Három közel-keleti állam, Egyiptom, Jordánia és Izrael különösen megérzi majd, hogy Donald Trump összesen mintegy 40 milliárd dollár értékben leállította a külföldi segélyeket. 2023-ban a régió országai együttesen közel 4 milliárd dollárt kaptak a USAID-től.
Számos elemző, tisztviselő és segélymunkás szerint a drasztikus lépés gyengíti a politikai instabilitással, humanitárius kérdésekkel és gazdasági gondokkal küzdő, viharos helyzetben lévő régió országait - írja a Politico.
Néhányan hozzátették, hogy a lépés alááshatja Washington befolyását a Közel-Keleten, amelynek célja részben az volt, hogy biztosítsa a térségbeli szövetségesek jóindulatát, támogassa a demokráciát, és megakadályozza a felkelések és a szélsőségesek esetleges felemelkedését.
Más nagy adományozók, köztük az Egyesült Királyság és néhány európai ország, az elmúlt hónapokban csökkentették a régiónak nyújtott támogatásokat, részben azért, hogy ellensúlyozzák az Ukrajnának nyújtott segélyek visszafogásával kapcsolatos amerikai fenyegetést - emlékeztet a lap.
Sokan aggódnak amiatt, hogy a Trump-kormányzat nem marad megbízható szövetségese Európának, miután felhagyott régóta fennálló Ukrajna-barát megközelítésével Oroszország javára. Mindeközben megfenyegette a NATO-tagokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat. 2023-ban a régió országai együttesen közel 4 milliárd dollárt kaptak az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID).
Az amerikai megszorítások hatása Irakban is érezhető lesz, ahol az amerikai megszállás után folytatódik az újjáépítés és az Iszlám Állam csoport maradványainak elhárítása, Szíriában, ahol egy új kormány vezeti a széttöredezett, segítségre szoruló országot, valamint Jemenben, ahol egy évtizedes polgárháború dúl; de Gázában és Libanonban is - állapítja meg a Politico.
Amal Hamdan, aki Irakban és Libanonban választási megfigyelési programokkal kapcsolatos tanácsadóként dolgozott, "ténylegesen aggasztónak" nevezte a csökkentéseket.
"Ez a fajta munka valóban a stabilitás és a demokrácia fenntartásáról szólt a világ olyan részein, ahol a demokrácia és a stabilitás nem magától értetődő" - mondta a lapnak. Hamdan az International Foundation for Electoral Systems) tanácsadója, amely független választások szervezésében segít az országoknak, és a USAID-t az egyik fő partnereként tartja számon.
Jordánia, Amerika legfontosabb szövetségese a térségben, az 1950-es évek óta kap katonai és gazdasági támogatást. 2023-ban több mint 1,5 milliárd dollárt vett fel, részben a kórházak, a víz- és áramellátás, valamint a menekültprogramok megerősítésére.
Röviddel januári hivatalba lépése után azonban Trump bejelentette, hogy 90 napra leállítja és felülvizsgálja az ország külföldi segélyeit, amelyek a humanitárius és fejlesztési támogatások közel felét teszik ki világszerte. A Politico birtokába került dokumentum szerint a befagyasztás a USAID-szerződések csaknem 90 százalékát érintette.
Ahogy a régió újraszámolja, hogy mit tud nyújtani az ott élő embereknek, a helyzet tovább romlik - mondta egy névtelenséget kérő washingtoni USAID-tisztviselő a lapnak. "Kevesebb remény, több betegség, a gyermekek meghalnak megelőzhető okok miatt, nem kapnak minőségi oktatást, mindez az ideológiai szélsőségességek iránti növekvő fogékonysághoz fog vezetni" - állította a tisztviselő.