Az Európai Bizottság „ideiglenes” megoldása kifutott az időből.
HIRDETÉS
Az Európai Unióban tartózkodó több millió ukrán menekült jogállása kerülhet veszélybe, mivel nincs világos terv és jogalap arra, hogy az Oroszországgal megkötött tűzszünet után is maradhassanak – írja a Kyiv Post.
Oroszország 2022. februárjában támadta meg Ukrajnát, az EU átmeneti védelemről szóló irányelve (TPD) pedig közel 4,3 millió ukrán számára jelentett jogi mentőövet. A TPD lehetővé teszi az uniós tagállamoknak, hogy az ukránok számára jogot biztosítsanak a legális tartózkodásra, a munkavállalásra és a szolgáltatások igénybevételére. A legtöbben közülük Lengyelországban, Németországban, Csehországban és Szlovákiában telepedtek le.
A tűzszüneti tárgyalások folyamatban vannak, és megegyezés esetén ez a védőháló megszűnhet, csakhogy a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy csökken az Ukrajnába visszatérni szándékozó menekültek száma. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2024-re 65 százalékra csökkent a hajlandóság az egy évvel korábbi 77 százalékról. 2024-re a bizonytalanok aránya 18-ról 24 százalékra nőtt, és több mint duplájára, 5-ről 11 százalékra emelkedett azoknak a száma, akik szerint reménytelen a visszatérésük.
Egy tűzszüneti megállapodás egyik napról a másikra átírhatja a forgatókönyvet, és a befogadó országoknak dönteniük kell arról, hogy leépítik-e ezeket a védelmi intézkedéseket és “hazaterelik” a menekülteket vagy az integrációt sürgetik.
A folyamatos migrációs viták által gyakran megbénított blokkban az ideiglenes védelem újbóli meghosszabbítására irányuló, bármilyen uniós szintű intézkedés valószínűleg politikai feszültséget szít majd.
Az irányelv, a jogszabály továbbra is „ideiglenes”
Az uniós menekültügyi rendszer „alvó szépségének” nevezett irányelve 2001-es elfogadása óta passzívan hevert, és csak az ukrajnai háború kitörése után aktivizálták, és alkalmazták a gyakorlatban. Az uniós kormányok tavaly megállapodtak abban, hogy a menedékjogi irányelv hatályát 2026 márciusáig meghosszabbítják, ami jóval túlmutat az eredeti kereten, amely kétéves védettségi időszakot garantált plusz egy év hosszabbítás lehetőségével. A meghosszabbítás pedig évente történik. .
Jasmijn Slootjes, a Migration Policy Institute Europe igazgatóhelyettese szerint „a jövőben is lehetnek újabb hosszabbítások, de ha csak egyéves jogállással rendelkezel, akkor nehéz például hosszú távú bérleti szerződést kötni - mondta Slootjes, és hozzáteszi, hogy - a munkáltatók pedig kevéssé valószínű, hogy szerződést kínálnak neked.”
A védelem mértéke országonként eltérő. Minden uniós ország némileg eltérően értelmez egy-egy irányelvet a nemzeti jogban, ami azt jelenti, hogy az ukránok eltérő bánásmódban részesülnek attól függően, hogy hol telepednek le.
A Bizottság közölte, hogy megkezdte a következő lehetséges lépések vizsgálatát, beleértve azt is, hogy „meg kell-e hosszabbítani” az ideiglenes védelmet, segíteni kell-e az embereknek a munkavállalást, tanulást vagy családegyesítést a nemzeti jogállásra való áttérésben, és támogatni kell azokat, akik úgy döntenek, hogy visszatérnek Ukrajnába.
Az Euractiv értesülései szerint az ET Belügyi Tanácsának következő, júniusi ülésén foglalkoznak majd a kérdéssel. Az ideiglenes védelem megszüntetéséről szóló bármilyen döntéshez valamennyi tagállam egyetértésére van szükség.
Nemzeti szinten
Néhány ország nem vár Brüsszelre és intézkedéseket tett saját hatáskörében. Lengyelország hamarosan hároméves ideiglenes tartózkodási státuszt kínál azoknak az ukránoknak, akik legalább egy éve, megszakítás nélkül ideiglenes védelemben részesültek.
Csehországban egy új, különleges, ötéves tartózkodási engedélyt kaphatnak majd azok az ukránok, akik több mint két éve ott élnek és munkát vállaltak, gyermekeik számára pedig kötelezően iskolalátogatást biztosítanak. Európai viszonyban Csehország az egyik legbefogadóbb ország, de világosság tették, hogy nem adnak ki új ideiglenes tartózkodást, ha véget ér a háború.
Ausztria, Olaszország, Észtország és Lettország hosszú távú megoldásokkal áll elő, különböző szintű védelemmel, a német belügyminisztérium pedig már kidolgozott pár cselekvési lehetőségeket, de a következő kormánynak kell eldöntenie, hogy milyen javaslatokat terjeszt elő. Közleményük hangsúlyozza, hogy egységes európai megközelítésre van szükség.