Donald Trump amerikai elnök reményei szerint békés úton is el tudja érni az iráni atomprogram visszaterelését a polgári felhasználás terére, de Teherán az összes eddigi kezdeményezést blokkolta vagy halogatta.
HIRDETÉS
Irán legfelsőbb papi vezetője, Ali Hámenei ismét nyilvánvalóvá tette, hogy Teherán nem kíván megegyezésre jutni az Egyesült Államokkal. Az ajatollah beszédében azt közölte, hogy az eddigi javaslatok 100%-ban az amerikai érdekeket szolgálják, és nincsenek tekintettel egyetlen jogos iráni biztonsági szempontra sem.
Irán negatív választ fog küldeni
Ezt megelőzően hétfőn egy iráni diplomata azt mondta, hogy országa készen áll elutasítani a nukleáris vita lezárásáról szóló amerikai javaslatot. Megfogalmazása szerint az ajánlat „eleve elvetélt”, mert nem foglalkozik Irán érdekeivel, és nem enyhíti Washington urándúsítással kapcsolatos álláspontját.
Az újabb amerikai javaslatot szombaton nyújtotta be Teheránnak Szajjid Badr Albusaidi ománi külügyminiszter, aki a két fél közötti tárgyalásokat közvetíti. Eddig öt fordulóra került sor Ománban Abbas Araqchi iráni külügyminiszter és Steve Witkoff elnöki különmegbízott között, de egyetlen jelentős akadályt sem sikerült lebontani.
Nem találtak meghallgatásra olyan amerikai követelések, mint hogy Irán fogadja el az urándúsítás leállítását, valamint hogy nem szállítja külföldre teljes meglévő, magas dúsítású uránkészletét, amely atomfegyverek lehetséges alapanyaga lehet.
Teherán továbbra is azt állítja, hogy békés célokra akarja használni a nukleáris technológiát, és tagadja a nyugati hatalmak vádjait, miszerint atomfegyver kifejlesztésére törekszik.
„Ebben a javaslatban az Egyesült Államok álláspontja az iráni földön történő dúsítással kapcsolatban változatlan marad, és nincs egyértelmű magyarázat a szankciók feloldására vonatkozóan” – mondta a diplomata, aki az ügy érzékenysége miatt nem kívánta elárulni a nevét.
„Trump elnök világossá tette, hogy Irán soha nem juthat atombombához. Witkoff különmegbízott részletes és elfogadható javaslatot küldött az iráni rezsimnek, és az ő érdekükben áll elfogadni azt” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője egy nyilatkozatban. „A folyamatban lévő megállapodás iránti tiszteletből a kormányzat nem kommentálja a javaslat részleteit a médiának.”
Teherán ugyanakkor követeli az olajalapú gazdaságát sújtó összes amerikai korlátozás azonnali feloldását. Erre az Egyesült Államok azt feleli, hogy a nukleáris kérdéssel összefüggő szankciókat csak szakaszosan lehet feloldani.
Washingtoni közlés szerint 2018 óta (amikor az USA kilépett az Obama-féle nukleáris alkuból) több tucat létfontosságú iráni intézmény került feketelistára „terrorizmus vagy fegyverek elterjedésének támogatása” miatt, köztük a központi bank és a nemzeti olajtársaság.
Trump januári Fehér Házba való visszatérése óta újraélesztette a Teheránnal szembeni „maximális nyomásgyakorlását”, amelynek részeként szigorította a szankciókat, és azzal fenyegetőzött, hogy bombázza Iránt, ha a tárgyalások nem vezetnek megállapodásra. A katonai opció lehetősége továbbra is fennáll, noha az Egyesült Államok felkérte közeli szövetségesét, Izraelt, hogy az egyezkedés befejezéséig tartózkodjon az Irán elleni csapásoktól.