Bár a CDU/CSU és az SPD koalíciós megállapodása tartalmazza azt, hogy idén áprilistól meg kellett volna szűnnie az ukrán menekültek különstátusának, az a mai napig nem lépett hatályba. Így az ukrán menekültek érkezésük után azonnal igényelhetik az alanyi jogon havonta járó 563 eurót.
A CDU/CSU és az SPD eredetileg abban állapodott meg, hogy 2025. április 1-től a Németországba érkező ukrán menekültek nem kapnak többé alanyi jogon járó állampolgári támogatást (Bürgergeld). Ehelyett a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján kapnak majd ellátást, mint minden más menekült. Az ukrán menekültek "különleges bánásmódjáról" eredetileg az Ukrajna elleni orosz támadást követően döntött még a Scholz-kormány.
Florian Oest görlitz-i CDU-s parlamenti képviselő, akinek választókerülete a német-lengyel határon fekszik, most az ukrán menekültek különleges státuszának megszüntetését sürgeti, és a koalíciós megállapodás következetes végrehajtását követeli - írja a Bild.
Ennek van egy aktuális háttere: a német-lengyel határon egyre több fiatal ukrán férfi utazik be Németországba, amióta az ukrán kormány augusztusban úgy döntött, hogy feloldja a 18 és 21 év közötti férfiakra vonatkozó kiutazási tilalmat.
Oest a Bildnek elmondta: "Saját szemünkkel láthattuk az új helyzetet. Többször előfordult, hogy kisbuszok tucatnyi fiatal férfival lépték át a határt Németországba." Ez önmagában teljesen legális. De a probléma Oest szerint az:
Az érkező ukránok száma valóban jelentősen megnőtt - a májusi 7961-ről szeptemberre csaknem 19 ezerre.
"Aki tud dolgozni, annak dolgoznia is kell, különben elveszítjük az elfogadottságot a lakosság körében" - követeli Oest. Három hónapos támogatás után véget kellene vetni a Bürgergeldnek. "Nem tartható fenn tovább a különleges státus az ukránok számára Németországban".
Markus Söder bajor miniszterelnök már augusztusban felvetette az ukrán menekültek állampolgári juttatásának megszüntetését.
Söder azzal indokolta álláspontját, hogy Németországon kívül egyetlen más ország sem nyújt az ukrán menekülteknek az állampolgári támogatáshoz hasonló juttatásokat. Ez az egyik oka annak, hogy viszonylag kevés ukrán vállalt munkát Németországban, annak ellenére, hogy jó képzettséggel és szaktudással rendelkeznek.
Hogyan kezelik a helyzetet más uniós országok?
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint Franciaország mintegy 70 ezer ukrán menekültet fogadott be. Ugyanazokat a juttatásokat kapják, mint más menedékkérők: 607,75 euró jár havonta egyedülállóknak és szállás egy befogadóközpontban. Itt tehát nincs külön státusuk, mint Németországban.
Olaszország 2027. március 4-ig meghosszabbította az ukrán menekültek ideiglenes védelemhez való jogát, de a készpénztámogatásokat már több hónapja nem fizeti ki. A háború kezdete óta közel 200 ezer ukrán kért menedékjogotOlaszországban, a többségük (mintegy 170 ezer) ideiglenes védelmi státusszal él ott. Ez hozzáférést biztosít számukra az olasz munkaerőpiachoz, az oktatási rendszerhez, a szakképzési programokhoz és az egészségügyi ellátáshoz.
Jelenleg mintegy 375 ezer ukrán menekült él Csehországban - jelentette a Radio Prague International a belügyminisztériumra hivatkozva. A prágai kormány szerint mintegy 40 millió euróval járulnak hozzá az ország gazdaságához, ugyanis mintegy 130 ezer ukránnak van legális munkahelye Csehországban. Mások munkalehetőség megszerzése érdekében nyújtanak be kérelmeket. "Összességében a Csehországban élő ukránok mintegy 70 százaléka dolgozik" - mondta Vit Rakusan belügyminiszter.
Lengyelországban az ukrán menekültek mintegy 65 százaléka dolgozik - körülbelül kétszer annyian, mint Németországban. Ez derül ki az ifo Intézet 2024 októberében készült tanulmányából. Ennek egyik oka vélhetően az alacsonyabb nyelvi korlátok: a lengyel és az ukrán sokkal közelebb áll egymáshoz, mint a német és az ukrán. Emellett mintegy 1,5 millió ukrán már a háború kitörése előtt is dolgozott Lengyelországban, vagyis a menekültek a meglévő hálózatokra támaszkodhatnak.
A Deutschlandfunk jelentése szerint Norvégia mintegy 85 ezer ukrán menekültet fogadott be. Kezdetben kollektív védelmet kaptak, ez a gyakorlat mostanában változik. Az ország 2025 áprilisában Nyugat-Ukrajnát biztonságosnak minősítette, ezért a jövőben szigorúbban ellenőrzik a menekültügyi eljárásokat.
Az eljárás során a menekülteket befogadóközpontokban helyezik el. Azok azonban, akik teljes munkaidős állást találnak, és részt vesznek egy bevezető programban, ezután évi 20 ezer eurós támogatásra számíthatnak, amelyből többek között lakást lehet finanszírozni.
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint mintegy 125 ezer ukrán menekült Hollandiába. Ők jogosultak az úgynevezett Leefgeldre, a megélhetési költségek fedezésére szolgáló támogatásra. A Leefgeld átlagosan 315 eurót tesz ki személyenként havonta.
Belgium nem sokkal a háború kezdete után úgy döntött, hogy ideiglenes védelmet nyújt az ukrán menekülteknek. Az EU brüsszeli székhelyén és az ország többi részén a menekültek törvényes egészségbiztosításban részesülnek, és állami szociális segélyt kapnak: az egyedülállók 1288,46 eurót, a kétszemélyes háztartások fejenként 858,97 eurót, a gyermekes házaspárok pedig összesen 1741,29 eurót.
Ezen kívül ruházatra, áramra, élelmiszerre és bútorokra is jár külön támogatás. A védettségi státuszt 2025 elején 2026. március 4-ig meghosszabbították. A háború kezdete óta mintegy 66 ezer ukrán talált menedéket Belgiumban.
Németországban egyelőre nem világos, hogyan alakul az ott élő 1,14 millió ukrán menekült helyzete. A munkaügyi és szociális minisztérium (BMAS) törvénytervezetet nyújtott be, amely állítása szerint "egy az egyben végrehajtja a koalíciós megállapodást, és jelenleg a szövetségi kormányon belül egyeztetés alatt áll".