Az amerikai erők rakétát lőttek ki egy kereskedőhajóra, amely a blokádot kijátszva próbált eljutni Iránba. Erre válaszul Irán rakétákkal és drónokkal támadta az amerikai ötödik flotta bahreini főhadiszállását és lőtte Kuvaitot is. Emiatt azonban ismét az USA lebombázott egy kommunikációs tornyot.
Az amerikai hadsereg kedden közölte, hogy légicsapást hajtott végre egy iráni katonai létesítmény ellen, válaszul arra, hogy Irán rakétákat indított Kuvait és Bahrein irányába.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az amerikaiak szerint a Kuvait felé kilőtt rakéták közül kettő még útközben meghibásodott és darabokra hullott, míg a Bahrein felé tartó tölteteket amerikai és bahreini légvédelmi erők semmisítették meg, mielőtt célba érhettek volna.
Válaszul az amerikai hadsereg csapást mért egy iráni katonai földi irányítóállomásra a Kesm-szigeten, amely a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorosban található.
Irán szerint amerikai provokáció előzte meg a támadást
Irán Forradalmi Gárdája közölte, hogy a támadás során a Bahreinben működő amerikai haditengerészet ötödik flottájának parancsnokságát, valamint egy másik országban található célpontot vett célba. Kuvait nevét azonban nem említették.
Az iráni fél szerint az akció közvetlen előzménye az volt, hogy az Egyesült Államok rakétacsapást mért egy Irán felé tartó olajszállító hajóra, amely megpróbálta áttörni az ország körül kialakított tengeri blokádot. A közlés szerint a rakéta a tanker gépházát találta el.
Megakadtak a tűzszüneti tárgyalások
A katonai incidensre azt követően került sor, hogy több sajtóértesülés szerint Irán megszakította a kapcsolatot azokkal a közvetítőkkel, akik az Egyesült Államokkal és Izraellel folytatott tűzszüneti tárgyalásokat segítették.
Az iráni források szerint a döntés hátterében a libanoni harcok eszkalációja és Izrael terve áll, amely szerint a hadműveleteket egészen Bejrútig kiterjesztenék.
Trump szerint továbbra is zajlanak az egyeztetések
Donald Trump amerikai elnök cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint megszakadt volna a kommunikáció Teherán és Washington között.
Egy közösségi médiában közzétett üzenetében azt írta:
„A közöttünk zajló megbeszélések folyamatosak. Beszéltünk négy nappal ezelőtt, három nappal ezelőtt, két nappal ezelőtt, tegnap és ma is. Hogy ezek hová vezetnek, azt senki sem tudhatja, de Iránnak már korábban is azt mondtam: eljött az ideje annak, hogy valamilyen megállapodás szülessen.”
Rubio óvatos, de optimista
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio washingtoni kongresszusi meghallgatásán nem tért ki arra, hogy valóban megszakadtak-e a kapcsolatok a közvetítők és Irán között. Ugyanakkor bizakodó hangot ütött meg a tárgyalások nukleáris vonatkozásait illetően. Hangsúlyozta, hogy nincs garancia arra, hogy a felek olyan megállapodásra jutnak, amely minden érintett számára elfogadható.
A Hormuzi-szoros továbbra is kulcskérdés
Irán az elmúlt időszakban egyre nagyobb nyomást próbál gyakorolni Washingtonra a tárgyalások során. Teherán célja egyrészt a háború lezárását célzó tűzszünet elérése, másrészt az, hogy enyhüljenek azok a korlátozások, amelyek a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalát, a Hormuzi-szorost érintik.
A szoroson keresztül halad a világ olaj-, földgáz- és nyersanyag-szállításának jelentős része, ezért a térségben kialakuló bármilyen konfliktus komoly hatással lehet a világgazdaságra.
Egyre inkább összefonódik az iráni és a libanoni konfliktus
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni vezetés szerint az Irán körüli háborús helyzetet nem lehet külön kezelni a libanoni eseményektől.
Teherán azt hangsúlyozza, hogy egy esetleges tűzszünetnek a Libanonban zajló harcokra is ki kell terjednie, ahol Izrael az Irán által támogatott Hezbollah ellen folytat hadműveleteket.
Izrael és az Egyesült Államok ezzel szemben azt állítja, hogy a két konfliktust külön kell kezelni.
A háttérben ugyanakkor növekvő feszültségre utalnak azok a sajtóértesülések is, amelyek szerint Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnapi telefonbeszélgetése során az amerikai elnök rendkívül élesen bírálta izraeli partnerét a libanoni hadműveletek kiterjesztése miatt.
A közel-keleti helyzet így továbbra is rendkívül feszült, miközben a diplomáciai tárgyalások és a katonai összecsapások párhuzamosan zajlanak, és egyelőre nem látszik, hogy a felek mikor juthatnak tartós megállapodásra.