökkel a kapcsolatok bővítéséről tárgyalt.
Hogyan kerültek ismét előtérbe a magyar vasúti kocsik?
A közeledés a 2010-es években gyorsult fel, különösen Abdel-Fattáh esz-Szíszi és az Orbán-kormány együttműködésével. Az egyiptomi elnök 2015-ös budapesti látogatását újabb magas szintű találkozók követték; 2017-ben, majd 2021-ben a visegrádi országok vezetőivel is tárgyalt Magyarországon. A két ország 2023 februárjában stratégiai partnerségi nyilatkozatot írt alá.
A gazdasági együttműködés legnagyobb jelképe ismét a vasút lett. Egyiptom 2018-ban eredetileg 1300 személykocsi beszerzésére szerződött egy orosz–magyar konzorciummal; a programot később további ötven kocsival bővítették. A magyar gyártási részben Dunakeszi kapott meghatározó szerepet. Fontos különbség a régi exporthoz képest, hogy ez a megállapodás személyszállító vasúti kocsikról, nem mozdonyokról szólt, és a teljes rendelés nem kizárólag magyar gyártású járművekből állt.
Az egyiptomi fél a közel egymilliárd eurós finanszírozási megállapodást a magyar Eximbankkal kötötte meg.
Az együttműködés az oktatásra, a mezőgazdaságra, az öntözésre és a vízgazdálkodásra is kiterjedt. Magyarország a 2023–2024-es tanévtől évi kétszázra emelte az egyiptomi hallgatóknak felajánlott felsőoktatási ösztöndíjak számát. Ezeken a területeken a magyar szakmai kapcsolatok olyan régi hagyományokra épülhettek, amelyeket a politikai és gazdasági fordulatok sem töröltek el teljesen.
Miért fontos Egyiptom Budapestnek?
A kereskedelem mellett a migráció és a regionális biztonság is a kapcsolat központi kérdésévé vált. Az Orbán-kormány Egyiptom stabilitását az Európára nehezedő migrációs nyomás mérséklésének egyik feltételeként kezelte, és szorosabb uniós együttműködést szorgalmazott Kairóval. Az illegális migráció elleni fellépés már a 2016-os kétoldalú tárgyalásokon is hangsúlyosan szerepelt. A közeledést így egyszerre hajtotta a régi exportpiac újjáépítésének szándéka, a turisztikai szempontok, és az a biztonságpolitikai megfontolás, hogy az arab világ egyik meghatározó országának helyzete Európára is közvetlenül kihat.