Egyelőre nincs komoly jele annak, hogy Irán elkötelezné magát az amerikai nukleáris ajánlatok mellett, ami kiválthatja Donald Trump döntését, hogy átengedi Izraelnek a vita katonai lezárását - erre figyelmezteti Teheránt a szaúdi vezetés.
HIRDETÉS
Szaúd-Arábia 89 éves királya még áprilisban küldte el Teheránba harmadik fiát, Khalid bin Szalmán herceg védelmi minisztert, hogy a figyelmeztesse Ali Khamenei ajatollahot az amerikaiakkal való huzakodás veszélyeire. Ezt követte a herceg újabb nyers üzenete májusban, amely szerint Iránnak ideje komolyan kell venni Donald Trump nukleáris ajánlatát, ellenben vállalniuk kell az Izraellel való háború kockázatát.
Az üzeneteket nem a vallási vezető, hanem Maszúd Peszeskján elnök vette át, aki a perzsa állam hivatalos első embere, de nem a legfőbb döntéshozója. A herceg és a papi vezető ugyan találkoztak (borítóképünkön), de a diplomáciai papírmunkát a tisztviselőkre bízták és nem is adtak ki közös nyilatkozatot kettejük megbeszéléséről.
Khalid herceg, aki Trump első ciklusa alatt Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete volt, figyelmeztette az iráni tisztviselőket, hogy - jól ismerve az amerikai vezető személyiségét - kevés türelme van az elhúzódó tárgyalásokhoz, mondja a Reuters több forrásra hivatkozva. Trump áprilisban váratlanul bejelentette, hogy közvetlen tárgyalásokat folytat Teheránnal Ománban, amelyek célja Irán nukleáris programjának korlátozása a szankciók enyhítéséért cserébe. Ezt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelenlétében tette, aki csalódottan, de fegyelmezetten vette tudomásul az elnök szavait, noha abban a reményben utazott Washingtonba, hogy támogatást szerez az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásokhoz.
Khalid herceg most azt nyilatkozta magas rangú iráni tisztviselőknek, hogy Trump csapata gyors megállapodásra akar jutni, és a diplomáciai lehetőségek hamar bezárulhatnak. Hozzátette, hogy a gázai és libanoni konfliktusoktól szenvedő régió nem bírná ki a feszültség további növekedését, ami a legmagasabb fokra jutna, ha Izrael teljes erejével rátámad Iránra.
Noha a herceg az uralkodó képviseletében járt el, bírja bátyja teljes támogatását is, aki az ország de facto vezetője és miniszterelnöke is. Mohamed bin Szalmán koronaherceg (MBS) öccse több mint két évtized után először képviselte a királyságot Iránban, mióta enyhe közeledés jött létre a két állam között. Rijád és Teherán keserű riválisok voltak és gyakran proxy-háborúkban álltak egymással, egészen 2023-ig, amikor Kína közvetítése enyhítette a feszültséget és helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat.
Azóta viszont a regionális helyzet a káosz felé haladt, mert bekövetkezett a Hamász és a Hezbollah katonai veresége, és megbukott legközelebbi partnere, Bassár el-Aszad szíriai diktátor is. Eközben a nyugati szankciók egyre súlyosabban tépázták Irán olajexportra alapuló gazdaságát.
Mohamad Hage Ali, a bejrúti Carnegie Közel-Kelet Központ agytrösztjének szakértője szerint Teherán rohamos gyengülése lehetőséget kínál Szaúd-Arábiának a diplomáciai befolyás gyakorlására és egy regionális tűzvész elkerülésére.
A tét hatalmas minden szereplő számára, mert ha a helyzet odáig fajul, hogy Trump elunja az ügyet, visszaadja a döntést Jeruzsálemnek és bekövetkezik egy jelentős izraeli csapássorozat Irán ellen, akkor beláthatatlan messzeségbe kerül a palesztin kérdés egésze és a kétállami megoldás esélye is, amit pedig MBS eminens külpolitikai célja.
„A szaúdiak el akarják kerülni a háborút, mert az Iránnal való konfrontáció negatív következményekkel járna rájuk is, gazdasági víziójukra és ambícióikra nézve egyaránt, még akkor is, ha nem vesznek részt benne” – mondta a szakértő.
A reménykedést azonban erősen hűti, hogy május közepén az iráni vallási vezető a legkeményebb elutasításban részesítette Trump közeledését, hazugnak és értelmezhetetlennek nevezve az amerikai elnök üzeneteit, és további harcra szólítva a hitetlen nyugatiak ellen.
Erre reagálva Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azt közölte, hogy „Trump elnök világossá tette [Iránnak]: köss megállapodást, vagy súlyos következményekkel kell szembenézned”.
Egyelőre tehát nem lehet lemérni, hogy a herceg üzenete milyen hatással volt Irán vezetésére. Peszeskján elnök azt mondta, hogy országa olyan megállapodást szeretne, amely enyhítené a gazdasági nyomást a nyugati szankciók feloldásával, de aggódik amiatt, hogy a Trump-adminisztráció tárgyalási megközelítése „kiszámíthatatlan”, ami a korlátozott urándúsítás engedélyezésétől a teheráni dúsítási program teljes leállításáig terjed.
Eközben Trump azzal is fenyegetőzött, hogy katonai erőt vet be, ha a diplomácia nem tudja megfékezni a klerikális vezetés nukleáris ambícióit. Peszeskján válaszul azt hangsúlyozta, hogy Irán nem hajlandó feláldozni urándúsítási programját csak azért, hogy Trump felmutathasson valamilyen megállapodást.
Vannak köztes megoldások?
Némi esélyt jelenthetne, ha az Egyesült Államok felszabadítja Irán befagyasztott pénzeszközeit, és elismeri az iszlám köztársaság jogát az urán polgári felhasználására. Erre a lehetőségre nézve az Egyesült Államok még nem reagált érdemben, ilyen megoldás esetén ugyanis számolniuk kellene Izrael dühével, amiért pénzzel látják el Iránt egy olyan egyezség érdekében, amelyet úgysem fog betartani.
Diplomaták és regionális szakértők szerint a mélyben sem Szaúd-Arábia, sem más regionális szunnita hatalmak nem tekintik Iránt megbízható békepartnernek. Khalid herceg ezért is figyelmeztette az irániakat, hogy kerüljék el a Washingtont provokáló lépéseket, hangsúlyozva, hogy Trump válasza valószínűleg keményebb lesz, mint Joe Biden vagy Barack Obama elnököké valaha is volt, akik a JCPOA-paktumtól remélték Irán nukleáris megfékezését. Mindhiába.