Az amerikai elnök múlt héten kiadott migrációs parancsa szerint az USA kolumbiai menedékkérőket akart visszatoloncolni az országba, de a fogadó ország elnöke, Gustavo Petro elnök megtagadta a gép leszállását. Erre azonnal fenyegető amerikai ellenválasz érkezett, aminek az elnök engedett.
HIRDETÉS
A nemzetközi jog szerint egy ország nem tagadhatja meg saját állampolgárának visszatérését a szuverén területre, még akkor sem, ha bűncselekményt követett el.
Ennek ellenére vasárnap Gustavo Petro baloldali kolumbiai elnök (aki régebben egy gerillacsoport tagja volt), visszautasította két amerikai katonai repülőgép leszállását az Egyesült Államokból, amelyek onnan kitiltott kitoloncolt kolumbiai migránsokat vittek haza.
Az elnök kijelentette: „az Egyesült Államok nem kezelheti bűnözőkként a kolumbiai migránsokat. Megtiltom területünkre a kolumbiai migránsokat szállító amerikai repülőgépek belépését.” Petro egyben közölte, hogy akkor fogad vissza kolumbiai migránsokat, ha Washington megalkotta a menekültekkel szembeni méltó bánásmód eljárásrendjét".
Alig telt el egy óra, amikor megérkezett Donald Trump ellenválasza, amiben súlyos gazdasági következményeket, így azonnali 25%-os importvámokat helyezett kilátásba a kolumbiai termékekre, melyeket egy hét múlva 50 százalékra emelnek, ha a közép-amerikai állam továbbra sem engedelmeskedik. Trump arra hivatkozott, hogy a deportálás tiltása nemzetbiztonsági veszélyt az Egyesült Államokra.
Ezt követte Marco Rubio külügyminiszter azonnali intézkedése, amivel letiltotta a vízumkérelmek elbírálását Kolumbiából az Egyesült Államokba, ami ebben a pillanatban 4 000 kérelmet érint, és gyakorlatilag leállítja a legális beutazási lehetőségeket is az USA-ba (üzletemberek, sportolók, műszaki szakemberek).
Emellett rendkívüli kincstári, banki és pénzügyi szankciók kis kilátásba kerültek.
Gyors kapituláció
Kevesebb, mint egy óra múlva a kolumbiai elnök engedélyezte a migránsok visszatérését, és ehhez saját elnöki gépét ajánlotta fel. (Az érintett migránsok pontos száma egyelőre nem állapítható meg.)
Ugyanakkor a kolumbiai elnök igyekezett úgy tálalni az esetet, hogy nem a szankciós fenyegetés miatt hátrált meg. „Trump gazdasági és diplomáciai blokádja” nem ijeszt meg. Ha makacs embert keresel, akkor az én vagyok. Meg fogok halni az elveimért... Ellenállok neked” – mondta Petro.
Hosszas nyilatkozatában odáig ment, hogy azt sugallja, hogy Trump „puccsot” szervezhet ellene.
Hogyan tovább?
Megjegyzendő, hogy korábban a két állam több egyezményt is kötött a kolumbiai drogkartellek termékeinek korlátozására és a koka-termelés felszámolására, de ezek nem vezettek jelentős eredményre.
Trump büntető akciója a jelek szerint Kolumbiával példát is akar statuálni, mert már ez a második eset, amikor egy latin-amerikai nemzet megtagadta az amerikai katonai deportálást. Az előző Guatemala volt. Brazília a múl hétvégén visszafogadott egy tucat migránst de egyben jelezte, hogy kényszerből tette, és az ország szuverenitása megsértésének, megalázásának tartja. A két kormányzat jéghideg viszonyát ismerve szinte biztosra lehet venni a Maduro-vezette Venezuela ellenkezését is.
Több latin-amerikai ország viszont megfogadta, hogy visszafogadja az állampolgárait, akik közül sokan évek óta az Egyesült Államokban élnek és dolgoznak. A mexikói kormány bejelentette, hogy kilenc menedékhelyet kíván nyitni állampolgárai és további hármat kitoloncolt külföldiek számára a „Mexikó ölel téged” elnevezésű program keretében. Claudia Sheinbaum baloldali elnök közölte, hogy a kormány humanitárius segítséget is nyújt a más országokból kitoloncolt migránsoknak, mielőtt hazaküldi őket.
Ez a lépés az Egyesült Államok 'izmosabb' és aktívabb külpolitikájának demonstrációja volt, amivel az elnök hajlandóságot mutat a kényszerítő erő alkalmazására az USA érdekeinek és meghirdetett programjának védelmében.
Trump azt is jelezte, hogy a kolumbiai állampolgárok és a rakományok fokozott határellenőrzését is figyelni fogja. „Ezek az intézkedések csak a kezdetet jelentik„ – írta közösségi oldalán. „Nem engedjük meg, hogy a kolumbiai kormány megszegje az általuk az Egyesült Államokba kényszerített bűnözők befogadásával és visszaküldésével kapcsolatos jogi kötelezettségeit!”.
Az elnök a Truth Social nevű oldalán közzétett egy képet, amelyen csíkos öltönyben állt egy FAFO feliratú tábla előtt, ami a „Fuck Around and Find Out” – rövidítése, enyhített magyar fordításban „b@szakodj, és majd meglátod”.
Az Egyesült Államokban elfogyasztott kávé mintegy 20%-át – közel 2 milliárd dollár értékben – Kolumbiából importálják, valamint egyéb árukat is, mint banánt, kőolajat, avokádót és virágokat. A vámok drágítják a behozatalt, ami a fogyasztókra hárítva a kávé árának emelkedését jelentheti.
Christopher Landau, Trump jelöltje a külügyminiszter-helyettesi posztra azzal érvelt, hogy „az ilyen migrációs áramlások megállítása az Egyesült Államok külpolitikájának globális kényszere”. Évente bevándorlók tízezrei indulnak el a világ minden tájáról, Indiától Kínáig az Egyesült Államok felé, miután Dél-Amerikában landoltak és Kolumbián keresztül utaztak észak felé, általában szervezett emberkereskedő vagy csempész bűnbandák közreműködésével.
Szintén vasárnap Petro elnök azt közölte, hogy több mint 15 666 amerikai tartózkodik illegálisan Kolumbiában, de hozzá tette, hogy – a Trump-kormányzattal ellentétben - ő soha nem fog rajtaütést végrehajtani az illegális amerikai migránsok visszaküldésére.
A bogotái elnök nem közölte, hogy az említett amerikai polgárok milyen minőségben tartózkodnak Kolumbiában.