Az Iráni atomlétesítmények elleni amerikai légitámadásban elsősorban B-2-es nehézbombázókat használtak. Jelenleg ez az egyetlen repülőgép, amely képes bunkerromboló bombát szállítani. Ilyen bombákat dobtak le a fordoi és a natanzi nukleáris létesítményekre is.
A B-2-es az amerikai fegyverarzenál egyik legfejlettebb és legtitokzatosabb fegyvere. Arra tervezték, hogy megerősített védelmi rendszereken jusson át és bunkerromboló bombákat kioldva képes legyen földalatti létesítményeket is lerombolni.
A modellből a nyolcvanas évek végétől mindössze 21 darabot gyártottak: ezek egyenként 2,1 milliárd dollárba kerültek. Ez repülőnként közel 800 milliárd forintnak felel meg. A repülőgép kialakítása és radarhullámokat is elnyelő anyaga szinte észrevehetetlenné teszi.
Mivel támadtak még?
Az amerikai légierő hajnalban Irán három legnagyobb nukleáris létesítményére csapott le.
A Fox News riportere, Sean Hannity megtudta Donald Trumptól, hogy a műveletben öt-hat bunkerromboló bombát dobtak le. Ez meghaladja a korábbi feltételezéseket, amelyek szerint csak két bombát dobtak volna le. A megtámadott létesítmények közül a natanzi és az estefáni nukleáris létesítményeket 30 Tomahawk rakétával támadták. Ezeket egy USS Nimitz tengeri repülőgép-hordozóról indították, 640 kilométeres távolságból.
A fő célpont az iráni atomprogram legfontosabb üzeme, a fordoi létesítmény volt. A Fox News információi és Donald Trump nyilatkozatai szerint az üzemet "teljesen megsemmisítették".
Az előző hetekben az USA jelentős katonai erőt telepített a Közel-Keletre. A bevetésen a B-2-esek mellett használták tehát egy USS Nimitz repülőgép-hordozót, illetve F-16-os, F-22-es és F-35-as vadászgépeket is. A küldetés befejeztével minden repülőgép elhagyta Irán légterét.
A használt GBU-57-es bunkerbombák egyenként több mint 13,5 tonnát nyomnak, GPS-sel vezérlik őket és 200 méteres vasbetonfalat is képesek átütni. A Tomahawk rakétákat akár 2500 kilométeres távolságból is lehet indítani, a hibahatár körülbelül 10 méteres. A szintén GPS-sel vezérelt fegyverek robbanófejében egyenként 450 kilogramm robbanóanyag van.
Mi történt ez után?
Az amerikai elnök figyelmeztetett: ha Teherán nem köt azonnal békét, annak minden eddiginél nagyobb ára lesz. Iráni tisztviselők szerint az amerikai csapások közel sem olyan pusztítóak, mint azt az amerikai elnök állítja. A világ vezető politikusai a konfliktus békés rendezését sürgetik, Irán külügyminisztere szerint azonban Izrael és az Egyesült Államok feladta a diplomáciai megoldás lehetőségét.