Az amerikai külügyminiszter közvetve Orbán Viktort is bírálta, destabilizálónak nevezve boszniai szerb szövetségesét. Be kellett fejezni a magyar terrorelhárítók akcióját, melynek célja Milorad Dodik boszniai szerb vezető kimenekítése is lehetett, bár ezt a magyar kormány tagadja.
HIRDETÉS„Minden politikai vezetőnek, kivált a döntéshozóknak azt üzenjük: tartózkodjanak a helyzet további destabilizálásától és a lázító retorikától” – ezt írta az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége három nappal azok után, hogy a magyar külügyminiszter-helyettes a boszniai szerbek vezetőjével tárgyalt.
A közvetlen címzett nem Magyar Levente volt, aki a látogatás idején közösségi oldalán megjegyezte: „Magyarország a Balkánon is a béke oldalán áll!”, hanem elsősorban vendéglátója, Milorad Dodik.
Egy szarajevói bíróság nemrég nem jogerősen egy év börtönre ítélte, hat évre pedig eltiltotta a közügyek gyakorlásától, mert a vád szerint olyan jogszabályokat írt alá, amelyeket a daytoni megállapodás végrehajtását felügyelő nemzetközi főképviselő semmisnek nyilvánított.
Az amerikai külügyminisztérium üdvözölte a Dodik ellen hozott ítéletet, Tammy Bruce szóvivő pedig már akkor egyértelművé tette, hogy Washington elkötelezett a daytoni békeszerződés, illetve Bosznia-Hercegovina szuverenitása és területi integritása mellett.
A boszniai polgárháborúban az ott élő bosnyákok, szerbek és horvátok fordultak egymás ellen. A vérontás – amerikai kezdeményezésre – az 1995 novemberében megkötött békeszerződéssel ért véget. Bosznia-Hercegovinában akkor jött létre a bosnyák-horvát föderáció, illetve a boszniai Szerb Köztársaság.
A „döntéshozók”
„Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének lépései aláássák Bosznia-Hercegovina intézményeit, egyben veszélyeztetik az ország biztonságát és stabilitását” – Marco Rubio amerikai külügyminiszter név szerint megnevezte az előző kormány által szankciókkal sújtott felelőst, és arra szólította fel partnereit a térségben, hogy csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz a „veszélyes és destabilizáló magatartás elleni küzdelemben”.
Az általa vezetett State Department szarajevói nagykövetsége többes számban üzent a „döntéshozóknak”, akiktől építőjellegű és felelős párbeszédet várt el annak érdekében, hogy leállítsák Bosznia-Hercegovina stabilitásának fenyegetettségét, ami egybevág az Washington „stratégiai céljaival”.
„Az Egyesült Államok határozottan támogatja Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi integritását, valamint az euroatlanti országok közösségébe való teljes integrációját” – szögezte le az amerikai diplomáciai képviselet.
A „döntéshozókat” nem nehéz azonosítani. Milorad Dodiknak három pártfogója van: Aleksandar Vučić szerb és Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Az első kettő szláv nemzet élén áll, így magától értetődő támogatásuk, magyar nemzeti érdek azonban nem kötődik Dodik barátságához – Moszkva elképzeléseinek teljesítésén túl.
Putyin soha nem vette a fáradságot, hogy a boszniai szerbekhez utazzon, a magyar kormány tagjai ezzel szemben Dodik gyakori vendégei.
Hálából Dodik Putyint és Orbánt egyaránt a legmagasabb elismeréssel tüntette ki. A boszniai Szerb Köztársaság érdemrendjét láncon előttük csak a háborús bűnökkel vádolt szerb elnök, Slobodan Milošević érdemelte ki.
Aleksandar Vučić a szarajevói elsőfokú ítélet kihirdetése után békülékeny hangnemre vette rá Dodikot. Ebben valószínűleg nem kis szerepet játszott, hogy ezt megelőzően az amerikai kormányzat egy hónappal meghosszabbította az orosz többségi tulajdonban levő szerbiai olajvállalat, a NIS elleni szankciók határidejét, amely arra kötelezi a szerb államot, hogy menessze az oroszokat, és vegye át a cég irányítását.
A szerb elnöknek – a folyamatos diáklázadások miatt – bokrosabb teendői akadnak odahaza, így kevesebb ideje maradt boszniai nemzettársaival foglalkozni.
A trojka
Arra még futotta az idejéből, hogy Dodikkal együtt február 17-én Budapestre látogasson, ahol a magyar államfőtől magas rangú kitüntetést vett át.
HIRDETÉS
Az érdemi tárgyalások Orbán Viktor, Aleksandar Vučić és Milorad Dodik között zajlottak. Ezekről nem sok részlet szivárgott ki.
Ekkor már köztudott volt, hogy a szarajevói bíróság Milorad Dodik ügyében február 26-án hirdet ítéletet.
Két nappal korábban a magyar Terrorelhárítási Központ, a TEK tagjai érkeztek Bosznia-Hercegovinába, a VSquare értesülései szerint azzal a feladattal, hogy szükség esetén Magyarországra menekítsék Dodikot abban az esetben, ha a nem jogerős ítélet ellenére is megkísérelnék letartóztatni.
Maga Dodik nem titkolta a magyar terrorelhárítók érkezését, sőt arról számolt be, hogy háromszázan jönnek.
HIRDETÉSAz erődemonstráció
Magyarország szarajevói nagykövetsége 78 magyar rendőr beutazására kért engedélyt – közölte a kételyek eloszlatására a boszniai határőrség.
Negyvenen közülük polgári öltözékben, civil rendszámú személygépkocsikkal, érvényes úti okmányok birtokában, több határátkelőhelyen átlépték Bosznia-Hercegovina határát.
Semmilyen fegyver nem volt az utasoknál – jelezték a közleményben, amelyben arra is emlékeztettek, hogy a magyar rendőrök február 24. és március 9. között a boszniai szerb belügyminisztérium tagjaival együtt folytatnak terrorelhárítási gyakorlatot. További 38 magyar TEK-es érkezését későbbre várták.
A különítményt személyesen Hajdú János, a magyar miniszterelnök egykori főtestőre, a TEK parancsnoka vezette. A hivatalos magyarázat szerint közös gyakorlatot tartottak a boszniai szerb rendőrség különleges alakulataival, ez azonban a tervezettnél korábban ért véget, mert a belügyminisztérium már február utolsó napján megköszönte jelenlétüket.
HIRDETÉSHogy erre amerikai nyomásra került-e sor, nem tudni.
A Magyarország merész lépésén feldühödött amerikai kollégák figyelmeztetést adtak ki a magyar különleges rendőri erőknek – hivatkozott a VSquare egy Orbán Viktor kormányához köthető forrásra.
A kimenekítési terv
Az elképzelés a portál szerint az volt, hogy végszükség esetén a legrövidebb úton, Horvátországon át utaztatják Dodikot Magyarországra. Ez azonban nehezen hajtható végre, mert a horvát kormány köztudottan nem ápol jó kapcsolatokat a magyarral, és minden bizonnyal megkísérelte volna meghiúsítani a próbálkozást. A másik lehetséges útvonal Szerbián át vezet, bár sokkal hosszabb.
A TEK a feladatkörét meghatározó 2010-es magyar törvény szerint nem jogosult arra, hogy idegen politikusokat segítsen az igazságszolgáltatás elől külföldre történő kimentésükben. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy két nappal érkezése után ismerte csak el jelenlétét a boszniai Szerb Köztársaságban (RS).
HIRDETÉSMiután sajtóértesülések szerint a TEK bevetését Orbán Viktor rendelte el, az RTL azt kérdezte a miniszterelnöktől Brüsszelben, hogy tényleg Dodik kimenekítése volt-e a feladat.
– válaszolta Orbán szűkszavúan.
A feltevés a legkevésbé sem szokatlan annak ismeretében, hogy 2018-ban magyar diplomaták segítettek Nikola Gruevszkinek, Észak-Macedónia miniszterelnökének, hogy elkerülje a letartóztatást, ami után Magyarországra szöktették, ahol menedékjogot kapott.
Egy éve, 2024 áprilisában Jair Bolsonaro volt brazil elnök két napra Brazília magyar nagykövetségen keresett menedéket azok után, hogy bűnvádi eljárást indítottak ellene.
HIRDETÉSNéhány hónappal később Magyarországra menekült az egykori lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. Marcin Romanowskit korrupció és hivatali visszaélés vádjával körözték, európai elfogatóparanccsal. Magyarországra szökött, ahol – Gruevszkihez hasonlóan – menedékjogot kapott.
Az „államcsíny”
Orbán Viktor az uniós csúcsra készült, hogy megvétózza Ukrajna támogatását, Szijjártó Péter pedig Marco Rubióval, a State Department vezetőjével tárgyalt a USAID Magyarországra juttatott segélyeinek felfüggesztéséről, illetve a Rogán Antallal szembeni amerikai szankciók megszüntetéséről, így a magyar külügyminiszter helyettese indult Bosznia-Hercegovinába, hogy a magyar kormány rendíthetetlen támogatásáról biztosítsa Milorad Dodikot.
A Magyar Leventét szállító repülő szarajevói landolását azonban az előzmények ismeretében, március 3-án megtagadták a bosnyák hatóságok, így a gép Banja Lukában, a boszniai szerbek székvárosában landolt.
Ugyanezen a napon Milorad Dodik – a szeparatista szándékok egyértelmű jeleként – aláírta azokat a törvényeket, amelyek kitiltják a szövetségi rendőrséget és igazságszolgáltatást az RS területéről.
HIRDETÉSAz elszakadási kísérlet azonban nehezen lesz kivitelezhető. A „leopárdfoltosnak” nevezett térképen jól látszik, hogy a boszniai Szerb Köztársaság két részre tagolódik, így minden szakadár próbálkozás inkább az összecsapások parazsát szítja az önállóság helyett.
„Államcsíny zajlik” – így reagált a történtekre a boszniai Szerb Köztársaság területén található Srebrenicai Emlékközpont, amely – remélhetően csak átmentileg – azonnal bezárt.
Milorad Dodik váltig tagadta az 1995-ben elkövetett népirtás tényét, cinikusan arra hivatkozva, hogy ő egyetlen áldozatot sem látott.
Orbán Viktor és Milorad Dodik megbonthatatlan barátság odáig fajult, hogy a srebrenicai vérengzést megkérdőjelező szerb vezető befolyására Magyarország volt az egyetlen EU- és NATO-tagállam, amely nem szavazta meg, hogy a nemzetközi közösség népirtásnak tekintse a legkevesebb nyolcezer áldozattal járó tömegmészárlást.
HIRDETÉSAz orosz álláspont szajkózása
„Kiállunk a bűnbaknak kikiáltott boszniai szerb közösség mellett, és elutasítunk minden külső nyomásgyakorlást!” – ezzel, a közösségi oldalán is megosztott üzenettel ült Dodikkal tárgyalóasztalhoz a magyar külügyminiszter-helyettes.
Bosznia-Hercegovina stabilitását „ma nem belső, hanem külső tényezők veszélyeztetik: ugyanazok a nyugati kormányok, amelyek mindent megtesznek az ukrajnai béke ellen. Gyarmatosító, birodalmi arroganciával avatkoznak be az ország belügyeibe, és szítanak olyan feszültségeket, amelyek a múltban többször is háborúhoz vezettek” – tudatta Magyar Levente, aki a magyar kormány nevében ugyanilyen arroganciával avatkozott be Bosznia-Hercegovina belügyeibe.
A magyar külügyminiszterhelyettes megjegyzései híven tükrözik az orosz külügyminisztérium álláspontját, amely az ítélet kihirdetése után, február 26-án úgy fogalmazott: Milorad Dodik bűnössé nyilvánítása politikai természetű. A Nyugat ihlette, amely a bosznia-hercegovinai igazságszolgáltatásban ténykedő bábjain keresztül azt reméli, hogy eltünteti a politikai színtérről a „boszniai Szerb Köztársaság hazafias erőit, amelyek ellenállnak az euroatlanti neokolonializmusnak”.
A magyar kormány mindenesetre két tűz közé került: egyfelől megkísérel helyt állni az orosz érdekérvényesítésnek, miközben az új amerikai kormányzat – amelynek barátságával büszkén kérkedik – arra szólította fel, hogy fogja vissza magát.
HIRDETÉSA megbicsaklott „békeküldetés”
Eközben Magyarországnak a „békeküldetéssel” sikerült egy újabb ellenséget szereznie.
Pósa Krisztiánt, a szarajevói nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba, ahol egy tiltakozó jegyzék mellett arról is tájékoztatták, hogy magyar rendőrök a jövőben nem kapnak beutazási engedélyt Bosznia-Hercegovina területére. Magyarországnak nincs joga beavatkozni a bosznia-hercegovinai igazságszolgáltatás eljárásaiba – közölték a nagykövettel.
Ezzel egyidejűleg Bosznia-Hercegovina vezetése hivatalosan kérelmezte a magyar kontingens kivonását az európai békefenntartók, az EUFOR bosznia-hercegovinai küldetéséből.
A 2004-ben létrehozott, 24 ország katonáiból álló különítmény egyik legfontosabb feladata Bosznia-Hercegovina biztonságának és stabilitásának szavatolása. A nagyjából 3700 fegyverest számláló EUFOR parancsnoka egy évig, 2025 januárjáig Sticz László, a Magyar Honvédség vezérőrnagya volt.
HIRDETÉS